Eger - hetilap, 1882
1882-06-15 / 24. szám
223 terhes gondjai, a mikénti megélhetés kérdése s ekkor mit kénytelen tenni? netalán megtakarított garasait elkölti s ha ezek már elfogytak, a nélkülözhetőbb, később a nélkülözhetetlen tárgyaknak is elzálogolása vagy eladása által oldhatja meg némileg azon kérdést : miből fogunk most élni ? Ilyen bajok elhárítása czéljából Eger város nehány nemesen gondolkozó polgára azon szép és nemes eszmét pendítette meg, hogy Eger városában egy betegsegélyző egylet alakíttassák, melynek czélja volna a kevés vagyonnal biró és szegény sorsú embereknek, betegség esetén, segélyt nyújtani. E nemes akaratot nem sokára még nemesebb tett követte, mert ezelőtt 2—3 héttel csakugyan megalakult az önálló egri ált. betegségé 1 y z ő egyesület s már működik is. Felkéretik tehát minden egri lakos, nem- és rangkülönbség nélkül, hogy a társadalomnak ezen legnemesebb czélu egyesületébe úgy maga, mint felebarátja iránti tekintetből mielőbb beiratkozzék. A feltételek következők: Egyének 12—15 évig fizetnek 50 kr. — 15 éven felül 50 évig 1 írt beiratási dijat; továbbá: az T. osztály fizet hetenkint 10 krt. s kap betegsegélyzést hét. 3 frtot 55 II' 55 55 55 lő 55 55 55 55 55 d 50 55 III. 55 55 55 20 „ „ 5, „ „ 6 fltOt ezen felül orvos és gyógyszerek ingyen szolgáltatnak. Azok, kik már más hasonczélu egylet tagjai voltak, a beiratási dij felét fizetik. Kik az egylet megalakulása napjától (1882. april 30.) számítva 8 héten belől beiratkoznak s 1 írt 80 kr. beiratási dijat fizetnek, a fentirt jogokat azonnal élvezhetik; kik már más hasonczélu egylet tagjai voltak, a jogok azonnali élvezéséért 1 írt beiratási dijat fizetnek. Temetkezési járulék fejében 30 frt. fizettetik. Alapitó tag az lehet, ki az egyesület javára legalább 50 frtot, pártoló tag pedi^ lehet az, ki az egyesület részére évenkint bizonyos összeget fizet. Az ideiglenes működő választmány névsora: Barna Manó (ideigl. elnök). Braun Károly (ideigl. pénztárnok). Bernekkel- Fe- rencz. Eliásy Ferencz, Czigler Soma, Egedi Antal. Fógel Ágoston, Frantz Lajos, Grónay Sándor, Luga László, Lévai Fülöp, Morgenstern Isidor, Nagy Gyula, Nagy Pál, Sir Gyula, Schvarcz Herman, Sebestény István, Széman András. Skopecz Kálmán, Alföldi Soma. Az egyleti orvosok: Dr. Briinauer Ambró, lakik: Szt. János utcza, volt Ozvenger féle ház. Dr. Sir Gábor, lakik: Káptalan utcza, özv. Sirné házában. Az egyleti orvosoknál mindennap reggel 7—8 és délután 2—3 óráig lehet beiratkozni. Legközelebb leend az állandó választmány megválasztása, mely czélból közgyűlés fog egybehivatni, hol csakis minden már fölvett egyesületi tag élhet választási jogával. Politikai heti szemle. Kairó, jun. 8. Dervis pasát és kísérőit háromnegyed óráig tartó kihallgatáson fogadta tegnap az alkirály. Később Arabi pasát és a többi tiszteket fogadta az alkirály; a fogadtatás állítólag hideg volt. Dervis levelet visz a szultántól, a mely azt mondja, hogy a missió czélja a rend helyreállítása és az alkirály tekintélyének megszilárdítása. K on s t a n ti n a p o ly, jun. 9. Noailles és Dulferin nagykövetek éi'tekeztek a külügyminiszterrel és sürgették, hogy a porta fogadja el a conferentia tervét, kiemelvén, hogy a conferentia szükséges még azon esetben is, ha Dervis pasa missióját siker fogja koronázni. E nyilatkozat folytán a porta utasitá a Párisban és Londonban székelő képviselőit, hogy minekutána a török küldetés sikere majdnem bizonyosnak mondható és ez oknál fogva Török-» ország fölöslegesnek tartja a conferentiát, Freycinet franczia kormányelnöknek és Granville lord angol külügyminiszternek jelentsék ki, hogy ezúttal csak megerősítik a jun. 3-ról kelt köriratot és a porta azon elhatározását, melylyel visszautassá a conferentia javaslatát. Alexandria, jun. 10. A beduin seikek, mint a kairói lapok írják, gyűlést tartottak Zagazig városában és a következő programmot fogadták el: 1. Egyptom független lesz a török kormánytól, hogy saját maga rendezhesse belügyit; 2. az 1872. évi császári fermán, mely szabályozza a trónörökösödést, nem fog változást szenvedni; 3. az egyiptomi hadsereget takarékosság kedvéért csökkenteni kell; 4. a rendes lovasság mellett beduinokból álló rendetlen lovasságot is kell szervezni; 5. a telekadót öt évenkint revideálni kell; 6. az állami vasutakat és a kincstári gyárakat el kell adni. A1 exandria, jun. 12. Tegnap verekedés volt az európai és a benszülött lakosság közt. Több ember meggyilkoltatott és súlyosan megsebesült. London, jun. 12. A „Reuter-ügynökség“ jelentése Kairóból: Alexandrából érkezett további hírek szerint, az Arabi pasa pártján lévő csőcselék a kereskedők tulajdonát képező számos boltot kifosztott. Mondják, hogy a katonai főnökök elhatározták, hogy a khedivét felhívják, hogy köszönjön le alkirályi méltóságáról, ellenkező esetben meg fogják gyilkolni. Más részről meg azt jelentik, hogy a lovasság és tüzérség vonakodik a mozgalomhoz csatlakozni. London, jun. 12. A „Reuter ügynökség“ jelenti Alexandrából : Csak öt óra lefolyása után jött a katonaság a verekedés színhelyére, szétszórta a benszülött izgatókat, és helyreállitá a rendet. Cookson angol consul, a görög és az olasz alkonsul súlyos sebet kaptak; a „Superb“ angol pánczélos hajó egyik mérnökét pisztolylövéssel megölték. A „Superb“ még ez éjjel a kikötőbe indul, a consulatus oltalma végett 200 katonát a partra fog szállítani és az angol alattvalókat fedélzetére fogja venni. A meggyilkoltak száma 20-ra rúg. Kairó, jun. 12. A Reuter ügynökség jelenti Alexandrából: tegnap az osztrák-magyar fóconsul nejét, a ki rendes sétája után lakására akart visszatérni, az utczán megtámadták és bántalmazták. Páris, jun. 12. Az „Agence-Havas“ jelenti Alexandrából: Az eddigi megállapítás szerint a tegnapi zavargások alkalmával 49 európai és 5 arab megöletett, 80 európai és 28 arab pedig megsebesült. Az angol consul súlyos sebet kapott. Pét érv ár, jun. 12. A czáriiak a senátushoz intézett parancsa felmenti Ignatiev tábornokot belügyminiszteri méltóságától és Tolstoi grófot, az académia elnökét, nevezi ki belügyminiszterré. P áris, jun. 10. A képviselőház tárgyalta az igazságügy reformját és elfogadta 300 szavazattal 204 ellenében az elmozdit- hatlanság megszüntetését és 284 szavazattal 212 ellenében, daczára az igazságügyminiszter tiltakozásának, kimondta, hogy elfogadja a bírák megválasztásának elvét. Róma, jun. 9. Garibaldi temetése, Caprera szigetén tegnap ment végbe és délután 5 órakor ért véget. A család tagjai fogadták a genuai herczeget és a többi hivatalos személyeket. Több mint 300 egyesület volt képviselve. A senátus nevében Alfieri, a kamara nevében Farini emelt szót. A tömeg élénk tüntetésekben részesítő Zanardelli és Ferrera minisztereket és Crispit. A koporsó a temetőben helyeztetett el. A Washington és a Cariddi hadihajók lövéseket adtak. Bukarest, jun. 10. Németország, Francziaország, Anglia, Ausztria-Magyarország és Szerbia föltétlenül elfogadták Barrére javaslatát; Olaszország azzal az óhajtással, hogy a nemzetközi bizottság mandátuma megujittassék és hatásköre Brajláig terjesztessék ki; Oroszország a nemzetközi bizottság mandátuma megújításának praejudiciuma nélkül; Törökország oly föltétellel, hogy a bolgár biztost ő fogja kinevezni; Bolgárország szintén követelte, hogy bebocsáttassék a nemzetközi bizottságba; végre Románia visszautasította a javaslatot és az aláírást is megtagadta. Országgyűlés. A képviselőházban junius 7-én heves vitát idézett elő Szat- mármegye kérvénye az oroszországi zsidóbevándorlások meggát- lása tárgyában. Berzeviczy Albert előadó elfogadásra ajánlotta a kérvényi bizottságnak határozati javaslatát. Hermann Otto a bevándorlás ellen indítványt nyújtott be. Tisza miniszterelnök a kérvényi bizottság határozati javaslatát pártolta. Másnap folytattatott a szatmármegyei kérvény alkalmából felmerült vita. Istóczy Győző ismeretes álláspontjáról szólott, kijelentvén beszéde végén, hogy nem csalatkozik egyik határozati javaslathoz sem, hanem bevárja a vélemények nyilvánítását. Wahrmann Mór szólott a kérvényi bizottság javaslata mellett. Hentaller Lajos pártolta Hermann indítványát. Országú Sándor szólott a kérvényi bizottság határozati javaslata mellett, egyúttal védelmébe vévén a fővárost Istóczy vádjai ellenében. Szalay Imre Hermann indítványához járult, már azért is, mert zsidók hamisították a magyar bort fuchsinnal, s igy rontották hitelünket. Irányi Dániel meleg hangon szólott a kérvényi bizottság véleménye mellett. Ekkor több képviselő zárt ülés tartását kérte, s a kor *
