Eger - hetilap, 1882
1882-06-15 / 24. szám
XXI. év-folyam. 24. szám. 1882. junius 15-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 . Negyed évre .1 „ 30 - Egy hónapra. — 45 . Egyes szám . — 12 , EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyert 15 kr fizetendő. Előfizetéseket, elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. E lap folyó évi 3-ik évnegyede a jövő hó 1-én kezdetvén meg: tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetése most lejár, hogy a megrendelést mielőbb megújítani szíveskedjenek. Előfizetési dij: Egész évre ...... 5 frt. Félévre ..... 2 „ 50 kr. Évnegyedre ...... 1 „ 30 „ Egy hóra ...................................................... v 45 n T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. A KIADÓHIVATAL. W r ff é Eger város es vidékének szellemi ffJ? es anyagi erdekei. ^ J (Díjnyertes pályamű.) Irta: dr. Szolcsányi Hugó. (Folytatás.) II. A szellemi élet fejlesztése, s átalában a szellemi képzettség és jólét előmozdítása: az államnak, társadalomnak és egyes tagjainak legfőbb és legmagasztosabb czélját és életfeladatát képezi. Előföltétele az minden haladásnak. Azon intézmények és intézetek, melyek a közképzést terjeszteni hivatvák, igen különfélék: a szerint, a mint álta- lok vagy bizonyos átalános műveltség közvetítése czélozta- tik, milyenek pl. a népiskolák, gymnásiumok, egyetemek; vagy pedig a mint bizonyos speczialis reális irányú szakműveltség terjesztésére szolgálnak, milyenek pl. a reáliskolák, műegyetemek, kereskedelmi, ipari, erdészeti, bányászati, gazdászati stb. intézetek és iskolák. Mennél jobban szervezett és magasabb rendű tanintézetet bir valamely község a maga kebelében, ennek befolyása alatt annál kedvezőbben kell közviszonyainak fejlődniük. Mivel pedig az egyetemek a tudományos képzés legfelsőbb közegei: igen természetesnek találjuk, hogy ott és akkor, hol és mikor egy uj egyetem felállítása érdekében indul meg a mozgalom, igen sok város áll a sorompóba, és saját előnyeit feltüntetve igyekszik ezen legfőbb tanintézetet habár rendkívüli áldozatok árán is magának megnyerni. A legközelebbi évek tapasztalásából tudjuk és ismerjük ama nemes versenyt, mely városaink között támadt a tervbe vett uj egyetemnek elhelyezése alkalmából. Mert a versenyzők mindegyike felfogni és megbecsülni tudta ama jótékony befolyást, melyet ilyen intézet elnyerése a városra gyakorol. Kérdjük már most, váljon nem volna-e alkalmas városunk arra, hogy egyetemi székhely lehessen? nem állana-e városunk és vidékének érdekében, hogy a szellemi művelődés egyik gyúpontját képezze? végül azt, alkalmas-e a jelen pillanat ezen kérdés felvetése, illetőleg felelevenítésére? Kétségtelenül e kérdés sikerteljes megoldása Eger város anyagi erejét messze túlszárnyalja. Azt csak úgy lehetne megvalósítani, ha azon elem, mely itt leginkább bir hivatással e kérdés rendezésére, a katholiczismus, hatalmas támoszlopával a hazai közművelődés körül már annyi érdemeket szerzett clérusával karöltve, élén az emberiség legszentebb és legmagasztosabb érdekeiért önzetlenül lelkesedni tudó s áldozatkész főpapjaival, venné kezébe az ügyet és megnyitná egy új egyetem csarnokait városunkban, hol egy katholikus főtanintézet létesítésére annyi sok előföltétel van meg, mint sehol másutt. Hogy melyek e kedvező előföltételek, az már egy alkalommal e lapok hasábjain, de kiválólag egy röpiratban *) bővebb kifejtést talált; miért is azok újbóli taglalásától, itt most eltekintünk, s csak annak megjegyzésére szorítkozunk, hogy akár a katholiczismus, akár geographiai és nemzeti művelődési szempontból tekintjük e kérdést, egy kathol. egyetem székhelyéül Egernél nem kinálkozhatik alkalmasabb város. A mi az első szempontot, a katholiczismus érdekét illeti, kétségen kivűl Eger város volna legalkalmasabb annak egyetemét befogadni: nemcsak azért, mivel párját ritkító lyceumi épületében azt elhelyezhetné, vagy mivel majdnem 22.000-nyi lakossága csekély kivétellel e vallás szent tanait követi; hanem, mivel Eger a Király-Hágón inneni Magyarország azon részén fekszik, mely körül, a kath. hit hívei, mint központ körül, sugár alakban laknak, miért is az itteni egyetem úgy a Fel- mint az Alvidéket lakó liitsor- sosoknak könnyen megközelíthető volna. Geographiai fekvésénél fogva pedig azért van előnye Egernek, mert igen nagy vidékkel bír, olyan vidékkel, mely hallgatóságát szolgáltatná. Megyénkén kívül ugyanis vidékéhez tartozik: Abauj-Torna, Borsod, J.-N.-K.-Szolnok, Nóg- rád egy része, Árva, Zólyom, Liptó, Turócz, Sáros, Szepes, Bars és Hont egy része, Gömör, Zemplén, Ung, Szabolcs, Szathmár, Hajdú megye és Bihar egy része stb. Kivált hazánk egész felvidéke, melylyel városunk leginkább az eger-nádasdi vasút kiépítése után egyenes és oly közvetlen összeköttetésbe fog jönni, hogy tulajdonképpen e vonalrész lesz a fel- és alvidék közötti átmeneti kereskede*) Lásd: A magyarországi jogtanodák kérdéséhez. A felsőbb tanügynek egy barátjától.
