Eger - hetilap, 1882
1882-07-06 / 27. szám
254 élet szükségességének érzete polgártársainkban felébresztes- sék s egyletek alakulása nagyobb mérvben megindittassék, tartva ezen régi mondással: „Concordia parvae res crescunt.“ (Folyt, köv.) Politikai heti szemle. Konst a ntinápoly, jul. 1. Corti gróf a conferentia nevében fólszóllitotta a portát, hogy közreműködjék Egyptom nyugalmának helyreállításában. A porta azonban most is vonakodik csapatokat küldeni Egyptomba az európai hajók távozása előtt Mussurus pasa jelentette, hogy Anglia nagy készületeket tesz és hogy állítólag 30,000 embert akar Indiából Egyptomba küldeni, ha meghatalmazást nyer a beavatkozásra. A szultán, hogy meneküljön Anglia félelmes beavatkozásától, végre mégis fog csapatokat küldeni Egyptomba. Pár is, jun. 30. Erősen állítják, hogy Freycinet megváltoztatta egyptomi politikáját. Most már Arabi pasa maradását kívánja és beleegyezett., hogy Kálim, Mehemed Ali egyetlen fia, legyen az alkirály. A mostani ellenőrző hivatal meg fog szűnni és az államadósságot ellenőrző régi bizottság fogja pótolni. Freycinet azt ajánlja, hogy angol, franczia és olasz csapatok küldessenek Egyiptomba. A konstantinápolyi franczia nagykövet ily utasítást kapott. London, jul. 1. Éjjel. A képviselőház ülésében az Írországi kény szer törvény XVIII. czikke 186 szavazattal 20 ellenében elfogadtatott ; a XIX. czikk töröltetett. Gladstone konstatálja, hogy ragaszkodik a tárgyalás folytatásához, mig a ház valamennyi czik- ket el nem intézte. A XX. czikk elfogadtatott. Az írországiak négy indítványa a vita elhalasztása iránt elvettetett. London, jul. 2. A képviselőházban az Írországiak újra meg- kisérlették az akadályoskodást. Gladstone indítványára az elnök 7 óra körül, kilencz komerulert eltávolíttatott, a teremből. Erre a ház a XXX. czikk kivételével, az előterjesztés valamennyi czik- két elfogadta. A XXX. czikk, mely a törvény tartalmát állapítja meg, este 8 órakor 69 szavazatai 6 ellenébe fogadtatott el. Erre az alsóház 32 órai ülés után elhalászta tárgyalásait. Belgrad, jun. 28. A szkupstina ülésében felolvastattak: az állam czimerének megváltoztatására, a rend- és érdemjelekre, és az államnyomdának némely nyomtatványok tekintetében megadandó egyedáruságra vonatkozó ukázok. A czimer oly alakban állapitta- tott meg, mint a hatalmas Dusáné volt és pedig fehér kétfejű sas, középen vörös mezőben fehér kereszt, melynek szegleteiben négy „S“ áll. Ezen előterjesztést lelkesedéssel és helyeslő felkiáltásokkal fogadták. Norvégiában közelebb zárta be a király az országgyűlést három évi működés után. A trónbeszéd kifejti, hogy Svédország és Norvégia unióját fenyegeti az országgyűlés, midőn korlátozni akarja a király alkotmányos jogait. Azt a vádat, hogy a kormány nem akar közreműködni az országgyűléssel, visszautasítja a trónbeszéd és határozottan kiemeli, hogy az alkotmány alapelveit csak mind a két tényező megegyezésével lehet megváltoztatni. Az országgyűlés hamarjában azzal felelt a trónbeszédre, hogy nem tisztelgett a királynál, mint az országgyűlés bezárásakor szokás. A radicalisok el akarnak válni Svédországtól és ezenkívül minél inkább köztársasági államformára törekesznek. A radicalisok mindenek előtt fölöslegessé akarják tenni a végrehajtó hatalmat és az ő befolyásukat akarják szilárdítani. Az országgyűlés főképen három határozattal teremtette a jelen tűrhetetlen állapotot. Az első az, hogy 1880. jun. 9-én kijelentette, hogy az ország- gyűlés az alkotmány fölött áll. Ugyanebben az ülésszakban a bírák ellen is megkezdette a harczot az országgyűlés; a legfőbb ité- lőszék több tagja pusztán politikai okok miatt elmozdittatott. Végre oly választótörvényt fogadott el az országgyűlés, a mely nem határozza meg a szavazók számát pontosan és igy a szavazatképesség a radicalisokhoz való ragaszkodás szerint osztatik. A „népfólfegyvérző egyletekének rendkívüli hitelt szavazott meg az országgyűlés, hogy lassankint a népet nevelje hadsereggé. Ennek a czélja elég világos. Azt, hogy a radicalisok végig következetesek akarnak maradni, mutatja programmjuk, melyet a jövő törvényhozási szakra szerkesztettek. É szerint az országgyűlés permanensnek fogja nyilvánítani magát; a kormány azon jogát, hogy költségvetést csinálhat, az országgyűlés fogja gyakorolni: az esküdtszéki intézmény is be fog hozatni; végre a papok választása úgy fog rendeztetni, hogy a radicalisok befolyása ebben a tekintetben is biztosittassék. A pápa szent Péter és Pál ünnepén magánkápolnájában szent misét, mondott, s ez alkalommal a XIV Benedek által előirt, rítus szerint megáldotta azon palliumokat, melyeket a pátriárkáknak és érsekeknek szokás küldeni. A palliumokat azután a szokásos szertartások közt az apostolok fejedelmének sírjához vitték. A pápa mult hó 25-én adta ki a rendeletet, hogy a julius 3-án tartandó titkos consistoriumon megtétessenek az előkészületek. A nyilvános consistorium azután, melyen Lavigerie bibornok fogja elfogadni a bi- bornoki kalapot, csütörtökön tartatik meg. A rítusok congregátió- jának határozatai alapján a szent, atya legközelebb brevét fog kibocsátani, mely elrendeli, hogy, ha valamely szentnek ünnepe valamely nagyobb ünneppel összeesik, az az ünnep ne halasztassék egy későbbi napra, hanem még azon napon a szent mise alkalmával s a breviáriumban connnemoráltassék, úgy azonban, hogy a breviáriumban az illető szentnek teljes élettörténete, mint kilen- czedik lectió foglaljon helyet. Az említett brevé már készen van, de csak pár nap múlva tétetik közzé. Ez uj rendelet 1884-ben lesz kötelező. R ó ni a, jul. 3. A pápa ma nyilvános consistoriumot tartott, melyen a diplomatia tagjai is jelenvoltak. Lavigerie bibornoki kalapot nyert, a St. Trinité du mont, Róma egyik franczia templomának czimével. Ezután titkos consistorium volt, melyen több püspök praeconisáltatott, névszerint Antiochia, Quitto, Bologna, Rimini, Raguza, Brünn, St-Gallen, Lemberg, Trieszt, Erdély, Freiburg s Portmouth püspökei. Végül a pápa alkalomszerű beszédet intézett a püspökökhöz. TüBCZA. „Egriekről én egy keveset szóllok% — Elbeszélés. — Irta: Szabó Ignác z. (Pá lyány er tea mű.) (Folytatás.) III. Bárczay Menyhért előkelő birtokos volt a Tisza- háton. Az alföldi rónaság egyik emelkedettebb pontján, hihetőleg egykori hunhalmon épült, tágas és lakályos udvarházban lakott, melyet csinos kert, övezett,. A halmot, melyen a lak állt, mint egy szigetet, a Tisza kanyarodása vette körül, s túl rajta a folyam árja sással, kákával buján benőtt, messze terjedő ingoványokat, lápokat, semlyé- keket alkotott, melyek a török portyázók hivatlan látogatásai ellen eléggé megvédték a Bárczay-, vagy — miként azon időben nevezték, — a „szépasszony-tanyát.“ — Egyébként az eféle meglepetések ellen Bárczay, jobbágyai sorából erős fegyveres csapatot, tartott udvarában. E kivűl ő volt a vezére a tiszaháti nemes bandériumnak is, melynek élén a kóbor török csapatokat gyakran jól elpáholta. Egy ily portyázás alkalmával fogta el egy ízben Kucsukot is, ki jancsáraival épen requirálni járt a Tiszavi- déken. Menyhért emberei a nádasba csalogatták, s itt, hirtelen támadással szétverték őket. Kucsuk vakmerő elszántsággal védte magát. De lovát leszúrták, s ő maga foglyul esett. Bárczay, ki a hősi bátorságot az ellenségben is becsülte, néhány napig magyar szívességgel vendégelte meg a fogoly tisztet, s mert épen fegyverszünet volt, — szavát véve, hogy a vidéket többé csapataival háborgatni nem fogja, — parolára szabadon bocsátotta őt. Kucsuk barátságos, hálás indulattal távozott a „szép-asszony-tanyáról.“ Ezt az érdekes elnevezést pedig a tiszaháti udvarház úrasszonyától, Bárczayné Kendeffy Jolántól kapta, kit a gazdag és daliás Menyhért nr bérezés Erdélyben ak
