Eger - hetilap, 1881

1881-11-17 / 46. szám

494

Pósner Károly Lajos gyáros, Lechuer Gyula rajztanár, mind Budapesten.

B) Ezüst érem: Stérn R. ágynemű-gyáros, Fleischer J. bimzö, Gelléri Józsa, Rupp Imréné, Wieg Salamon Budapest, Trau- tenberg Teréz bárónő Moór, Schmidt Mari Pozsony, nöipartanmü- beiy és polgári iskola Körmöezbánya, V. kér. polgári leányiskola Budapest, Ríedel és Schleser Fvewaldau, Solymosy Lajos rajztanár Szabadka, Solymosy Anna ipartanitónö S. Sz.-György.

C) Bronz érem: Hauptmann Józsefné, Kralovánszky Ist- vánné, Székely Malvin, Grünwald Zsófia, Eisler Fány, Wieg Laura Budapest, Posch Paula Kassa, Veres Lászlóné Debreczen, Payer Lenke Szepes-lgló, O-budai szürkenénék intézete, Felső leányiskola Nagy-Kanizsa, Lang-Hutnmer Francziska B.-Gyarmat, irgalmasnénék B.-Gyarmat, Hochrein Lajos K. Budapest, Stegmüller Gerster Mária Kassa, Lichtenstein Georgette Budapest, Mengersen Ilona bárónő, Biró Mari S. Szt.-György.

D) Elismerő oklevél: A IV. osztály (régibb női kézimunkák mintái) összes kiállítói, a csabai nöegyletek, csikvándi Csik Lajos Czegléd (szövőszékek kiállításáért), Lichtenstein Klára, Tallián Mari, Váncza Emma Miskolcz, Halbauer Irén, Gbyka Vera, Kosztolányi Adél.

E) Közreműködési ezüst-érem: Bayer Karolin, Naschitz Sarolta, Pessl Leokádia, Szukováthy Ottilia, Gömbös Flo- risné, Kóssa Károlyné Szabadka, özv. Somogyi Mária Pozsony, Ta- vassy Róza Bpest, Francz Mária Terézia főnöknö Kalocsán, Schuster Julia Miskolcz, Groó Vilmos tanfelügyelő Rimaszombat, özv. Lakatos Jánosné Csíkszereda, Lörincz Eliza S.-Szt.-György, Ubrl Józsa igazg. Pozsony, Luhich Etel Bpest, Hoffmann Jolán Bpest, Dusóczky Károlyné igazgató Bpest, özv. Janits Józsefné igazg. Bpest, M. Reny főnöknö Esztergom, Olgyay Julia Vácz, a szegedi polgári iskola munkatanitónöje, Schreiber Johanna főnöknö Bpest, Sesselmann Matild tanítónő, Molnár Janka Debreczen, és Stornó Ferencz Kassán.

Továbbá a következő gyári és munkavezetők, munkásnök és a munkásnök oktatásában kitűnő munkások: Mangold Mór, Posner Alfréd, Czettel Gyula, Deutsch Lipót, Fischer Emil, Barcho Miksa, Müller’ Pál, Miízky B. Miksa, Szabó Borbála, Wegenson Elis, Rei- chard Anna, Uhl szül. Spiegelhalter assz., Sehaud Paulin, Haas Johanna, Szabó Adélé, Schimmel István, Weiszmann Adolf, Deutsch Mina, Schmidt Mari, Stolz Antonia, Schikander N., Döbbler Anna, Hracbovina Ottil, Goldzieher Tini, Guttmann Janka, Guttmann Laura, Ftirth Sándor Győző, Griinwald Anna, Klauschek Fáni, Edelmann Julesa, Edelmann Cornélia, Krausz Etelka, Kovács Etelka, Profuma Vilmosné, Goldzieher Julcsa, Traub Teréz, Salicska Paulina, Abeles Frieda, Braun Olga, Hölfler Albertina, Kovásznay Gizella, Dienes Emma, mind Budapestről; Tímár Róza, Kubik Róza, Ifjú Erzsi, Székesfehérvárról; Siposs Paula, M. Sevcsik Angela Kassáról.

F) Közreműködési bronzérem: 1. Tanítónők: Sávéi Ágnes, Sávéi Ida Budapest, Sumichraszt Anna, Hidvéghy Aranka, Hreblay Erzsi, Weisz Albina, Krammer Paula, Burgbardt Guszti, Glöckner Luiza, Szilassy Matild mind Pozsonyból; Kun Etelka Versecz, Csiszárné Rittoók Ilona Budapest, a brassói állami elemi leányiskola munkatanitónöjének, a Temesvár belvárosi iskola munkatanitónöjének, Kiss Gizella Budapest, Fábiánné Szko- kán Victoria Szeged. 2) Munkások: Erdélyi Vilma, Ronyák Mári, Ürögdi Ráchel, Szítva Terka, a czeglédi szövő iskola növendékei, Patay Andrásné, Tomo-Griecs Mihályné szövök Csaba, Lu- kovits Julia csipkaverö Selmeczbánya, Michalek Anna mosónő Pozsony, Aigner Anna, Csalay Róza, Goldstein Gizella, Wirdisch Mária, Diamant Jenny, Gerber Julia, Hatschek Leonia, Kisbalmy Hermina, Niggl Kornélia, Schütz Fanny, Stift Regina, Walenschik Zsófia, Lichténecker Károly, Charvatbné, Ruszkay Irma, Kozma Berta, Balia Lina, Spatenka Anna, Orsogits Károlyné, Brüll Albert- né, Fürth Róza, Beneschovszky Regina, Wachtl Antónia, Jámbor Emma, Jusits Tera, Hancke Herrmann, Kiinger Lajos, Csontossy Emma, Pollák Anna, Plan Laura, Steiner Sarolta, Káplán Hermina, Tóth Szabelly Róza, Bumbach Anna, Szokoly Margit és Farkas Zefir mind Budapestről.

Politikai heti szemle.

Németországban a parlamenti képviselőválasztások a kormányra kedvezőtlenül ütöttek ki, s e miatt Bismarck birodalmi kanczellár leköszönéssel fenyegetodzik.

Francziaorsz ágban Grevy köztársasági elnök, Gam- bettát bízta meg az uj minisztérium megalakításával.

Konstantinápolyi jelentések szerint a szultán hetek óta rettegésben él annak lehetősége miatt, hogy egy Gambetta-kormány kerüljön az ügyek élére Francziaországban. A szultán még igen jól emlékezik arra, hogy Gambetta mily török ellenes szerepet játszott, a görög-török határigazitási kérdésben. A szultán attól tart, hogy Gambetta első dolga lesz szélesebb alapokra fektetni a tuniszi akciót, miben Angolország szívesen fogja öt támogatni, mivel Gladstonenak épen úgy, mint Gambettának érdekében fekszik a jelenleg fennálló keleti viszonyok felforgatása. A szultán az összes rendelkezés alatt álló török csapatokat Tripoliszba és Egyiptomba fogja rendelni, mihelyest értesül róla, hogy Gambetta kineveztetett miniszterelnökké.

A török kormány nehány hónappal ezelőtt értesült a megszállott tartományokban tartózkodó ágensei utján, hogy Szerajevóban polgárokból és katonákból álló bizottság ujonczozás rendszerének kidolgozásával foglalkozik, a melynek szerzői Dahlen altábornagy, Schwitzer táborkari ezredes és Bacquehem kormány-tanácsos. Ekkor megbízta a porta képviselőit, hogy tiltakozzanak a boszniai és herczegovinai lakosság besorozása ellen. E jegyzék veleje ez: Mi tiltakozunk ez eljárás ellen, a mely sérti a szultán felségi jogait és ellenkezik a porta és az osztrák-magyar kormány közt 1879. ápr. 21-én kötött conventióval. Ezen kívül hírlik, hogy a boszniai véd- törvény kihirdetése előtt megkérdeztek bizalmasan egy török tábornokot, a ki mint szervező jó nevet szerzett, vájjon hajlandó-e a boszniai és herczegovinai sereg szervezésére. Ez az alkudozás azonban meghiúsult.

Pétervár, nov. 12. A „Novoja Vremja“ a leghitelesebb oldalról vett értesülés alapján újólag állítja, hogy Oroszország erős jegyzékben adott kifejezést nemtetszésének Belgrádban, mert a szerb kormány megfosztotta Mihály érseket a metropolitaságtól. Oroszország azt tanácsolja Szerbiának, hogy minélelöbb tegye jóvá hibáját.

Pétervár, nov. 12. A gatsinai lakban a múlt héten több szolgát fogtak el, kik összeesküdtek, hogy a czári palotát levegőbe röpítsék. A tisztek és udvari tisztviselők közül többen nihilisticus kiáltványokat kaptak. — Bokhara emirje súlyosan megbetegedett.

Bukarest, nov. 12. A román hivatalos lap egy rendeletet tesz közzé, mely szerint a Romániában lakó vagy utazó idegeneknek kivétel nélkül, egy az országos hatóságok által kiállítandó okmánynyal kell magukat ellátniok, mely őket szabad tartózkodásra jogosítja fel. Ez okmány útlevél elömutatása alapján fog kiállíttatni. A községek elüljárói kiutasíthatnak kerületeikből minden oly idegent, a ki nem mutathat elő láttamozott útlevelet, vagy pedig nincs az előirt okmány birtokában. Az országból való kiutasítás azonban csakis miniszteri határozat alapján történhetik meg.

A magyar delegatió hadügyi albizottságának jelentése.

Daczára a béke biztosításainak, az európai államok haderőik fejlesztésére törekesznek, a béke ideje a fegyverkezésnek minél nagyobb mérvű kiterjesztésére, a hadseregek létszámának fokozására, erősségek emelésére használtat!k fel. Ily körülmények közt a mi monarchiánk sem tartózkodhatik attól, hogy arányban saját politikai helyzetével és pénzügyi viszonyaival, lépést tartson védelmi intézeteinek szervezésében, a többi — bátran mondhatni — versenyző államokkal.

Ezen albizottság tehát nem kivánja megvonni a szükségesnek elismert intézménytől azon összegeket, melyek nélkül nemcsak az eddigi áldozatok eredménye koczkáztatnék, hanem lehetővé tétetnék az is, hogy a monarchia politikai biztonsága, védelmi erejének gyengítésével arányban hanyatlásnak induljon.

De midőn az albizottság igy járt el, nem mulasztotta el a magyar korona közjogi helyzete és a magyar nemzetnek többször kifejtett jogosult kívánságához képest megtenni javaslatait arra nézve is, hogy különösen a katonai képzöintézetek körében a kellő változások megtétele által, a magyar ifjúságnak a katonai pályára való lépése és további kiképeztetése lehetővé tétessék, hogy a magyar nyelv a fennálló közös törvények keretében az azt megillető figyelemben részesittessék, hogy végül a védelmi intézmény egyes ágainak fejlesztésére szánt anyagi eszközök hovaforditásában megtartassék azon arány, mely a magyar korona országait jogosan megilleti.

És a midőn még hozzáteszi az albizottság, hogy a többi javaslatokat is azon tudatban terjeszti az országos bizottság elé, hogy a monarchia érdekében és annak különféle helyein teendő védelmi intézkedések a hadsereg és védelem, valamint a közjogi és politikai helyzet közös és kölcsönös viszonyainál fogva úgy javára es-