Eger - hetilap, 1882
1882-01-19 / 3. szám
27 a magyar lapokban ismételve felmerült nézetekkel szemben a „M. A.“ a következőket Írja: Igaz, hogy a bukaresti r. katb. püspök olasz, de minő olasz ? Soha sem szólott előbb az oláhországi magyar hívekhez föpásztornk magyar nyelvű körlevelekben. Paoli Iguácz püspök az első, ki igy cselekszik. Nyomatott magyar pásztorlevelekben oktatja és vigasztalja ö magyar biveit. Benszülött magyar papokat nevel szemináriumában, prédikáltat magyarul Bukarestben, magyar papokat alkalmaz egymásután más oláhországi kath. magyar hitközségekben, s bukaresti|gimnáziumában a magyar nyelvet rendes tantárgykép adatja elő. Brajla, Plojest, Pitest stb. varosok magyar katholikusai, magyar kath. iskolái mind hirdetik a bukaresti kath. püspök gondoskodását. Hasonlót fogunk jelenthetni a moldvai magyarság lelki goudozásáról is, mihelyt a jassy-i uj püspök abba a helyzetbe lesz téve, hogy a magyar falvakban magyar papokat alkalmazhasson s Jassyban az elődei által tervezett magyar tanítóképző intézetet felállíthassa. — A hevesmegyei nöegylet gondozása alatt álló árvaház javára a karácsonyi ünnepek alkalmából adakozni szíveskedtek: Nyi- lánszky Veronika 25 frt. G. L. N. N. 5—5 frt. Babies János, Herzfelder Manóné 4—4 frt. Továbbá: Nánásy Mihályné, Samassa Jánosné, Porubszky Istvánné, Begovcsevics Róbert, Kovacsóczy István, Tárkányi Béla 2—2 frt ; Akantiszné, Chalaupekné, Danilo- vitsné, Doleisch Zábráczky Róza, Gyulay Palné, özv. Galambos Lipótné, I. G. Katinszky, Ludányi, Luga, N. N„ özv. Okolicsányi Józsefné, Pajer Jánosné, Simácziusné. Streimelvöger Rezső, Szol- csányi Gynláné, Szubányi Jánosné, Uryné, Vavrik Béláné, Zs. I. 1—1 frt; Bajzátb Sándor, Barna Manó, Barsy József, Braun József, Buzáth. Eötvös Józsefné, Fógel Ágoston, Gariup Péter, Hoffmann Irma, Kálnoky, Kánitz Sugár Róza, Kohn Sománé, Köllner Irma, Kösztlerné, Kubik Endre, Lipesey Péterné, Minoritaház, özv. Mo- sóczy Jánosné, Mózerné, Nánásy Gyuláné, Ostorosi Józsi, Sír Lajos, ifj. Simkovics Imréné, Selmeczy Viktor, Szilvásy Fehérpataky Fáni, Sztupkáné, Schvarcz Hermanné 50 — 50 kr. Fischer Lajos, Fekete Zs. Mari, Gál János, Hegedűs, Kerényi, Knöpfler Bernát, Markasoly Vilmos, Muszenics, Póts Antal, Póts Joó Mária, B. L. Répássyné, Rosenberg Miksáné, id. Szokolay Lajosné 40—40 kr; B. E. Bo- haty József, Bernekkerné, Gombosy Mórné, Gulyásné, H. H, Krausz Lajos, Kudlik Ignácz, Nyáry, R. T, Zander, 80—30 kr; Reiss D. 25 kr ; B. A. Bauer Kálmán, B. T., Borstein Fáni, Brindza János, Bugyiné, C. R., Csikyné, Csór Aladár, D. R, Dienes Lajos. Devera Jánosné, E. E., Farkasné, Fekete Lajos, G. Ilo a, Günsberg József, Gonda Anna, Gisinger Róza, Heschler József, Keizerné, Kóhn Dávid, Keresztényné, K. K., Kónya Jánosné, Kupiért, Lukács Ferencz, Morvay Károlyné, M. M-né, Markovics György, Polatsik Vincze, P. Gy, P. József, Pollákné, P. G, Posgay Antal, Plank Irén, Reiner, RiDgelhann Rafael, Rab Jánosné, Rosenberg József, Rózsáné, Sonnenschein Vilmos, Simáczius Andornó, Steiger Sándor. Szág! Nándor, Steiner Róza, Stein Henrich, Sir Gábor, Sznrmákné, T. A. Un- gerleider Soma, Vass Lajosné 20—20 kr; Lang László 15 kr, Ambrúz8 István, Árvay Sándor, Bénisz József, Chón Róza, Czeizler Lajosné, Eichbrun József, F. E, F. R, F. K, Friedmann Antal, F., Jakab János, J. F., Károly Jánosné, Kosál Sándor, Lang K., M. József, Pintér Irma, Póka József, Paulovits Józsefné, Rolt Sándor, Sterk Julianna, özv. Szlavikné. Schvartz Mór, Walthern Riza 10— 10 kr ; N. N.-éktöl kisebb adományok összesen 9 frt 40 kr. Összesen 129 frt. 50 kr. Fogadják a kegyes adakozók a nöegylet tiszteletteljes köszönetét. Özvegy Nánásyné-Csernyus Amália elnöknő. — A „Borsod“ a Bizony ügyben ezeket Írja: „Az öngyilkossá lett Bizony Miklós ügyében, Bay Barnabás országgyűlési képviselő vasárnap múlt egy hete intézett levelet Tisza Kálmán belügyminiszterhez, melyben részletesen leírván az esetet, arra kérte a miniszter urat. hogy a balálba kergetett agg férfiú bántalmazását legyen szives megtorolni. Tisza belügym. rögtön válaszolt Bay Barnabás levelére s köszönetét mondva az ügy leplezetlen felderítéséért, kijelentette, hogy intézkedni fog s az elégtételt meg fogja szerezni. A hallatlan brutalitás lefolyásáról a következők jöttek tudomásunkra : nevezetesen midőn Bizony panaszt emelt egy uhlánus tiszt előtt, hogy a legénység a szénáját egész szabadon hurczolja el, ez szóba sem állva vele, káromkodásban tört ki és az ott közel álló katonáknak megparancsolta, hogy rántsák le lábáról és verjék meg ; ezek engedelmeskedve a tisztnek, öt többször meglökték és oly erővel, hogy hanyatt esett; ekkor az egyik 7, a másik 8 botütést mért részint hasára, részint lábára és kezére. Ezen brutalitást ö a faluban lévő törzstisztnek rögtön feljelentette ; ez azonban a helyett, hogy elégtételt adott volna neki, oda vitte a dolgot, hogy bántalmazó és bántalmazott kiegyeztek, és pedig azon embertelen pressio alatt, hogy ha ezt nem tenné, fiának fogna vele ártani, — ki mint önkéntes épen ez ösz- szel lépett katonai szolgálatba. Tehát itt az apai szeretet nyomult előtérbe, s épen ezért nem akart ez ügyben a vizsg. biró előtt vallomást is tenni. Sőt többet tett, mert Verhovay is irt neki, kérvén, hogy derítse fel előtte az ügyet, mely után majd fényes elégtételt nyerend, a mi bizonyára nem maradt volna el, és ö még is állhatatosan megmaradt a hallgatás mellett, s mint végrendeletében irja, azért, „hogy ö miatta országos botrányt ne csináljanak, hogy lássa a kormány, miként van hü fia a hazának, ki a legnagyobb sérelmet is képes feledni a hazáért.“ B. M.-t ismerősei czi- nikus embernek tartották, de tudták azt is, hogy egyetlen fiát vég- hetetlentil szereti. Ezt féltve követte el tehát azt, a mit tett, s mit még az is elősegített, hogy az a nyomorult botoztató tiszt, egy honvéd barátja által még Bécsböl is Íratott neki, rimánkodva, hogy csak hallgasson, mert más különben atyja, családja túl nem élné meggyaláztatását. Ennek ellenében a közvélemény napról napra hangosabban kezdte követelni a botrány felderítését, de a badpa- rancsnokság is megindította a nyomozatot. A jó öreg, halála előtti napon, 2 példányban hiven leírta az esetet s ezen iratnak „a csúfság“ czimet adva, meghagyta, hogy halála után egyik példány Bay Barnabásnak, nejéről rokonának, a másik pedig fiának adas- sék által. — Curiósum. Egy közelvidéki város rendőrkapitánysága furcsa kis hirdetményt bocsátott ki, melyből intézkedésének helytelensége feltűnően szembeötlik. Ugyanis azt rendeli el, hogy a patakba vezető peczecsatornák tömessenek be, s minden patak-menti háztulajdonos külön elzárt peczegödröket készítsen. — Mi ez? Azt akarja elérni, hogy a sűrű lakosság salakbnlladékjai ne vezettessenek el a semlegesítő patakokba, hanem a városban maradjanak vissza, — hol a talajt miazmákkal töltik meg s az egész városra kártékonyán kiható malarikus betegségeket idézhetnek elő. Ez valami hallatlan intézkedés. — A pápai állandó színház megnyitása alkalmából érdekes kis füzet jelent meg Pápán: „Emléklapok“ czim alatt. Ár a 25 kr. A tiszta jövedelem az ottani színház számára szükséges díszletek beszerzésére fordittatik. A füzet tartalma : 1) Az utolsó prolog. Költemény Jókai Mórtól. 2) A pápai állandó színház létesítésének története, Horváth Lajostól, 3) Diadal. Költemény Soós Lajostól. — A m. kir. oktatásügyi minisztérium elvileg kimondotta, hogy: ahol felekezetiek ugyan az iskolák, de a községi pénztárból tartatnak fen ott a község eddigi kötelezettségeit tovább is köteles ugyan viselni, de a tanitószaporitás vagy uj építkezés folytán netán beálló költségeket magára vállalni nem köteles. — A nagysurányi ezukorgyár körül az uj tulajdonosok nagyszerű építkezést terveznek. A gyárhoz tartozó 1600 holdnyi tagbirtok gyárakkal, hizlalókkal, épitményekkel, s azok lakóival lesz népesítve, gyártelepekkel, különféle ipartermékek előállításával, központjául a vidék gyarapodásának. A tulajdonosok 4 millió frankot terveznek beépítési czélra. A gyár föfigyelme a ezukor készítésére irányul, s e végre az egész vidék répának való földjét terveibe veszi, s hogy ezen vidék mind tágabb körre fejlesztessék, köutakat és vasúti sinezeteket tervez, melyek kizárólag a répatermesztésnek szolgálnának. A szomszédos gróf Károlyi-féle kismegyeri uradalomban a düllök között már eddigelé is voltak ily sinezett ideiglenes vasúti pályák, most azokat meghosszabbítani s azok mintájára a többi gazdaságokban is pályákat szervezni, a községeket és azok répatermö földjeit pedig koczkakövekkel kirakott, egyszersmind közlekedési utak által a gyárhoz csatolni szándékoznak. Ily kocz- kakövezett ut Érsekújvártól a gyártelep mellett Komjátig terveztetik, mely által az érsekujvár-nyitrai államut több mint egy mérfölddel megrövidül. — A bélyeg és illetéktörvények kodifikálása. Ily törvény any- nyi van és annyi felé szétszórva, hogy száz esetből ötvenben maga a fináncz sem tudja már, kinek mit kelljen fizetni. Hogy tehát e zavarnak eleje vétessék, elhatározták, hogy a bélyegtörvényeket kodifikálni fogják. — Id. Bizony Miklóson, a szerencsétlen ősz földbirtokoson, aki a fölött érzett szégyenében, hogy egy tiszt megkorbácsoltatta, öngyilkossá lett, a szégyent — mint a „Függetlenség“ irja —nem egy huszártiszt, hanem lovag Meduna von Riedburg Johann, 5-ik uhlánus ezredbeli főhadnagy, ezredének kinevezésre legidösb főhadnagya követte el, a kit 1874. nov. 1-én léptettek elő. — Az új csődtörvény az azt jan. 1-vel hatályba léptető három miniszteri rendelettel bővítve második jegyzet szélű kiadásban jelent meg Tetteynél. E kiadás gyakorlati használhatóságát mindenek előtt a két tárgymutató emeli, mely úgy a törvényhez mint a rendeletekhez csatoltatott. Ára zsebkiadásban csinosan kötve:
