Eger - hetilap, 1882

1882-06-15 / 24. szám

222 lemnek majdnem kizárólagos útja, — érdeklődik az egri egyetem iránt. A felföldi ifjúság, mely a magyar elemben mindig testvérét látta és szerette, az állam nyelvének köny- nyebb elsajátithatása czéljából is, valószínűleg seregesen fogna idetódulni, a Múzsák termeit megtöltendő. Végül más tekinteteknél fogva is alkalmas időpont a jelenlegi, e kérdés feltevésére, mely mint azonnal látandjuk, szintén Eger mellett argumentál. Köztudomású dolog ugyanis, hogy a legközelebbi ország- gyűlési időszak tárgysorozatába, a középtanodai törvényjavaslat is fölvétetett, mely a középtanodai tanároktól az egyetemi cur- susnak elvégzését kívánja meg. Ezen javaslat a napirendről levétetett; de ha újból elő fog terjesztetni s esetleg elfogad­tatnék : hazafias és képzett tagokból álló tanító rendeinkre igen méltánytalan terheket róna fel, ha eredeti szövegében emel­tetnék törvényerőre; mert akkor e rendek tagjaikat vagy az egyetemen, vagy külön seminariumban neveltetni kénytetné- nek: mindkét esetben terheik óriási mérvben növeltetnének. Most volna tehát a legalkalmasabb időpont arra nézve, hogy az egri érseki Lyceum két kara, a harmadikkal, a philoso- phiaival, melynek költségeit a tanitórendek közösen viselhet­nék, kiegészíttessék, és az is az egri érsek, mint ez intézet főkegyura közvetlen rendelkezése alá helyeztessék. A tanító rendek ez által mig egyrészt a katholikus elvek győzelemre juttatását elősegítenék, másrészt nagy megtakarításokat esz­közölnének, úgy a tanárok üzetésénél, mint főleg azon ki­adásoknál, melyek tagjaiknak eltartásával járnak. Mert elő­ször is itt nem kellene oly óriási költségeket igénylő semi- náriumot épittetniök, mint Budapesten, a mennyiben arra itt teljesen alkalmas épületek állnának rendelkezésre, minők pl. a minorita atyák két emeletes, s a servita atyák csinos egy emeletes rendházuk, melyek helyiségeinek legnagyobb részét az illető rendek főnökeitől valószínűleg kedvező feltételek mellett lehetne bérbe venni, s a tanárjelölteknek lakásúl be­rendezni ; másrészt az élelmezés is valószínűleg félannyiba sem kerülne, mint pl. Budapesten, mert igen hihető, hogy akár egyik, akár másik rendház valószínűleg nem túlzott feltételek mellett készségesen elvállalná az elhelyezett tanárje­löltek élelmezését, annál is inkább, mivel az magának az illető rendháznak is anyagi előnyére válnék. Ily módon te­hát könnyen egészittethetnék ki az egri érseki főtanoda, katholikus egyetemmé, még mielőtt a kath. alapok kath. jel­lege elismertetnék, minek különben úgy is előbb utóbb be kell következnie, és a nélkül, hogy a fenntartó kegyuraságra uj terhek rovatnának. Eger városa pedig ez által legtöbbet nyerne, a mennyiben az egyetem a városnak nem csupán szellemi, hanem egyúttal anyagi felvirágzását is rendkívüli módon elősegítené. (Folytatjuk.) Egyleti s intézeti élet. Országos honvédgyülés: junius 9-én. Az országban levő honvédegyletek küldöttei összegyűltek az Európa szálló dísz­termében, hogy a kormánynak átadott honvédmenház kezelési sza­bályzatát megvitassák. A gyűlést Krivácsy József ezredes nyitot­ta meg, miután constatáltatott, hogy 22 egylet 55 taggal van képviselve. Mindenekelőtt a központi választmány jelentését olvas­ták föl, melyben számot ad a múlt év november hó 1-ső óta le­folyt működéséről. A jelentés tudomásul vétele s ezzel kapcsolatban a menház átadására kiküldött bizottság eljárása hosszas vitát idézett elő. Széli György, mint az átadásra kiküldött 5-ös bizottság egyik tag­jának felszólalása után a közgyűlés a jelentést tudomásul vet­te s az 5-ös bizottság eljárását a menház átadása körül, he­lyeselte. Ezután a menház kezelésére a minisztérium által kidolgozott szabályzat került tárgyalás alá. Ennek czime többek hozzászólása után következőleg állapíttatott meg: A m. kir. honvédelmi mi­nisztérium kezelése alá bocsátott 1848/9-ki orsz. honvédmenház kezelési szabályai. A felügyelő bizottságról szóló szakasz Mikár indítványára odamódosittatott, hogy a választott 5 tag megbizatá- sa nem életfogytiglani, hanem évenkinti, mihez még Krivácsy in­dítványa folytán hozzácsatoltatok,, hogy a központi választmány felügyel és ellenőrzi a menház kezelését. Elhatároztatott továbbá, hogy ezen közgyűlésből egy küldöttség menesztessék a miniszter- elnökhöz s arra kérje, hogy a menház legalább 400 honvéd befo­gadására bővíttessék ki és pedig lehetőleg mielőbb. A 6. szakasznál az f) pont, mely a honvédorvosok, kezelő-, élelmező tisztek s a szervezésnél működők felvételi igényét kor­látozza, kihagyandónak véleményeztetett. Úgyszintén kimaradt az 1) pont is. Rimanóczyra nézve, ki 800 frt nyugdijat élvez s a menház- ban lakik, elnök azon felvilágositással szolgált, hogy a felügyelő bizottság által felszólittatott vagy a menház elhagyására, vagy a nyugdíj élvezetéről való lemondásra. Miután több oly szegény honvéd van az országban, kik a menházba sebeik folytán nem jöhetnek s családjaik vannak, a köz­ponti választmány megbizatott, hogy az országgyűléshez feliratot intézzen a honvéd segélyző egyesület részére nyújtott államsegély fölemelése iránt, hogy az ilyenek is részesülhessenek segélyben. A budai szoboralap kiszolgáltatásánál Mikár, mint a budai egylet képviselője, kifejti, hogy az egylet számadással az országos gyűlésnek nem tartozik, mint ahogy a marosvásárhelyi s aradi szoborbizottságok sem nyújtottak számadást az országos gyűlésnek soha. A budai egylet számadással tartozik a belügyminiszternek s a fővárosi tanácsnak s ezek felhívására kész is számolni mindenkor, most is csak lovagiassági érzeténél fogva tesz a közgyűlésnek je­lentést, hogy a szoboralap eddig 12071 frt 84 kr, mely gyiimöl- csözőleg van elhelyezve. Komlóssy a múlt gyűlés határozatához képest a pénz kiszolgálását követeli, mit ha az egylet megtagad­na, a belügyminisztert kéri ez ügyben megkeresni. A közgyűlés indítványát elfogadta. Krivácsy elnök ezután a Mikár s társai és közte fenforgott ügyben bemutatja a becsületbiróság határozatát, mely Krivácsyt az ellene emelt vádak alól fölmenti. Erre elhagyja a termet s az elnöki széket Schneider Antal foglalja el. Itt azután igen élessé vált a közgyűlés tárgyalása; a becsületbiróság jegyzőkönyve egész terjedelmében felolvastatott, melyben a Krivácsy ellen emelt vádak tüzetesen tárgyaltainak. Komlóssy sajnálatának ad kifejezést, hogy ez odiosus ügy a közgyűlés elé került, de miután a vádak mind rágalmaknak bizo­nyultak, indítványozza, hogy a közgyűlés Krivácsy elnöknek fára­dozásaiért nyilvánítsa köszönetét. Mikár kijelenti, hogy mivel a becsületbiróság őt és társait ki sem hallgatva hozta meg határozatát, kénytelen lesz egy röp- iratban állításait igazolni. A közgyűlés elfogadja Komlóssy indítványát s Krivácsy is­mét elfoglalja az elnöki széket. A pénztárvizsgálók jelentik, hogy az egylet pénztárát és számadásait a legnagyobb rendben találták s igy a közgyűlés a felmentvényt megadta. Az aradi szobor javára vert, s még meglevő érmekre nézve határozatba ment, hogy azok az aradi szobor-bizottsághoz küldet­nek értékesítés végett. Elnök ezután meleg szavakban emlékszik meg Garibaldiról s indítványozza, hogy a közgyűlés küldjön sírjára egy szép cserko- szorut, magyar és olasz feliratú szalaggal. A közgyűlés ezt elfo­gadta, valamint azt is, hogy emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti s özvegyének részvétiratot küld. Segítsünk egymáson! Ha a vagyonos ember megbetegszik, fájdalmait legalább azon tudat enyhíti, hogy mások segélyére nem szorul, betegség szülte vágyait és kívánságait teljesítheti, orvosának különleges rendel­vényeit megtarthatja s egészségének helyreállithatását, a mennyi­ben ahhoz reménye van, az anyagi tehetség nem akadályozza. Ámde nem így van ez a szegényebb sorsú embernél! Az alsóbb osztályú hivatalnok, ki csekély fizetéséből rendes körülmények között is alig képes magát és családját fentartani, — az iparos, ki csekély forgalmú piaczunkon csak a szükségeseket tudja megszerezni, — a földmives, ki napszámmal keresi kenye­rét, — ha megbetegszik, fájdalmait fokozzák a keresetképtelenség

Next

/
Oldalképek
Tartalom