Eger - hetilap, 1882
1882-01-19 / 3. szám
28 1 frt, nyolczadrétben ílizve 80 kr. Az új csödreudeletek, melyeket az igazságügyminister a csődtörvény hatályba léptetése tárgyában kiadott, külön-külön is megjelentek a Tettey féle jegyzetszélü kiadásban úgy nyolczadrétben mint zsebkiadásban; áruk 20 kr. — A bírói ügyviteli szabályzat 1874. óta jelentékeny módosításokon ment keresztül, melyeket rajta későbbi rendeletek és különösen a két legutolsó idei ejtettek. E módosítások a régi szöveg nagy részét helyezik hatályon kiviil s igy jó szolgálatot fog tenni az előttünk fekvő Tettey-íéle jegyzetszélü kiadás, mely a bírói ügyviteli szabályzatot mai érvénye szerint adja, kihagyván a hatályt vesztett §-okat, g helyökbe illesztve azokat módosító későbbi rendetetek illető §-ait. A gyakorló jogász e kiadás által sok utánlapozgatástól van megkímélve, melyet különben el nem kerülhetne. Eltekintve a széles oldalszélektöl, melyek jegyzetekre bőségesen nyújtanak helyet: ára njolczadrétben vagy zsebkiadásban 60 kr. — Edélsheim-Gyulai — magyar báró. A hivatalos lap közli: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, báró Édelsheim Gyulai Lipót lovassági tábornok és budapesti katonai főparancsnok bárói méltósága hatályának a magyar korona országaira leendő kiterjesztését jóváhagyom, illetőleg neki és törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1882. évi január 4-én. Ferencz József s. k. B. Orczy Béla, s. k. — Zágrábban a Kugvitzától Zágrábig vezetendő csatorna kérdésében e hó 15-én tartotta első ülését az e tárgyban összeült enquete. Az albizottságok megalakultak és az eléjük terjesztett kérdés-csoporton kívül Lovric sziszeki polgármester és bizottsági tag a Kulpa-szabályozás kérdését is fölvetette. — Tóth Lörincz, ki mint iró, ügyvéd, képviselő és biró, köz- tiszteletre méltólag szolgálta mindig a haza közügyéit s legismertebb kitűnőségeink sorába emelkedett, április 13-án üli meg irói tevékenysége félszázados jubileumát. Első müve: Gyász oda Imre János egyetemi tanár és egri kauouok halálára. — A magyarországi katholikus szerzetes-rendek, főnökeinek memoranduma. — Előttünk van érdemdús szerzetes-reudeink főnökeinek azon memoranduma, melyben elmondják észrevételeiket, óhajaikat, szóval kifogásaidat a középtanodai törvényjavaslat iránt. E memorandum eltekintve azon körülménytől, hogy az kath. szer- zetes-reudeink jogait is védelmezi, két fő pontban vonja szükségképen magára mindenki figyelmét, t. i. egyházi és állami szempontból. Újabb bizonyítéka ez annak, hogy a katholikusokkal az állam nagyon is megférhet, mert ezek, a mellett, hogy egyházuk iránti rendületlen hüségök- és ragaszkodásukban megingatbatlanok, másrészt elismerik az állam jogait itt és mindazokban, mik az állami jogkörhöz tartoznak, készek lévén magokat az állami intézkedéseknek alávetni. E kettős szempont az, mely uralkodik e memorandumon, mert minden pontjából kitűnik, hogy az oktatás-nevelés terén üdvös sikert csak akkor vár, ha az egyház az állammal és ez az egyházzal karöltve jár. Ily nyilatkozatot a magyar állam más felekezetektöl bizonyára hasztalan várna; a tapasztalat ellenkezőleg bebizonyitotta, hogy a többi felekezetek az állammal a jó viszonyt, a barátságot, csak azon pontig ismerik el, a hol arról van szó, hogy az állam részökre zsebjét megnyissa, de tiltakoznak az ellen, ha az állam követeli, hogy jogkörében hozott törvényeinek magokat alávessék. Világosítsuk meg, mit mondtunk, mennyire megérdemli még állami szempontból is, hogy e memorandumban tett észrevételek és óhajok pontról pontra figyelembe vétessenek. Tudni való dolog, hogy egy középtanodai törvény alkotását nem a katolikusok, hanem a protestánsok tették lehetetlenné, folyton azon állítólagos kifogással élvén, hogy az az ö autonomiájokat sérti; ezen autonómiára hivatkozva, követelték, hogy az ő kiváltságaik fenntartassanak : szóval ők nem voltak hajlandók elfogadni az állam által alkotandó valamely középtanodai törvényjavaslatot. Evvel az állásponttal szemben a kath. szerzetes-rendek főnökei kijelentik, hogy ök a törvényt szükségesnek, és ha helyes alapokon építtetik, az országra nézve áldásnak tekintik, mert belátják, hogy csak ily törvény által hozható be az országos tanintézetekbe egyöntetűség, a nevelés és oktatásba helyes rendszer, és érhető el az óhajtott eredmény. Tudjuk továbbá azt is, hogy protestáns tanárok mindezideig nem vetették alá magokat az állam által szervezett bizottságoknak megvizsgálás végett, és ezt tenni ma sem hajlandók, miért is a törvényben ily felmentő § fel is vétetett. — És mit mondanak a szerzetes-rendek főnőkéi ? „A tanitó-szerzetes-rendek főnökei — mondják — mindenekelőtt ünnepélyes vallomást tesznek arról, hogy a tanárképesitö vizsgálattól nem irtóznak ; mert érzik, hogy a kormánynak, úgy mint a nemzetnek, garantiát tartoznak adni arra nézve, hogy a gondjaikra bizott intézetekben kellően kiképezett tanerőket alkalmaznak.“ Valóban, a nemzeti művelődés előmozdító sának nagy munkájában megbízhatóbb szövetséges társat az állam nem találhat, mint a katholicizmust; de épen ebből foly önmagától érthetöleg a következtetés is, hogy az állam törvénye részéről ne akadályozza az oktatás-nevelés terén azon irány érvényesítését, mely rendeinknek feladatát képezi, mely nem más, mint a vallásos irány. Szerzetes-rendeink főnökei, meg lévén győződve, hogy a vallástalan nevelés a nemzetnek csak kárára lehet, elismerve az állam jogait, hangsúlyozzák a vallásos oktatás-nevelés szükségességét. [R.) — A „Gyöngyösi jótékony nőegylet“ 1882. év februárhó 1-én esti 8 órakor a „Vaskorona“ termeiben zártkörű bált rendez. Beléptidij: személyenkint 1 frt. A meghívás előmutatása mellett jegyek előre is kaphatók: Adler Zsigmond úrnál; bál estéjén: a pénztárnál. — Nagylelkű felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag fognak nyilvános számadásban nyugtáztatok — „Kalauz Olaszországba utazok számára.“ Ily czim alatt Vizkelety Imrétől Pécsett igen érdekes munka első és második füzete jelent meg. Egy füzet ára 50 kr. A többi füzetek is nemsokára meg fognak jelenni. — A városoknak gőzzel való fűtéséről. Amerikának Lock port nevii városában nagyon jó eredméuyuyel alkalmazták a gőzzel való fűtést. De nem csak a lakóházakat fütik vele, hanem főzésre meg mosásra is használják. A hozzá való készülékek házankint 270 frtba kerültek. — Eladó baromfi-tojások. A budapesti állatkert fajokban gazdag baromfi udvara első rangú angol és franczia helyekről vásárolt kitűnő tenyész példányokkal lett felfrissítve és kiegészítve, sőt egészen uj fajok is szereztettek be. Megrendeléseket tojásokra már elfogad az igazgatóság, és kívánatra bárhova küld árjegyzéket. — A „Magyar Dal-Album“ IÍI-ik kötetének 3-ik füzete megjelent a következő tartalommal : 1. Csak azt ugatja a kut\a. 2. Csálé, csákó, a szegedi dombra. 3. Csárdás élet a gyöngy élet. 4. Csikós vagyok, tágas puszták királya. 5. Csók, csók, csók. 6. Csütörtökön estve. 7. Czupp! hej! csókollak. 8. Debreczenben kidobolták. 9. De már nem tudom. 10. De szeretnék a királylyal beszélni. 11. Ej, haj! pipi-pipi-piros. 12. Elátkozom ezt a ezudar világot. 13. Élmegyünk, elmegyünk. 14. Elmennék én tihozzátok galambom. 15. Elmentem én a vásárra Schneider Pánival. 16. Elrejtőzve sötét bokrok árnyában. 17. Elvitték már bús gerlémnek a párját. 18. Esik eső, bús a szivem. 19. Esik eső Kanizsán. 20. Ez a kis lány a barna. — E vállalat eddigelé 460 magyar népdallamot közölt zongorán alkalmazva. Hogy népköltészetünk mily kifogyhatlan aranybánya, mutatják az újabban megjelent füzetek, melyeknek dallamai nemcsak hátrább nem állanak az előbbiektől, hanem füzetröl-fűzetre szebb és érdekesebb népdalokat közölnek ; különös érdekkel birnak az újabbak mellett a régebbi, már veszendőbe menő jeles magyar népdalok. A gyűjtemény egyik előnye, hogy a dallamok, részben könnyű modorban vannak hangszerelve, úgy hogy gyengébb zongorajátszók is tanulhatnak belőle. Előfizetési ár egy évre, vagyis 10 füzetre 1 frt 80 kr., félévre, vagyis 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára zongorára alkalmazott 20 dallammal csak 25 kr. Előfizetések Hennicke Rezső kiadóhoz Győrbe intézendök. Egyes füzetek minden rendes hazai könyvárusnál is kaphatók. — A „Magyar Szemle“ czimü irodalmi havi folyóirat szerkesztését Bodnár Zsigmondtól Rudnyánszky Gyula vette át. A „Magyar Szemle“ havonkint hat ivén tartalmaz eredeti elbeszéléseket, rajzokat és költeményeket, politikai, társadalmi és irodalmi tanulmányokat, aesthetikai, tudományos és ismeretterjesztő czikkeket, továbbá részletes bírálatokat a megjelent könyvekről, uj színmüvekről, színészekről és írókról. Kiváló figyelemmel kiséri a lefolyt hónap összes eseményeit, védi az irodalom, a nyelv és a nemzetiség érdekeit és megismertet a külföld irodalmi, politikai és társadalmi mozgalmaival. A „Magyar Szemle“ előfizetési ára egész évre 6 frt; füzetenkínt 60 kr. Az előfizetések a szerkesztőhöz Budapest, váczi körút 72. küldendők. — A „Deutsche Apotheker Zeitung“ szerkesztve Bezold és Nermann tanárok által a következőket Írja: Az „Egger A. fia“ ezégnek (Bécsben, Döbling) sikerült egy valóban kellemes ezukor- nemet pastilla alakban készíteni, mely köhögés, rekedtség és nyálkásság ellen csodálatos hatású. Az Egger féle mellpastillák kellemes, jó izüek és azon előnyük van, hogy nyálkát olvasztva a torokban levő csiklandozást eltávolítják. Mellbeiegeknek, valamint olyanoknak, kik tüdöhurutban szenvednek ezen szer nem eléggé ajánlható. Kiadótulajdonos az egri érsek-lyeeumi nyomda. _________ ________Eger, 1882. Nyomatott az egri érsek-lyceumi nyomdában. L apunk mai számához negyed iv melléklet van csatolva.
