Eger - hetilap, 1882
1882-06-22 / 25. szám
234 Városi ügyek. Folyó hó 18-án élénk érdeklődés közt tartatott városunk képviselőtestületének közgyűlése, mennyiben a szinházkérdés volt tárgyalás alá kitűzve; a valódi kérdés, mely felett dönteni kellett, az volt: hogy hajlandó-e a város az úgynevezett „Hosszú- pincze“ épületét, az állandó színház javára leendő értékesítés czéljából, átengedni, igen, vagy nem? A jelenvolt képviselők közül 114 „igennel,“ egy „nemmel“ szavazván, következő határozat hozatott: Tekintve, hogy a színészet egyik legnagyobb culturális tényezője a mai polgárosodásnak, sőt a nemzetiségnek is nagy terjesztője, mely utóbbi szempont, nálunk, magyaroknál még mindig nagy fontosságú mozzanat. Tekintve továbbá, hogy az ország majd minden nevezetesebb városa vetélkedve hordja össze áldozat-fllléreit azon czélból, hogy bírjon az újkor ezen nagyhatású intézményével, s az illető városok képviselőtestületei — ha nem hatóságilag kívánják megoldani e szép feladatot, — az ügy iránti érdeklődésüknek s a nemes czélra törekvéstől való áthatottságuknak az által sietnek kifejezést adni, hogy a színház részére telket ajándékoznak. Eger város képviselőtestülete is érzi, hogy ezen eszme felkarolásával tovább nem késhet, érzi, hogy egy állandó színház mielőbbi felépítése nélkül messze elmaradna városunk a rangban hasonló városoktól, és sokat vesztene hírnevéből; érzi, hogy ez intézményt még tovább is nélkülözve, a műveltség iránti érzék, vagy a hazafias áldozatkészség hiányának gyanújába eshetnék; Mindezeknél fogva a képviselőtestület a tervbe vett állandó színház mielőbbi felállítását elősegítendő, e czélra a város tulajdonához tartozó úgynevezett „Hosszú-pincze“ telket s épületet átengedi, illetőleg, annak az eladásból befolyandó értékével az állandó színház részvényesei sorába lép. Politikai heti szemle. Konstantinápoly, jun. 17. Noailles marquis franczia nagykövet tegnap közölte a portával Freycinet kormányelnök táviratát, mely kifejti, hogy miután Dervis pasa megérkezése óta, a ki felelősséget vállalt az eseményekért, a helyzet Egyptomban rosszabbra fordult, a porta utasittatik, hogy a további teendők iránt megállapodásra jusson. A szultán, miután a mecsetben imádkozott, fogadta Francziaország képviselőjét és vele hosszabb ideig tanácskozott. A nagyur hajlandóságot tanúsított az egyptomi kérdés megoldására nézve. Ghazi Mukhtár pasa megy Egyptomba és fölváltja Dervis pasát. Konstantinápolyi jelentések szerint a szultán nagyon elégedetlen Tevfik alkirály és Dervis pasa erélytelensége miatt, s ezért határozta el Gházi Muktár pasa Egyptomba küldetését, a ki azonban nem felváltani fogja Dervis pasát, hanem vele együtt lesz hivatva Egyptom pacifikálásán munkálkodni. Egyptomból az az utolsó hir, hogy a khedive, Raghib pasát — Ismail ex-khedive egykori miniszterét — bízta meg uj kabinet alakításával s az uj kabinetben Arabi pasa ismét benne lesz, mint hadügyminiszter. B é c s, jun. 14. A Fischhoff-féle osztráknémet néppárt prog- rammja, a tegnapi értekezleten elmondottak szerint, a következő főpontokból áll: a német és a többi nemzetiségek érdekeinek vé- delmezése; a német nyelvnek államnyelvvé kinyilvánittatása; az érdekképviselet megszüntetése; átalános, egyenlő és közvetlen választási jog behozatala; szabadelvű egyesülési és gyülekezési jog; a legkiterjedtebb sajtó-szabadság. Az uj párt ezenkívül a gazdasági téren is nagymérvű reform-tevékenységet akar kifejteni. Bismarck maró gunynyal emlékezett meg legutóbbi beszédében az „őszikékről,“ a kik semmit sem tudtak elvégezni a maga ideiében. A német kanczellár megjegyzését igy illustrálja a „N. W. Tagblatt“: Három éve, hogy az osztrák-német szövetség megkötése végett Bécsben időzött Bismarck herczeg. A védtörvénynek tiz évre való meghosszabbítása elé akadályokat gördített az osztrák-német párt; csak egy évre való meghosszabbításra volt hajlandó. Az irányadó körök félhettek, hogy az alkotmányhü-párt nagy része követelni fogja a hadseregnek 600,000 főre való leszállítását is. A kormányelnökséggel Taaffe gróf bízatott meg; azt reméllték, hogy ő változatlanul elfogadtatja a védtörvényt. Ily körülmények közt jelent meg Bismarck Bécsben, hogy megkösse Ausztria-Ma- gyarországgal a szövetséget, a mely szögletkövét képezi európai politikájának. A főfeltétel, a melyből Bismarck kiindult, ez volt: Ausztria-Magyarországnak 800.000 emberből álló hadsereggel kell bírnia és hadseregének legalább tiz évre biztosítva kell lennie. Ez volt Bismark első és utolsó szava és mindenekelőtt ezt a föltételt kellett teljesítenünk, ha szövetkezni akartunk Németországgal. Bismarck herczeg jól emlékezik ellenségeire és mindazokra, a kik háborgatták az ő circulusait. így lehet megérteni azt a szigorú Ítéletet, a melyet legutóbbi beszédében nevezetesen Herbstre mondott. Berlin, jun. 14. Birodalmi gyűlés. Bismarck herczeg czáfolja Richter tegnapi állításait. A kanczellár visszautasítja azt a vádat, hogy ő 1879-ben Ígéreteket tett, melyeket máig sem váltott be; nem ígéretekről, hanem kérésekről van szó, melyeket a birodalmi gyűlés visszautasított. Azon szemrehányás ellenében, hogy a hadsereg iszonyú összegbe kerül, a kanczellár megjegyzi, hogy a kormány nem leli örömét ily nagy és költséges hadseregben, de tekintettel a birodalom központi helyzetére, fenn kell tartani. A pártkormány Németországban lehetetlen, oly többséggel pedig, melynek tagjai Richter elveit vallják, semmiféle élő lény nem tudna kormányozni. „Kívülem — úgymond — ki tette egész énjét koczkára a nemzeti politikáért, ki koczkáztatta érette a háborút, melynek kimenetele nem tőlem függött? Nem a többségek, hanem az ügy hasznossága egyesülve a monarchicus elv tekintélyével, bírnak döntő befolyással valamely javaslat előterjesztésére. Határozati javaslatokkal nem fogják a kormányokat arra bírni, hogy védvámokról lemondjanak. Ha önök túlnyomó többséggel fogadják is el ezeket a határozati javaslatokat, az arról való meggyőződés, hogy mi jogos és üdvös Németországnak, előttünk sokkal többet fog nyomni a latban, mint a többség.“ Berlin, jun. 15. A birodalmi gyűlés 276 szavazattal 43 ellenében elvetette a dohánymonopoliumot. Belgrád, jun. 17. A szkupstina ma ülést tartott. Napirenden volt az igazoló-bizottság jelentése. A bizottság előadója kifejti, hogy azon választókerületekből, melyekben a meg nem választható képviselők újra megválasztattak, 12 képviselő mint kisebbségben maradt ellenjelölt megbízó levél nélkül jelentkezett, kik azonban az alkotmány és a házszabályok értelmében megválasztottaknak tekintendők, minélfogva úgy ezek, mint a többi 7 szabályszerű megbízó levéllel ellátott képviselő igazolását ajánlja. Ezen indítvány a következő ülésben elfogadtatott. T ÜECZÜ. Az Egeden. — 1882. máj. 1. — Oly jó itten a magasban . . . Hát ha még fölebb mehetnék! Csak lassabban, árva lelkem, Várj egy kissé — nem lehet még . . Lenézek a mély völgyekre . . . Felszól onnét az Alázat: „Ki magasba jutni vágyói — Ember! magad megalázzad!“ Bámulom a messze rónát . . . Előttem áll, a mi ritka: Egyenes, nyílt, tiszta jellem, Kinek nincsen bűnös titka. A csalogány csattog egyre . . . Mit hirdetsz szívem harangja ? „Szeresd a szerető Istent — Te, és mind, mind a ki vallja!“ Oly jó itten a magasban! Lenézek a mély völgyekre; Bámulom a messze rónát; A csalogány csattog egyre . . . X.
