Eger - hetilap, 1881
1881-03-10 / 10. szám
XX. év-folyam. 10. szám 1881. marczins 10 é u Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 , Negyed évre .1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 , Egyes szám — 12 EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyt’enmi nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése, (alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Választás? vagy: kinevezés? (Folytatás.) VI. A bírósági s a közigazgatási állomások betöltésének módjai: a hatalommegosztás minta-államaiban. Mielőtt egy helyes kinevezési s egy h e- 1 y e s választási rendszerre vonatkozó igénytelen javaslatunkat előterjesztenék: nem lesz fölösleges ismertetni, mi kép áll a hivatali állomások betöltésének ügye a kormányzati hatalom helyes megosztásának minta-államaiban. Értjük pedig minta-államoknak azokat, melyekben a törvényhozó s a birói hatalmon kívül még a kormányzati hatalom is több önálló tényező közt van felosztva, s maguk a hivatali állomások is a hatalommegosztás elve alapján több önálló tényezőnek egymást kiegészítő s ellenőrző befolyásával töltetnek be. Ily minta-államok: Anglia és Belgium; részben pedig a múltkor említett tekintetből az é j s z a k- amerikai Unió; de ez csakis a közösügyi kormányzat terén s az Unió bírósági rendszerében, mialatt az Unió egyes államai egyoldalú választási s egyoldalú kinevezési rendszerek alatt szenvednek. Lássuk A) Angliát, s aztán B) Belgiumot. A) Anglia. Angliában — értve ezt szoros értelemben, Walessei, de Skóczia és Írország nélkül, — a minist éri um központi s vidéki hivatalnokai, kiket a kormány nevez ki. aránylag a többi kormányzati közegekhez képest elenyésző csekély számban vannak :a közigazgatási teendőknek legnagyobb részét nem állami hivatalnokok végezik, hanem önkormányzati tisztviselők s az állam által ingyenes közszolgája ttételre felhatalmazott független polgárok látják el. A municipalis városokban (225) a házzal vagy üzlettel biró polgárok által választott tanács és tisztviselők, élőkön a polgármesterrel (Major), — a kerületi községekben pedig rendszerint a szegényi adót fizető vagyonos polgárok közgyűlése s ez által kiküldetéssel megbízott egyes t a- g o k, valamint igen csekély számú községi választott tisztviselők viszik a közigazgatási teendőket. E községek a grófsági békebiráknak felügyelete alatt gyakorolják az önkormányzatot, ellenben az autonom városok közvetlenül a ministeriumnak vannak alárendelve. A kerületi községek, vidékenkint csoportosítva egv- egy grófságot (County vagy Shire) képeznek s e grófság körülbelül a magyar megyéhez hasonló mérvben gyakorolja az önkormányzatot, csakhogy az angol grófság közgyűlésének tagjai egyúttal ingyenes tisztviselők iss mint ilyenek egyéb hatáskörük mellett a béke s a közrend fentartására hivatott „b é- k e b i r á k k á“ vannak kinevezve. E kinevezés azonban üres formaság, mely nem jelent egyebet, mint azt. hogy mivel a bókebirák által végzett teendők nagyrészt állami átruházott hatáskörből állanak, ennélfogva az államhatalom tekintélyének megóvása végett ezen b é kelő i r á k a koronától nyerik megbizatá- sukat: de anélkül, hogy a korona jogosítva volna megtagadni e megbízást az arra törvény szerint érdemes polgárok tói. Ugyanis a grófságnak a törvényekben kijelölt kellékekkel (többi közt vagyonossággal és függetlenséggel) biró tagjai, bákebirákká leendő kinevezés végett, a grófsági Lord-lieutenant által okvetlenül fölterjesztendők a lord-kanczellárnak s a kellékekkel birók okvetlenül kine- vezendők. Midőn néhányszor megtörtént, hogy a kormány pártszempontból egyeseket kihagyott a kinevezésnél valamely grófság békebirói lisztájából: a parlament erélyesen fölszólalt az ily eljárás ellen, mely által a hazának ingyenes közszolgálatot tenni képes egyén e közszolgálattól a közügy kárára kizáratnék; épen azért az ily „kihagyottak“ pótlólag lettek békebirákká kinevezve s a grófság békebi- ráinak listájába bevezetve. Az alkalmazásba vétel e sajátszerű módja többi közt azon jó oldallal bir, hogy a választásokkal járni szokott korteskedések s pártoskodások elkerültetnek s a közügy szolgálatába minden arra alkalmas egyén felvétetik: mialatt a választásoknál a kisebbségben levő párt jelöltjei megbuknának s igy közszolgálatot nem tehetnének. A mi illeti a grófságot: ennek — a békehír á- kon kívül — csak kevés functionariu- s a van s ezeket többnyire a békebirák az év- negyedes közgyűléseken választják. A grófságnak két főtisztviselője van, a Lord-lieutenant s a High-Sheriff, mindkettő a korona által kinevezve, de a második a bé- kabirák részéről fölt erjesztett három egyén közül neveztetik ki. E két főtisztviselö, valamint a békebirák által megbízott functionariusok nagy része, s maguk a szintén func- tiókat teljesítő békebirák, ingyen szolgálnak; pedig a békebirák hivatali functiókat is teljesítenek s igy nem működnek oly gyümölcstelenűl. mint a legtöbb államban az önkormányzati testületek közgyűlési tagjai, kik a gyűléseken való debacchaláson kívül rendszerint mitsem tesznek. A békebirák: egyrészről a grófság közgyűlését alkotják. — valósággal mint virilisták, formaság végett pedig mint „kinevezett“ békebirák, — másrészről ők ingyenes tisztviselők, vagyis a közgyűléseken s egyéb kisebb gyűléseiken tartott tárgyalásokon kívül is tevékenyen működnek; még pedig: a) a közgyűléseken megállapítják a grófság költségvetését, kivetik ehhez az adót, gondoskodnak a gróf
