Eger - hetilap, 1882

1882-01-12 / 2. szám

14

noka, ki a parancsnoksága alatt működő tűzoltókkal 22-ed magával betegek szállítására vállalkozni és özv. Sir Antalné asszonyság, ki ugyan e ezélra egy kétlovas fogatot áteugedni méltóztattak.

Legszebb jutalmuk az enyhülést nyert sebesültek és betegek hálaérzete. Adja Isten, hogy a szolgáltatás még nagyon soká elmaradjon, hiszen úgy is keblükben hordozzák a jó cselekedet legbiztosabb jutalmát az öntudatot.

Az elnökség nevében Nánásy Gyula, a férfi osztály al-elnöke.

Politikai heti szemle.

Legközelebb Bécsben egy minisztertanácsban állítólag elhatározták Bosznia és Herczegoviua annektálását; már tavaszkor foganatosítják ; Boszniát Magyarország, Herczegovinat Ausztria kapja.

Anglia és Fraucziaorsz ág állítólag az egyiptomi kbe- divét katonai hatalommal is támogatni készek. Ezt a continentális hatalmak közül nem tűrhetné egyik sem, ha csak hatalmi állásáról és kereskedelmi érdekeiről lemondani nem akarna. Első sorban a porta volna ugyan érdekelve mint suzerain hatalom. De sem Ausztria Magyarország, sem Németország, sem Oroszország, sem Olaszország nem nézhetné összetett kezekkel, hogy a nyugati hatalmak occupál- ják az egész északi Afrikát, melynek politikai fontossága és nagy gazdasági jövője pedig épen kiszámithatlan. Legkevésbbé nézhetnék, hogy egy vagy két hatalom által katonailag occupáltassék Egyiptom, mely az összes keleti, az Ázsia és Európa közti egész forgalom empóriuma, kulcsa.

Hogy az egyptomi kérdésben mekkora erőfeszítéseket tesznek a nyugati államok, különösen Anglia, hogy az európai közvélemény tényezőit megnyerjék maguknak, kitetszik a következőkből. Auglia az északi német tengeren, nem messze Hamburgtól egy kis sziklaszigetet bir öráIlomá8ul, honnan a német exportot ellenőrizheti s háború esetén az összes német kikötőket fenyegetheti. Ezt a szigetet, melyet sokan az észak Gibraltárjának neveztek el, most az angol kormány megvételre ajánlja Németországnak s e bámulatos koncesszió mögött persze azt a kívánságot tartogatja, hogy Bismarck támogassa viszont Angliát a Nílus partjain. Bismarck azonban az üzletbe belemenui nem hajlandó. Bismarck nem fogja Gladstonenak megbocsátni azt a sok bajt, melyet kormányra lépte óta koereitiv politikájával Konstantinápolyban előidézett, sem azt a hálátlanságot, melylyel azok ellen fordult a választási agitáció alatt, kik Angliát a berlini kongresszuson Cyprushoz jutni segiték.

Berlin, jan. 7. A „Reichsanzeiger“ közzéteszi a császárnak jan. 4-éröl kelt, az állammíniszteriumhoz intézett és Bismarck her- czeg által ellenjegyzett rendeletét, mely igy hangzik : „A királynak azon joga, hogy saját belátása szerint vezesse Poroszország kormányát és politikáját, korlátolva van ugyan az alkotmány által, de nincs megszüntetve. A király országlási actáinak egyik miniszter ellenjegyzésével kell ellátva lenniök, és, miként az az alkotmány életbeléptetése előtt is történt, a miniszterek által képviselendők, ámde azért mégis a király országlási actái maradnak, a kinek határozatából eredtek és a ki általuk alkotmányos utón fejezi ki véleményét és akaratát. Ennnélfogva helytelen és a király alkotmányos jogainak el homályosítását idézi elő, az, ha ezen jogoknak gyakorlása akként adatik elő, mintha az a felelős miniszterek és nem maga a király által történnék. Poroszország alkotmánya ezen ország monarchicus hagyományainak kifejezése, melyeknek fejlődése a királynak nemzetével való életteljes viszonyain nyugszik. Ezeket a viszonyokat nem lehet átruházni a király által kinevezett miniszterekre, mert azok magához a király személyéhez fűződnek ; fen- tartásuk és ápolásuk állami szükségesség Poroszországra nézve. Ennélfogva akaratom az, hogy úgy Poroszországban, mint a birodalom törvényhozási testületéiben kétség ne forogjon fönn a fölött, hogy Én és utódaim alkotmányos joggal bírunk kormányom politikájának vezetésére, és hogy mindenkor tiltakozzanak azon felfogás ellen, mintha a király személyének az alkotmány 43-dik czikke által kimondott és Poroszországban minden időben fennállott sérthetetlensége, vagy a felelős ellenjegyzés szükségessége megfosztották volna országlási aetáimat az önálló királyi elhatározás jellegétől. Minisztereim feladata, hogy kétkedés és elhomályositás ellen képviseljék és megóvják alkotmányos jogaimat. Hasonló eljárást várok az összes hivatalnokoktól. Távol fekszik tőlem, hogy a választások szabadságát korlátoljam ; azonban azon tisztviselőkre nézve, a kik országlási actáim végrehajtásával megbizvák, szolgálatuktól tehát a fegyelmi törvény alapján felmenthetők, ezen a szolgálati eskü folytán reájuk sulyosodó kötelezettség kiterjed kormányomnak a választások alkalmával követendő politika képviseletére is. E kötelezettség hü teljesítését, köszönettel fogom fogadni és elvárom az ösz- szes tisztviselőktől, hogy a választások alkalmával tartózkodni fognak kormányom ellen intézett bármily izgatástól.“

L on don, jan. 7. A cabinet tagjai, Bright és Chamberlain, tegnap v.ilaszíóbeszédet mondottak Birminghamban. Bright a mostani cabinet külügyi politikáját fejtegette és constatálta, hogy Angolországnak nincseuek ugyan szövetséges társai, mégis most több barátja van, mint valaha. Szónok védi a kormánynak Írországban követett politikáját és kijelenti, hogy csakis az absolut szükségesség követelte a kényszerrendszabályok alkalmazását. Chamberlain kijelentette, hogy a kormány ragaszkodik programmjához, melynek alapján véget akar vetni a zilált állapotoknak és el akarja nyomni az erőszakoskodásokat. Szónok sokat remél az agrarius-törvény alkalmazásától. Már is mutatkoznak jelek a javulásra. Deczember hó óta 40%-kal csökkent az agrárius bűntények száma. A kormány, mi helyt azt a körülmények megengedik, enyhíteni vagy egészen hatályon kívül fogja helyezni az Írek szabadságát korlátozó rendszabályokat. Caamberlain jogtalannak tartja a földbirtokosok azon követelését, hogy az állam adjon nekik kárpótlást.

London, jan. 9. A Reuter-ügynökségnek jelentik Kairóból, hogy a franczia és az angol consul jan. 7-én táviró utján együttes jegyzéket kaptak, mely kijelenti, hogy Francziaország és Angolország, a kik az alkirályt trónra emelték, el vannak tökélve arra, hogy a csendzavargásokkal szemben megvédik az alkirály tekintélyét. Az együttes jegyzéket jan. 8-dikán nyújtotta át a két consul az alkirálynak. A jegyzék nem egyedül a belzavargások ellen van intézve, hanem főleg a portának minden újabb beavatkozása ellen. Ama pont, mely az alkirálynak a trónon való megmaradásáról szól, különösen felkelté az alkirály figyelmét.

London, jan. 9. A ,,Daily News“ arról értesít, hogy az angol cabinet vonakodik elismerni az Egyesült-Államok kormányának azon igényét, hogy kizárólag Észak-Amerika gyakorolja az ellenőrzést a Panama-csatorna fölött, mert ez az igény a nemzetközi joggal általában, és különösen a Bulwer-Clayton-féle szerződéssel ellentétben áll.

P á r i s, jan. 9. Blanqui halálának évfordulója alkalmából tüntetés volt. Mintegy{300 ember koszorúkkal a Bastille-téren át aPére Lachaise temetőbe vonult. A rendőrségnek több Ízben kellett közbelépnie. Lázadásra izgató kiáltások is hangzottak föl. Erre a rendőrök 23 embert elfogtak, köztük van Michel Luiza, Eudes és Cournet. A tömegből pisztolydurrauás hallatszott, de senki sem sebesült meg; a tettes ismeretlen.

Róma, jan. 7. A „Popolo Romano“ értesül, hogy azon tárgyalásoknak, melyeket Németország a vaticáunal folytatott és melyeknek befejezése Busch államtitkár föladatát képezi, eddig egyes egyedül az volt czélja, hogy a porosz királyság egyházi köz- igazgatásának azon kérdéseit szabályozza, melyek a kinevezésekre és a felavatásokra vonatkoznak: az alkudozó felek föntartották maguknak azt, hogy a concordatum ezen neme esetleg kiterjesztessék az egész birodalomra. Tekintettel az utóbbi esetre, a Vatikán kikötötte magának, hogy a kérdést előbb tanulmányoznia kell, mert a bajor királysággal, a badeni és hesseni nagyherczegségekkel már előbb egyezségei által le van kötve.

A porta és a bolgár kormány hónapok óta vitatkoznak a diplomatiai közlekedés módja fölött. A bolgár kormány régen azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a diplomatiai összeköttetést, ha nem teljesittetik azon kívánsága, hogy konstantinápolyi ágense közvetlenül érintkezhessék a portával. A napokban csakugyan megtörtént, hogy a konstantinápolyi bolgár missió és a szófiai török missió tagjai, egy-egy tag kivételével, hazamentek. Ez az egy tag a folyó ügyek elintézése végett maradt hátra. Azt mondják, hogy ez nem jelenti a diplomatiai viszony megszakítását, mert épen most van kedvező kilátás a differentia kiegyenlítésére. A porta és Bulgária kölcsönös érdeke bizonyára ezt követeli, de az is igaz, hogy a portának is van panaszra oka. Ennek bizonysága, hogy Aszim külügyminiszter jegyzéket intézett a berlini szerződést aláíró hatalmakhoz, a melyben elmondja, hogy az ingatlan jószágok ügyét rendező török biztosok legyözhetlen akadályokba ütköznek, mert a bolgár biztosok systematice ellenkeznek velük és igazolhatlan követelésekkel lépnek föl. A berlini szerződés 12. pontja értelmében követeli a porta az államjószágok átadását, de a bolgár biztosok az említett pont végrehajtásának eldöntését a bolgárországi bíróságokra akarják bízni, a mi annyit jelent, hogy a bolgár bíróságok fogják megmondani, hogy mit van joga követelni a császári kormánynak.

Washington, jan. 6. A hírlapok közzéteszik Blaine körlevelét, mely Mexikót és Délamerika köztársaságait meghívja, hogy mindegyik két meghatalmazottat küldjön az 1882. nov. 30-án Washingtonban tartandó értekezletre, melyen a fölött fognak tanácskozni, miként biztositsák Amerikát az európai hatalmak beavatkozása és befolyásolása ellen.