Eger - hetilap, 1882
1882-05-25 / 21. szám
195 a pénzerőhöz képest; — végre hogy a sorsjáték féle készlet tőkésítése, illetőleg alapitványképeni elhelyezésének módozatai iránt javaslatait e szerződés aláirása után mielőbb mutassa be. 4- er Mindezen teendők foganatosításának vezérelnökségét azon világos kikötés mellett bízza a város nevezett Privitzer László helytartó tanácsi titoknok úrra, miszerint ő ezen új vállalat kivitelének minden részletét, minden mozzanatát, külön külön foganatosítás előtt, a városi előjáróságnak előzetesen bejelenteni tartozik; — város előjárósági beegyezés nélkül tehát a vállalatnak, semminemű lényegesebb részét nem hajthatja végre. 5- ör Kötelezi magát a városi előjáróság a városi közönség nevében: a) hogy a sorsjátékféle pénzkészletet, név szerint ezer forintot egyelőre a takarékpénztárban elhelyezve hagyja mind addig, még annak önálló kezelése — alapitványozása — iránt az nevezett vállalati elnök javaslataira az előjáróság máskép nem intézkedik; fentartván a városi előjáróság egyszer mindenkorra világosan azon jogát, hogy ezen pénzkészletből illetőleg alapítvánj’- ból a város és lakosságának közczéljaira előleget vagy kamatozó vagy kamat nélkül kölcsönt — pontos visszatérítés terhe alatt — meríthessen vagy engedélyezhessen; b) miután e vállalat, a maga egészében nemcsak új, de roppant terhes nagy núí is, melynek ezer meg ezer kiágazása és a gyakorlati életbe sikeres átültetése egyes ember erejét túlhaladja: — kötelezi magát a városi előjáróság, hogy saját kebelében a polgármester mellé alkalmas képviselő testületi vagy városi tanácsbeli tagokat, minél kevesebb számú tehetséges fiatal erőkből álló választmányt állít, azon feladattal, hogy azok egyrészről folytonos összeköttetésben a vállalat igazgató elnökével és hivatalával, annak felterjesztendő javaslatait megbírálják. elintézzék, fontos esetekben a képv. testület elé vigyék és (a vállalat elnöke, és hivatala felett állván) annak segédkezésére legyenek; más részről pedig lassankint megismerkedve a vállalat részleteivel és czéljával, azt tanulmányozzák, vizsgálják és ellenőrizzék műveit; nyilvánosságban tartsák a városi elöljáróság előtt annak minden életjelét; végre, midőn ez utón a képviselőtestület és ez által a városi lakosság közönsége, tehát az erkölcsi testület — mint magán tulajdonosa és ura e magán vállalatnak — ennek életjelenségeiról és minden mozzanatáról tudomást szerez: addig ugyanez?n városi erkölcsi testület a maga képv. testületé által biztosítja (ugyanazon lakosság és képv. testületé) e magán vállalata részére a városnak mint hatóságnak netáni politic, ad- ministr. hatósági felügyeletét is, de különösen hivatalos tekintélyét és firmáját, melylyel azt (vállalatot) a politikai városhatóság jó- akaratúlag fedezze, — szóval a polgármester urban és ennek elnöksége alatti választmányban oly közeget állít fel a város, ki vagy a mely, hivatott legyen közte és a vállalat elnöke közt hivatalos és mindig gyors rövid utoni érintkezést közvetíteni; c) hogy a vállalat elnöksége alá és javaslatára a körülményekhez képest szük- séglendő hivatalos személyzetet — mely egyének a városi lakosság közönsége közgazdászat! és szabályozási hivatalának közegei, tehát városi hivatalnokokká lesznek — nevez ki az előjáróság, minden ily egyén kinevezési okmányába azon világos feltétel be- igtatása mellett, hogy „ha a vállalat prosperál“ és hogy „csak ez esetben tarthat igényt fix díjazásra“; továbbá, hogy ezen személyzetet — mely, mint városi hivatalnoki személyzet, szolgálati tekintetben kérlelhetetlen szigor alá vetve a városi előjáróság alatt áll — fegyelmi tekintetben, alkalmaztatásának tartamára egyedül és kizárólag a vállalat elnöksége alá rendeli; — és végül kötelezi magát a vár. elöljáróság, hogy midőn ezen személyzetnek a vállalat elnöksége iránti feltétlen engedelmességet kötelességévé teszi, kötelességévé teszi ezennel a vállalat elnökének is, hogy hivatalnoki és szolgai személyzetének létszáma, díjazása, szervezése és nyugdíjazási rendszere iránt annak idején javaslatát az elöljáróság helyben hagyása alá terjesz- sze; d) kötelezi magát a városi elöljáróság, miszerint a vállalat jövedelmének alább következő kulcsát elfogadja azon világos kikötés mellett, hogy azt később a vállalat elnöksége által javaslatba hozandó körülményekhez képest annak idejében revisió (módosítás) alá is veszi. — A vállalat jövedelmének felosztási kulcsa. I. A bor-ügyleti szak jövedelméből jár: 1) A vállalat elnökének tantiem-je ... 25 % 2) Külföldi borügynök kezdetben 5°/0. később időszakonkinti emeléssel .......................................................10 % 3 ) A borügyleti tanácstagok tantiém-je . . 5 % 4) Tartalék alapra..............................................2 % % 5 ) Jó egri borok termelőinek jutalomdijakra . 1 % 6) A vállalat hivatalnoki és szolgai személyzetének nyugdíj alapjára........................................................1V* °/0 45 % A jövedelem többi 60%, illetve a borügynök tantiém-jának 10% emelése után. 55% marad a városé; és képezendi az uj takarékpénz alapot; melyből fedeztetnek: a) a vállalatnak netán nyújtott előlegek; b) a vállalat hivatalának regiéje; c) a bevá- sárlandó borok ára. II. Az Eger patak cor rectiój a j ö vedel m é n é 1 semmi nemű felosztásnak sincs helye. E jövedelem mely csak szerény mérvre szoritkozandik. kizárólag a városi takarékpénzalapba foly, mely alap viselendi a correctivum költségeit is. III. Az Eger patak gyökeres szabályozásával egyetemben a város reconstructiója jövedelménél, mely ezerekre fog rúgni, szinte nincs helye dividendának. E jövedelem is kizárólag a városi takarékpénzalapba foly, mely alapnak terhére esnek a szabályozás (és reconstructiónak) tetemes költségei is; ad d) midőn ezen felosztási kulcsnak későbbi revisió alá vételét a város ismételve kiköti: kijelenti egyszersmind azt is, hegy e revíziónál a vállalat I. (borügyl.) szakának 1) és 3) pontja alatti tantié-meket; továbbá a II. (patakcorrectio) szak és a III. (játék- és város-szabályozó) szak jövedelmeinek fenebbi felosztási kulcsát érintetlenül hagyandja; e) kötelezi magát a városi elöljáróság, hogy a vállalat „régie-kiadásainak“ keretébe, a szokásos költségeken kívül, a vállalat hivatalának ellátási költségeit is. nevezetesen a hivatalnokok és szolgák megállapítandó fix díjazását, a hivatalos helyiségek szállásbérét, bútorozását, s egyébb fel- szerelési kiadásait, fűtését, világítását — felveszi; f) miután a vállalat hivatalnoki és szolgai személyzete — mely a városnak alárendelt hivatalos személyzet és mint ilyen városi közegek szolgálatuknál fogva függő viszonyban állanak a várossal mint a vállalat magántulajdonosával, kezdetben éppen semmi dijat sem húz ; később pedig az első jövedelmek befolyása után az ezekből kezdetben az uj takarékpénzalap javára illetőleg ennek régie-kiadási rovására eső csekélyebb összegű bevételekből csak szerény mérvű dijakkal lesz ellátva mindaddig, mig a nagyobb jövedelem pénzerejéhez képest a fix díjazások megállapíthatók lesznek ; — kijelenti a városi előjáróság, miszerint kezdetben, legalább az első jövedelmek befolyásáig, úgy ezen hivatalnoki és szolgai személyzet számára, valamint az előző e) bqtü alatt említett hivatalos helyiség és szükségletekre a (város előjáróság) rendelkezésem alatt álló és jövőre alapitványképen kezelendő pénzalapból (a sorsjáték- féle pénzalap) előlegeket — a vállalat elnökének indokolt előterjesztésében javaslatba hozandó mérsékelt összegekben megtérítés terhe alatt, hajlandó engedéljrezni; továbbá g) miután a vállalat elnöke Privitzer László ur. — ki a vállalat és ennek administrativ hivatala élén. az alája rendelt városi hivatalnoki és szolgai személyzettől külön és a felett áll és kit a városhoz e vállalatnál nem csak szerződéses viszony köt, de ki a városnak még felelősséggel is tartozik; tehát a vállalat éléu mint önálló, független fő- vállalkozó szerepel; e minőségében a város iránt rendkívüli szolgálatokat teljesit, kötelezi magát a városi elöljáróság, hogy Privitzer László elnök urnák fáradozásait következőleg dijazandja: I. a borügy 1 e t és borüzlet életbeléptetéséért és vezetéséért — tekintettel a fennebbi d) pont 1) száma alatti tantiém-jére — semmit sem fizet a város. II. Az Eger patak correctiójának vezetéséért és olynemii végrehajtásáért, miszerint a város patakmenti része újabb áradások ellen, a gyökeres patakszabályozás foganatositásaig, biztosítva legyen: egyszer mindenkorra 6000, az az hatezer o. é. forintot, — még pedig e szerződés aláírásakor 1000 az az egyezer forintot; a munka tettleges megindításakor 500, az az ötszáz forintot; a többi 4500, azaz négyezerötszáz forintot pedig a munka befejezésekor fizetendi a város Privitzer László elnök urnák, mindig maga (a város) viselvén a nyugtabélyeg illetéki fizetés kötelezettségét. Megjegyzi itt a város előjáró- sága: miszerint — elodázhatlan égető szükség lévén a patakmenti városrésznek árvizek elleni biztosítása; minek a szerződés 3-ik pontja értelmében még ez évben meg is kellvén történnie: ezen kiadásra pedig csak is a sorsjáték-féle (e szerződés c betűje szerint jövőre alapitványkép kezelendő) pénzalap állván rendelkezésére — valamint a fennebbi fővállalkozó elnöki 6000 frt diját, úgy a patak-correctio költségeit, az az kézi és fuvar-munkáit, ideiglenes munkafelügyelő személyzetének bérét és egy a vállalat elnöke javaslatára, havi dij mellett csak is a munka rövid tartamára felfogadandó mérnöknek diját (a vállalat hivatalának szeméi yzete itt semmi külön dij ban nem részesül) mindösszesen alig nehány ezer írtra rúgó költségeit tehát egyelőre a sorsjátékféle alapból fedezendi; — továbbá megjegyzi, hogy, bár e pénzalap épp a patakra lévén szánva, ennek minden igazitási, szabályozási költségeit viselni tartozik és a nélkül hogy igényt tarthatna azok megtérítésére : mégis — miután e szerződésnek imént idézett l-ső pont c betűje alatt világosan ki van mondva, hogy a sorsjátékféle alapot, mely jövőre alapítványul kezelendő, fogyasztani nem ' * _—
