Eger - hetilap, 1881

1881-11-17 / 46. szám

494 Pósner Károly Lajos gyáros, Lechuer Gyula rajztanár, mind Bu­dapesten. B) Ezüst érem: Stérn R. ágynemű-gyáros, Fleischer J. bimzö, Gelléri Józsa, Rupp Imréné, Wieg Salamon Budapest, Trau- tenberg Teréz bárónő Moór, Schmidt Mari Pozsony, nöipartanmü- beiy és polgári iskola Körmöezbánya, V. kér. polgári leányiskola Budapest, Ríedel és Schleser Fvewaldau, Solymosy Lajos rajztanár Szabadka, Solymosy Anna ipartanitónö S. Sz.-György. C) Bronz érem: Hauptmann Józsefné, Kralovánszky Ist- vánné, Székely Malvin, Grünwald Zsófia, Eisler Fány, Wieg Laura Budapest, Posch Paula Kassa, Veres Lászlóné Debreczen, Payer Lenke Szepes-lgló, O-budai szürkenénék intézete, Felső leányiskola Nagy-Kanizsa, Lang-Hutnmer Francziska B.-Gyarmat, irgalmasnénék B.-Gyarmat, Hochrein Lajos K. Budapest, Stegmüller Gerster Mária Kassa, Lichtenstein Georgette Budapest, Mengersen Ilona bárónő, Biró Mari S. Szt.-György. D) Elismerő oklevél: A IV. osztály (régibb női kézi­munkák mintái) összes kiállítói, a csabai nöegyletek, csikvándi Csik Lajos Czegléd (szövőszékek kiállításáért), Lichtenstein Klára, Tallián Mari, Váncza Emma Miskolcz, Halbauer Irén, Gbyka Vera, Kosztolányi Adél. E) Közreműködési ezüst-érem: Bayer Karolin, Naschitz Sarolta, Pessl Leokádia, Szukováthy Ottilia, Gömbös Flo- risné, Kóssa Károlyné Szabadka, özv. Somogyi Mária Pozsony, Ta- vassy Róza Bpest, Francz Mária Terézia főnöknö Kalocsán, Schus­ter Julia Miskolcz, Groó Vilmos tanfelügyelő Rimaszombat, özv. Lakatos Jánosné Csíkszereda, Lörincz Eliza S.-Szt.-György, Ubrl Józsa igazg. Pozsony, Luhich Etel Bpest, Hoffmann Jolán Bpest, Dusóczky Károlyné igazgató Bpest, özv. Janits Józsefné igazg. Bpest, M. Reny főnöknö Esztergom, Olgyay Julia Vácz, a szegedi polgári iskola munkatanitónöje, Schreiber Johanna főnöknö Bpest, Sessel­mann Matild tanítónő, Molnár Janka Debreczen, és Stornó Ferencz Kassán. Továbbá a következő gyári és munkavezetők, munkásnök és a munkásnök oktatásában kitűnő munkások: Mangold Mór, Posner Alfréd, Czettel Gyula, Deutsch Lipót, Fischer Emil, Barcho Miksa, Müller’ Pál, Miízky B. Miksa, Szabó Borbála, Wegenson Elis, Rei- chard Anna, Uhl szül. Spiegelhalter assz., Sehaud Paulin, Haas Johanna, Szabó Adélé, Schimmel István, Weiszmann Adolf, Deutsch Mina, Schmidt Mari, Stolz Antonia, Schikander N., Döbbler Anna, Hracbovina Ottil, Goldzieher Tini, Guttmann Janka, Guttmann Lau­ra, Ftirth Sándor Győző, Griinwald Anna, Klauschek Fáni, Edel­mann Julesa, Edelmann Cornélia, Krausz Etelka, Kovács Etelka, Profuma Vilmosné, Goldzieher Julcsa, Traub Teréz, Salicska Pau­lina, Abeles Frieda, Braun Olga, Hölfler Albertina, Kovásznay Gi­zella, Dienes Emma, mind Budapestről; Tímár Róza, Kubik Róza, Ifjú Erzsi, Székesfehérvárról; Siposs Paula, M. Sevcsik Angela Kassáról. F) Közreműködési bronzérem: 1. Tanítónők: Sávéi Ágnes, Sávéi Ida Budapest, Sumichraszt Anna, Hidvéghy Aranka, Hreblay Erzsi, Weisz Albina, Krammer Paula, Burgbardt Guszti, Glöckner Luiza, Szilassy Matild mind Pozsonyból; Kun Etelka Versecz, Csiszárné Rittoók Ilona Budapest, a brassói állami elemi leányiskola munkatanitónöjének, a Temesvár belvárosi iskola munkatanitónöjének, Kiss Gizella Budapest, Fábiánné Szko- kán Victoria Szeged. 2) Munkások: Erdélyi Vilma, Ronyák Mári, Ürögdi Ráchel, Szítva Terka, a czeglédi szövő iskola növen­dékei, Patay Andrásné, Tomo-Griecs Mihályné szövök Csaba, Lu- kovits Julia csipkaverö Selmeczbánya, Michalek Anna mosónő Po­zsony, Aigner Anna, Csalay Róza, Goldstein Gizella, Wirdisch Má­ria, Diamant Jenny, Gerber Julia, Hatschek Leonia, Kisbalmy Her­mina, Niggl Kornélia, Schütz Fanny, Stift Regina, Walenschik Zsófia, Lichténecker Károly, Charvatbné, Ruszkay Irma, Kozma Berta, Balia Lina, Spatenka Anna, Orsogits Károlyné, Brüll Albert- né, Fürth Róza, Beneschovszky Regina, Wachtl Antónia, Jámbor Emma, Jusits Tera, Hancke Herrmann, Kiinger Lajos, Csontossy Emma, Pollák Anna, Plan Laura, Steiner Sarolta, Káplán Hermina, Tóth Szabelly Róza, Bumbach Anna, Szokoly Margit és Farkas Zefir mind Budapestről. Politikai heti szemle. Németországban a parlamenti képviselőválasztások a kormányra kedvezőtlenül ütöttek ki, s e miatt Bismarck birodalmi kanczellár leköszönéssel fenyegetodzik. Francziaorsz ágban Grevy köztársasági elnök, Gam- bettát bízta meg az uj minisztérium megalakításával. Konstantinápolyi jelentések szerint a szultán hetek óta rettegésben él annak lehetősége miatt, hogy egy Gambetta-kormány kerüljön az ügyek élére Francziaországban. A szultán még igen jól emlékezik arra, hogy Gambetta mily török el­lenes szerepet játszott, a görög-török határigazitási kérdésben. A szultán attól tart, hogy Gambetta első dolga lesz szélesebb alapok­ra fektetni a tuniszi akciót, miben Angolország szívesen fogja öt tá­mogatni, mivel Gladstonenak épen úgy, mint Gambettának érdeké­ben fekszik a jelenleg fennálló keleti viszonyok felforgatása. A szul­tán az összes rendelkezés alatt álló török csapatokat Tripoliszba és Egyiptomba fogja rendelni, mihelyest értesül róla, hogy Gambet­ta kineveztetett miniszterelnökké. A török kormány nehány hónappal ezelőtt értesült a meg­szállott tartományokban tartózkodó ágensei utján, hogy Szerajevóban polgárokból és katonákból álló bizottság ujonczozás rendszerének kidolgozásával foglalkozik, a melynek szerzői Dahlen altábornagy, Schwitzer táborkari ezredes és Bacquehem kormány-tanácsos. Ek­kor megbízta a porta képviselőit, hogy tiltakozzanak a boszniai és herczegovinai lakosság besorozása ellen. E jegyzék veleje ez: Mi tiltakozunk ez eljárás ellen, a mely sérti a szultán felségi jogait és ellenkezik a porta és az osztrák-magyar kormány közt 1879. ápr. 21-én kötött conventióval. Ezen kívül hírlik, hogy a boszniai véd- törvény kihirdetése előtt megkérdeztek bizalmasan egy török tábor­nokot, a ki mint szervező jó nevet szerzett, vájjon hajlandó-e a boszniai és herczegovinai sereg szervezésére. Ez az alkudozás azon­ban meghiúsult. Pétervár, nov. 12. A „Novoja Vremja“ a leghitelesebb oldalról vett értesülés alapján újólag állítja, hogy Oroszország erős jegy­zékben adott kifejezést nemtetszésének Belgrádban, mert a szerb kormány megfosztotta Mihály érseket a metropolitaságtól. Oroszor­szág azt tanácsolja Szerbiának, hogy minélelöbb tegye jóvá hibáját. Pétervár, nov. 12. A gatsinai lakban a múlt héten több szolgát fogtak el, kik összeesküdtek, hogy a czári palotát levegőbe röpítsék. A tisztek és udvari tisztviselők közül többen nihilisticus kiáltványokat kaptak. — Bokhara emirje súlyosan megbetegedett. Bukarest, nov. 12. A román hivatalos lap egy rendeletet tesz közzé, mely szerint a Romániában lakó vagy utazó idegenek­nek kivétel nélkül, egy az országos hatóságok által kiállítandó ok­mánynyal kell magukat ellátniok, mely őket szabad tartózkodásra jogosítja fel. Ez okmány útlevél elömutatása alapján fog kiállíttat­ni. A községek elüljárói kiutasíthatnak kerületeikből minden oly idegent, a ki nem mutathat elő láttamozott útlevelet, vagy pedig nincs az előirt okmány birtokában. Az országból való kiutasítás azonban csakis miniszteri határozat alapján történhetik meg. A magyar delegatió hadügyi albizottságának jelentése. Daczára a béke biztosításainak, az európai államok haderőik fejlesztésére törekesznek, a béke ideje a fegyverkezésnek minél na­gyobb mérvű kiterjesztésére, a hadseregek létszámának fokozására, erősségek emelésére használtat!k fel. Ily körülmények közt a mi monarchiánk sem tartózkodhatik attól, hogy arányban saját poli­tikai helyzetével és pénzügyi viszonyaival, lépést tartson védelmi intézeteinek szervezésében, a többi — bátran mondhatni — ver­senyző államokkal. Ezen albizottság tehát nem kivánja megvonni a szükségesnek elismert intézménytől azon összegeket, melyek nélkül nemcsak az eddigi áldozatok eredménye koczkáztatnék, hanem lehetővé tétet­nék az is, hogy a monarchia politikai biztonsága, védelmi erejének gyengítésével arányban hanyatlásnak induljon. De midőn az albizottság igy járt el, nem mulasztotta el a magyar korona közjogi helyzete és a magyar nemzetnek többször kifejtett jogosult kívánságához képest megtenni javaslatait arra nézve is, hogy különösen a katonai képzöintézetek köré­ben a kellő változások megtétele által, a magyar ifjúságnak a katonai pályára való lépése és további kiképeztetése lehetővé tétessék, hogy a magyar nyelv a fennálló közös törvények kere­tében az azt megillető figyelemben részesittessék, hogy végül a védelmi intézmény egyes ágainak fejlesztésére szánt anyagi esz­közök hovaforditásában megtartassék azon arány, mely a magyar korona országait jogosan megilleti. És a midőn még hozzáteszi az albizottság, hogy a többi ja­vaslatokat is azon tudatban terjeszti az országos bizottság elé, hogy a monarchia érdekében és annak különféle helyein teendő védelmi intézkedések a hadsereg és védelem, valamint a közjogi és poli­tikai helyzet közös és kölcsönös viszonyainál fogva úgy javára es-

Next

/
Oldalképek
Tartalom