Eger - hetilap, 1882
1882-06-15 / 24. szám
222 lemnek majdnem kizárólagos útja, — érdeklődik az egri egyetem iránt. A felföldi ifjúság, mely a magyar elemben mindig testvérét látta és szerette, az állam nyelvének köny- nyebb elsajátithatása czéljából is, valószínűleg seregesen fogna idetódulni, a Múzsák termeit megtöltendő. Végül más tekinteteknél fogva is alkalmas időpont a jelenlegi, e kérdés feltevésére, mely mint azonnal látandjuk, szintén Eger mellett argumentál. Köztudomású dolog ugyanis, hogy a legközelebbi ország- gyűlési időszak tárgysorozatába, a középtanodai törvényjavaslat is fölvétetett, mely a középtanodai tanároktól az egyetemi cur- susnak elvégzését kívánja meg. Ezen javaslat a napirendről levétetett; de ha újból elő fog terjesztetni s esetleg elfogadtatnék : hazafias és képzett tagokból álló tanító rendeinkre igen méltánytalan terheket róna fel, ha eredeti szövegében emeltetnék törvényerőre; mert akkor e rendek tagjaikat vagy az egyetemen, vagy külön seminariumban neveltetni kénytetné- nek: mindkét esetben terheik óriási mérvben növeltetnének. Most volna tehát a legalkalmasabb időpont arra nézve, hogy az egri érseki Lyceum két kara, a harmadikkal, a philoso- phiaival, melynek költségeit a tanitórendek közösen viselhetnék, kiegészíttessék, és az is az egri érsek, mint ez intézet főkegyura közvetlen rendelkezése alá helyeztessék. A tanító rendek ez által mig egyrészt a katholikus elvek győzelemre juttatását elősegítenék, másrészt nagy megtakarításokat eszközölnének, úgy a tanárok üzetésénél, mint főleg azon kiadásoknál, melyek tagjaiknak eltartásával járnak. Mert először is itt nem kellene oly óriási költségeket igénylő semi- náriumot épittetniök, mint Budapesten, a mennyiben arra itt teljesen alkalmas épületek állnának rendelkezésre, minők pl. a minorita atyák két emeletes, s a servita atyák csinos egy emeletes rendházuk, melyek helyiségeinek legnagyobb részét az illető rendek főnökeitől valószínűleg kedvező feltételek mellett lehetne bérbe venni, s a tanárjelölteknek lakásúl berendezni ; másrészt az élelmezés is valószínűleg félannyiba sem kerülne, mint pl. Budapesten, mert igen hihető, hogy akár egyik, akár másik rendház valószínűleg nem túlzott feltételek mellett készségesen elvállalná az elhelyezett tanárjelöltek élelmezését, annál is inkább, mivel az magának az illető rendháznak is anyagi előnyére válnék. Ily módon tehát könnyen egészittethetnék ki az egri érseki főtanoda, katholikus egyetemmé, még mielőtt a kath. alapok kath. jellege elismertetnék, minek különben úgy is előbb utóbb be kell következnie, és a nélkül, hogy a fenntartó kegyuraságra uj terhek rovatnának. Eger városa pedig ez által legtöbbet nyerne, a mennyiben az egyetem a városnak nem csupán szellemi, hanem egyúttal anyagi felvirágzását is rendkívüli módon elősegítené. (Folytatjuk.) Egyleti s intézeti élet. Országos honvédgyülés: junius 9-én. Az országban levő honvédegyletek küldöttei összegyűltek az Európa szálló dísztermében, hogy a kormánynak átadott honvédmenház kezelési szabályzatát megvitassák. A gyűlést Krivácsy József ezredes nyitotta meg, miután constatáltatott, hogy 22 egylet 55 taggal van képviselve. Mindenekelőtt a központi választmány jelentését olvasták föl, melyben számot ad a múlt év november hó 1-ső óta lefolyt működéséről. A jelentés tudomásul vétele s ezzel kapcsolatban a menház átadására kiküldött bizottság eljárása hosszas vitát idézett elő. Széli György, mint az átadásra kiküldött 5-ös bizottság egyik tagjának felszólalása után a közgyűlés a jelentést tudomásul vette s az 5-ös bizottság eljárását a menház átadása körül, helyeselte. Ezután a menház kezelésére a minisztérium által kidolgozott szabályzat került tárgyalás alá. Ennek czime többek hozzászólása után következőleg állapíttatott meg: A m. kir. honvédelmi minisztérium kezelése alá bocsátott 1848/9-ki orsz. honvédmenház kezelési szabályai. A felügyelő bizottságról szóló szakasz Mikár indítványára odamódosittatott, hogy a választott 5 tag megbizatá- sa nem életfogytiglani, hanem évenkinti, mihez még Krivácsy indítványa folytán hozzácsatoltatok,, hogy a központi választmány felügyel és ellenőrzi a menház kezelését. Elhatároztatott továbbá, hogy ezen közgyűlésből egy küldöttség menesztessék a miniszter- elnökhöz s arra kérje, hogy a menház legalább 400 honvéd befogadására bővíttessék ki és pedig lehetőleg mielőbb. A 6. szakasznál az f) pont, mely a honvédorvosok, kezelő-, élelmező tisztek s a szervezésnél működők felvételi igényét korlátozza, kihagyandónak véleményeztetett. Úgyszintén kimaradt az 1) pont is. Rimanóczyra nézve, ki 800 frt nyugdijat élvez s a menház- ban lakik, elnök azon felvilágositással szolgált, hogy a felügyelő bizottság által felszólittatott vagy a menház elhagyására, vagy a nyugdíj élvezetéről való lemondásra. Miután több oly szegény honvéd van az országban, kik a menházba sebeik folytán nem jöhetnek s családjaik vannak, a központi választmány megbizatott, hogy az országgyűléshez feliratot intézzen a honvéd segélyző egyesület részére nyújtott államsegély fölemelése iránt, hogy az ilyenek is részesülhessenek segélyben. A budai szoboralap kiszolgáltatásánál Mikár, mint a budai egylet képviselője, kifejti, hogy az egylet számadással az országos gyűlésnek nem tartozik, mint ahogy a marosvásárhelyi s aradi szoborbizottságok sem nyújtottak számadást az országos gyűlésnek soha. A budai egylet számadással tartozik a belügyminiszternek s a fővárosi tanácsnak s ezek felhívására kész is számolni mindenkor, most is csak lovagiassági érzeténél fogva tesz a közgyűlésnek jelentést, hogy a szoboralap eddig 12071 frt 84 kr, mely gyiimöl- csözőleg van elhelyezve. Komlóssy a múlt gyűlés határozatához képest a pénz kiszolgálását követeli, mit ha az egylet megtagadna, a belügyminisztert kéri ez ügyben megkeresni. A közgyűlés indítványát elfogadta. Krivácsy elnök ezután a Mikár s társai és közte fenforgott ügyben bemutatja a becsületbiróság határozatát, mely Krivácsyt az ellene emelt vádak alól fölmenti. Erre elhagyja a termet s az elnöki széket Schneider Antal foglalja el. Itt azután igen élessé vált a közgyűlés tárgyalása; a becsületbiróság jegyzőkönyve egész terjedelmében felolvastatott, melyben a Krivácsy ellen emelt vádak tüzetesen tárgyaltainak. Komlóssy sajnálatának ad kifejezést, hogy ez odiosus ügy a közgyűlés elé került, de miután a vádak mind rágalmaknak bizonyultak, indítványozza, hogy a közgyűlés Krivácsy elnöknek fáradozásaiért nyilvánítsa köszönetét. Mikár kijelenti, hogy mivel a becsületbiróság őt és társait ki sem hallgatva hozta meg határozatát, kénytelen lesz egy röp- iratban állításait igazolni. A közgyűlés elfogadja Komlóssy indítványát s Krivácsy ismét elfoglalja az elnöki széket. A pénztárvizsgálók jelentik, hogy az egylet pénztárát és számadásait a legnagyobb rendben találták s igy a közgyűlés a felmentvényt megadta. Az aradi szobor javára vert, s még meglevő érmekre nézve határozatba ment, hogy azok az aradi szobor-bizottsághoz küldetnek értékesítés végett. Elnök ezután meleg szavakban emlékszik meg Garibaldiról s indítványozza, hogy a közgyűlés küldjön sírjára egy szép cserko- szorut, magyar és olasz feliratú szalaggal. A közgyűlés ezt elfogadta, valamint azt is, hogy emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti s özvegyének részvétiratot küld. Segítsünk egymáson! Ha a vagyonos ember megbetegszik, fájdalmait legalább azon tudat enyhíti, hogy mások segélyére nem szorul, betegség szülte vágyait és kívánságait teljesítheti, orvosának különleges rendelvényeit megtarthatja s egészségének helyreállithatását, a mennyiben ahhoz reménye van, az anyagi tehetség nem akadályozza. Ámde nem így van ez a szegényebb sorsú embernél! Az alsóbb osztályú hivatalnok, ki csekély fizetéséből rendes körülmények között is alig képes magát és családját fentartani, — az iparos, ki csekély forgalmú piaczunkon csak a szükségeseket tudja megszerezni, — a földmives, ki napszámmal keresi kenyerét, — ha megbetegszik, fájdalmait fokozzák a keresetképtelenség
