Eger - hetilap, 1881

1881-12-22 / 51. szám

550 nyilvánítani szívesek voltak, s ez által fájdalmamat enyhítették, fogadják részvétekért legmélyebb hálás köszönetéinek Özv : Marsó Ignáczné. — Az igazságügyminiszter Radinovies Gábor egri kir. tör­vényszéki irodatisztet az egri kir. törvényszékhez irodaigazgatóvá nevezte ki. — A szerb patriarcha-választás. A mint már közöltük, a szerb egyházi congressus első Ízben Stojkovics Arzén budai püspököt vá­lasztotta patriarchává. A király ö felsége e választást meg nem erő­sítette s a congressust uj választás eszközlésére utasította. E hó 19-én Zsivkovics püspök 53 szavazattal, Angyelics püspök 11 sza­vazata ellen patriarchává választatott. — Országos kiállítás az Orczy-kertben, Budapesten 1881-ben. Az országos magyar iparegyesület ipartársulati szakosztályában Rátb Károly jelentést tett az 1884-ik évben rendezendő országos kiállítást illetőleg. E részletes jelentésből a következőket emeljük ki: Az elökészitö bizottság a kiállítási év tekintetében végleg meg­állapodott 1884-ben, a mi pedig a helyet illeti, minden körülmé­nyeket egybevetve az Orczy-kert találtatott legelőnyösebbnek. Az Orczy kertben ugyanis több mint 50 hold. kőfallal bekerített, víz­vezetékkel ellátott kész park áll rendelkezésre és a Ludovika előtti nagy rét elégséges a 12,000 négyszög méter fedett térre tervezett főépület számára; mig a pavillonok,ideiglenes melléképületek a park egyéb részeiben mindennemű földmunkák, parkírozások és bekerí­tések mellőzésével helyezhetők el. — Az elökészitö bizottság a költségelőirányzatot is megállapítva, az összes építkezési, berende­zési- és adminisztráczionális kiadások (a kiállításnak 5—6 havi tartamára) 400,000 írt maximális összegben vannak felvéve. Az épitkesések fa konstrukczióra vannak tervezve. Bár előnyös ajánlat tétetett a jövő évi nürnbergi kiállítás épitö-vállalkozója részéről az ottani nagy terjedelmű díszes csarnoknak ideszállitása, felállítása és isméti eltávolítása iránt, természetesen a bizottság ez ajánlatot komolyan csak akkor venné figyelembe, ha a hazai vállalkozások ellenében igen tetemes árkülönbségek merülnének fel. Az eddigi előmunkálatokban buzgón részt vett Kauser és Voyta építészek lettek Steindl tanár közreműködésével a főépület tervének a meg­állapított programm alapján való elkészítésével megbízva, az építési vállalkozás természetesen szabad versenynek leend fentartva. — A bizottság az 1884-iki országos iparkiállitás általános programmját és költség-előirányzatát most már be fogja mutatni egyfelől a keres­kedelmi minÍ8teriumnak, másfelől, a fővárosi törvényhatóságnak er­kölcsi támogatás, és megfelelő anyagi segélyzés kinyerése végett. — A fővárosi nagy iparosok körében (egyelőre csak 1000 forint és azt meghaladó aláírások utján) biztosított garancia-alap közel 100,000 frtot tesz. Mihelyt a kormány es a lörvéuybatóságnak a kért támogatás iránti nyilatkozata beérkezend, az iparegyesületek és az iparkamara képviselőiből alakult elökészitö bizottság közös tanácskozásra meghívja az országos gazdasági egyesület, erdészeti egye­sület, földtani intézetet stb. országos gazdasági, erdészeti és állatkiálli- tásnak netáni kapcsolatos rendezése végett, mely utóbbiak körüli teendők egészen a nevezett központi szaktestiileteknek tartatnának fenn. — A kiállítás fővédnökségére Rezső trónörökös, védnökségére pedig az orsz. magyar iparegyesiilet védnöke, József főherczeg fognak felkéretni. — A levelező közönség figyelmébe. Az egyetemes posta-egye­sület tagjai által elfogadott határozat következtében, 1882. évi ja­nuár hó 1-én bárminemű, akár közönséges, akár ajánlott levelezés, mely hiányos vagy téves czime miatt, ennek kiegészítése vagy helyesbitése végett a föladóoak visszaküldőik — midőn kiegészített vagy helyesbített czimmel ismét a postának visszaadatik : nem utánküldött levelezésnek, hanem új küldeménynek tekintetik s en­nélfogva új díjazásnak is lesz alávetve. — Az országos iparkiállitás érdekében Zichy Jenő gróf, mint a kiállítás bizottságának elnöke e hó 17-ére Budapesten értekezle­tet hivott össze az uj városháza társalgó-termébe. A helyre nézve, a hol a kiállítási csarnok felállítandó lenne, több vélemény merült fel. így a váczi temető környéke, a Stefánia körút a városligetben, az állatkert s az Orczy-kert. Legalkalmasabbnak az Orczy-kert találtatott nem csak mert ott a legkisebb pénzáldozatokkal lenne kivihető, de azért is, mert ott a Ludoviceura épületben irodák s másfélék számára kész helyiség kínálkozik. — A bécsi rendőrség befejezte a Ringszinház égésére vonat­kozó előzetes vizsgálatot és az arra vonatkozó iratokat átszolgál­tatta a Lande8gerichtnek. A rendőrségi kihallgatásokat azonban foly­tatják. — A hiányzóknak bejelentett személyek számát eddig 586- ra szállították le. Eddig 286 hullát és számos hullamaradékot találtak. — A bécsi Ringszinház égése alkalmával odaveszettek hátra- hagyottjainak fölsegélésére a hírlapirodalom eddig sokat tett. Most a bécsi „Figaro“ szerkesztősége „Krebsbüchlein des Figaro“ czimü i'lustrált bumorisztikus füzetet adott ki, melynek tiszta jövedelme szintén az emlitett jótékony czélra vau szánva. A füzeten azonban az ár nincs kitéve. — A képzőművészeti társulat választmánya legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy a jövő tavaszszal nem rendez kiállítást a műcsarnokban. A választmányt erre a határozatra több tekintet bírta; első sorban az. hogy a mostani őszi kiállítást, bár ez az elő­zőknél jóval iátogatottabb volt, tetemes deficittel fejezte be a tár­sulat ; a másik föok az, hogy ugyanekkor tudniillik jövő tavasz­szal lesz Bécsben a r.agy nemzetközi mükiállitás s ez fogja igény­be venni úgy a társulatot, mint a hazai művészeknek idejét. — Berlinből Írják, hogy a nagy táborkar irodájában rendkí­vüli izgatottság uralkodik és pedig bizonyos nagyfontosságu badi- tervek és papírok eltűnése miatt. A lopás — mert kétségtelen, hogy ezzel van dolgunk — ezelőtt bárom héttel történhetett, s ez ideig minden erőfeszítés a tolvaj megtalálására nézve sikertelen maradt. — A posta■ és távirdaügyi m. kir. minisztérium felállítása tárgyában Takátsy József minap nyújtotta át javaslatát Tisza Kálmán miniszterelnök urnák. Ezen emlékirat hangsúlyozza a posta- és távirda egyesítésének kérdését, a posta-takarékpénztárak és az ál­lami életbiztosító intézmény behozatalát, a kiadások biztosítását a kir. postahivatalok utján. A miniszterelnök áthatva ezen külföldön is elfogadott eszméktől, reményt nyújtott azok realizálására, és az uj minisztérium felállítását — melyet most már Bécsben is sürget­nek — az ügy fontosságához képest komolyan figyelemre mélta- tandja. Az emlékirat szerint az uj minisztérium költségei a számada­tokban kimutatott 5 millió forint tiszta évi jövedelemből lennének fedezendök. — Tudományos egyetemeink látogatottságát a következőkben tünteti föl a hivatalos lap a) A budapesti tudományegyete­men van 3237 hallgató, 170-el több mint a megelőző évben, köztük 82 theologus, 1546 jogász, 956 orvosnövendék, 419 bölcsész, 175 gyógyszerész s 59 szülésznő. A jogászok száma a múlt évhez képest 91-el, az orvosnövendékeké 79-el szaporodott, b) A kolozs­vári egyetemen vau 426 hallgató, egy gyei kevesebb mint a múlt évben, köztük 210 jogász, 94 orvoshallgató, 64 bölcsész, 38 a ter­mészettudományi facultásnál s 20 gyógyszerész hallgató, c) A Jó- zsefmüegyetemen van 476 hallgató, 5-el kevesebb mint a megelőző évben. Van az egyetemes osztályban 288, a mérnökiben 109, az építészetiben 14, a gépészmérnökiben 42 s ezenkivtili 22 rendkí­vüli hallgató. — A főváros népszámlálásának eredményéről a fővárosi sta- tiszkai hivatal által kiadott legutóbbi füzetben a következő adatok vannak. A 360,551 tényleges népességből helyi születésű 151,881. pestmegyei 28.311. más megyebeli 138.325, ausztriai 33,551. Val­lásra nézve római katho!ikus 242,981, zsidó 70,870. helvét bitv, 22,214, ág. hitv. 20,040, gör. keieii 1864, gör. kalh. 7, moha­medán 7, felekezetnélküli 201. Anyanyelvre nézve magyar. 198,743, német 119,902, tót 21,581, korvát-szerb 1756, czigány 25, oláh 408. Születési évre nezve még a múlt századból való 802, a leg­idősebb hét 1779-ből való. A lakosok közt 173,938 férfi s 186,613 nő. Kü földi eredetű 5438 (3392 még külföldi illetőségű is), isme­retlen illetőségű 1153. — Az országos magyar gazdasági egyesület borászati szakosz­tálya e hó 16-án Korizmies László elnöklete alatt ülést tanott. A tanácskozás főtárgya a központi mintapiucze kibővített tervezetének megvitatása volt. E pincze felállításának czélja, hogy mustrául szol­gáló bormennyÍ8égek mintegy kiállíttathassanak s ez által a borvá- sarlóknak a vásárlás megkönnyittessék, másrészt pedig hogy az egyes borvidékek termékei vizsgálat tárgyává tétethessenek. A köz­ponti mintapinczét a kormány tartja fenn, s a tervezetet a földmi- velési minisztérium dolgozta ki. Miklós Gyula borászati kormány- biztos azt az örvendetes tényt hozza tudomásra, hogy a központi pinczeraktár már is jó hatással van, különös abban a tekintetben, hogy a modern borkezelési elvek és eszközök örvendetesen terjed­nek. Fromm Antal egybe akarná kötni e pinczét azzal, hogy e pinczékben a borvásárlók részére bormustrák állíttassanak ki. Gal- góczi Károly nem helyeselheti Fromm indítványát, nem pedig azért, mert nem lehet az, hogy a kormány mintegy jót álljon azokért a borokért, melyekből a bortermelők a piuczében csak mustrát állí­tottak ki, mig a többi bormennyiség, melyből a mustra küldetett, a (ermelö pinczéjében kezeltetik; pedig tudvalevőleg a kezelés, s a pincze bömérsége nagyon lényeges befolyással van a bor minő­ségére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom