Eger - hetilap, 1881

1881-12-22 / 51. szám

551

— Hevesmegye részéről, az 1882. évre megkivántató ruházati, fűtési és irodai szerek és anyagoknak Írásbeli árlejtés utján való beszerzésével az 1881. év deczember hó 27-ik napjának délelőtti 10 óráig terjedő batáridő tűzetik ki, amikorra mindazok, kik a szállításra vállalkozni szándékoznak, Írásbeli ajánlataik beadására felhivatnak. Az árlejtés kizárólag Írásbeli lesz és figyelembe csak oly ajánlatok fognak vétetni, melyek kellőleg lezárva, bélyeggel ellátva, 10°/o bánatpénzt tartalmaznak és deczember hó 27-ik napján délelőtti 10 óráig a megyei alispáni hivatalnál beadatnak. Az árlejtési feltételek a megyei székháznál, az alispáni vagy főpénztári hivatalnál betekinthetök.

— Tisza-Füreden, decz. 8-án a polg. olv. kör választmánya által rendezett dal- és zene-estély bevétele 169 frt 40 kr., ebben felülfizetés van 42 ft 90 kr., — a rendes fizetésből levonatván 35 frt 48 kr. kiadás, maradt tiszta haszon a felülfizetés nélkül 91 frt 2 kr.; ennek fele 45 frt 51 kr., a felülfizetett összeggel összesen 88 frt 41 kr., mely összeg már az egri takarékpénztárba betétetett kamatozásra, „Tiszafüredi kisdedóvó intézet“ czimen. A jövedelem másik fele a könyvtár javára fordittatik. Ennek nyilvánosságra hozatala alkalmával, a rendező választmány és a működők nevében, úgy a tiszafüredi, mint a vidékről bejött pártoló közönségnek — kik a legszentebb ügy, a kisded-óvó intézet alapja letevéséhez oly hathatósan járultak, s azt felűlfizetéseikkel is előmozditák — a legmélyebb köszönetem nyilvánítom, s egyszersmint szabad legyen azon reményemnek kifejezést adni, hogy e téren még találkozni fogunk. Nyáry József, a tiszafüredi polg. olv. kör elnöke.

— Mozgalom a vasútépítés ellen. Az „Ellenőr“ máramaros-szigeti levelezője Írja: A máramarosi köznép az elmúlt két évtizedben sok jövedelemtől lett megfosztva, és pedig létesülvén a szigeti vasút, a vizen való sószállitás megszűnt, ezen körülmény következtében több százezer forinttal csökkent a nép jövedelme; a fenyveserdök nagyrésze lassankint kipusztittatván, az erdei munkások idehaza kenyérkereset nélkül maradtak, vagy kénytelenittettek a szomszédos Erdély, Bukovina és Galiczába hasonmunkákra kimenui, honnan semmi, vagy vajmi csekély kereseti összeggel kerültek haza. 1880-ik évben megnyílt a Fritz Müller és társai által épített szíget-kainara- szjatinai keskenyvágányu vasút s ezzel ismét több falu elesett a kenyérkeresettől, s ezen jövedelem öszpontosult a nevezett czég zsebében. Ezeken túl vagyunk s rajtok segíteni már nem lehet. Hanem a mit most akarnak létesíteni Müller Frigyes és társa, valamint a máramarosi sóbánya-tisztség, az már sok, az fölháboritja a nép érdekét szivén viselő egyének lelkületűt is, s ez az, hogy Sugatag és Rónaszék sóakna telepei a Fritz Müller és társa által építendő keskenyvágányu vasúttal köttessenek egybe a szigeti vasútállomással. Máramarosnak e két aknahelység körül fekvő községei a természettől kényszerítve vannak arra, hogy mindennapi kenyeröket, ruházatukat, adójukat sófuvarozásból róják le, s ha elvesztik ezen fuvart, el kell hagyniok tűzhelyeiket, ki kell költözniük falujokból, mert ott többé számunkra nincs hely, nincs pedig azért, mert a vidéknek, a melyen laknak nincs elég szántóföldje arra nézve, hogy ott azok sófuvar hiányában földmiveléssel tartsák fel önmagukat és családjukat, marhatartásból pedig nem élhetnek, mert a mezőgazdaság ezen ága a megye többi részében is, hol legelő és kaszáló elég van — nem mint ezen helységekben — elszegényedés folytán hanyatlott. A nép felirt a kormányhoz, hasonlólag kérvényezett a megyei hatóságnál is, most a király elébe készülnek, a trón zsámolyához felebbezik ügyöket.

— A porosz vezérkar müvéből a franczia-porosz háborúról most a beiejezö füzet is megjelent. A „végeredményekében ki van mutatva, hogy 11,860 franczia tiszt és 371,981 legény került, mint fogoly Németországba ; 7456 tiszt és 241,686 közlegény rakta le a fegyvert Párisban; 2192 tiszt és 88,381 ember szorittatott a Svájczba. Zsákmányul esett 107 sas és zászló, 1914 tábori, 5526 vár-ágyu. Legnagyobb eredménynek a német császárság feltámadását mondja a munka.

— Megjelent: „Gyakorlati német nyelvtan levelekben.“ Tous- saint-Langenscheidt tanmódja alapján öntanulási vezérfonalul irta Roder Adolf. L füzet 20 kr. Kapható Grimm Gusztáv könyvárusnál. Összesen 40 füzetke fog megjelenni 20 krjával; az egész mü előfizetési ára 6 frt.

— „Postai Értesítő“ czim alatt Pakson közlekedés-ügyi közlönyt indított meg Balás Sándor. Előfizetési ár: félévre két frt. A lap havonkint négyszer fog megjelenni január 1 -töl 8 minden lap két oldal dij szabványt fog tartalmazni; az ujitások felvételével; félévenkint pedig a dijszabványok újonnan közöltéinek.

— Uj zenemű jelent meg Táborszky és Parsch budapesti <

kereskedőknél ily czim alatt: „Schützen-Marsch“ („lövész-indu'ó“) ifj. Fahrbach Fülöptöl, zongorára alkalmazva. Ara 60 kr.

— Lapunk mai számához, P r U c k 1 e r I g n á c z első magyar pezsgő gyárának és készítményének érdekes leirása van csatolva, mely gyár e nemű készítményét is, mint a magyar ipar- egyik vívmányát melegen ajánljuk tisztelt olvasóink becses figyelmébe. Nagyobb megrendelések egyenesen Budapestre intézendök, egyes üvegek Egerben a kereskedésekben kaphatók.

—A „Budapesti Hirlapíl a melynek előfizetési fölhívását lapunk mai számának hirdetési rovatában közöljük, a legmelegebben ajánljuk olvasóink figyalmébe. Főszerkesztője Csukásai József és vezér- czikkeit a legelső magyar publiczista Kaas Ivor báró és Rákosi Jenő írják. Iránya minden izében magyar nemzeti s teljes erővel azon van, hogy a magyarosodást terjeszsze, a közszellem emelésére hasson, üdvös mozgalmakat támogasson és kezdeményezzen. Pártérdekeket nem szolgál, véleményszabadságát, a hírlapíró ez egyetlen vagyonát, csonkitatlanul megőrzi föl és le egyaránt. Tárczája változatos. Elsőrangú Írók müveit közli, regénycsarnokában pedig a fordított és eredeti regények egymást váltogatják. Különösen fölhívjuk az olvasó figyelmét a szellemes Teleki Sándor grófnak a „A barna paraszt felesége“ czimü reményére, melyet a fővárosi irodalmi körök rendkívüli érdeklődéssel várnak. A többire nézve utaljuk olvasóinkat magára az előfizetési felhívásra.

Felelős szerkesztő: XDr. ZE^iss István.

Nyílt tér A kántor ur búzája.

Tisztelt szerkesztő ur! — Bőgős kántor urnák egy vidéki siralma hangolja részvétre a szivek húrját becses lapja múlt számában. Elzokogja benne, hogy búzát vettem tőle, melyet a hiteles mázsán megméretett, de én kevesebbre mértem s kevesebbet fizettem érte, mint ő óhajtotta. Hát ez, kérem, nem igy igaz. A kántor ur gyászos énekéből egy hamis hang sir ki : a zsidófalás. Sajnálom, hogy étvágyát rajtam ezennel kielégíteni nem fogja, de valótlanságait határozottan vissza kell utasítanom, ügy áll a dolog, hogy ő nekem 18 zsák búzát adott el, de a hiteles mázsán csak egyet méretett, a legsulyosabbat. Ez nálam is annyi volt, amennyi a hiteles mázsán, de a többi zsák mind kevesebbet nyomott s igy természetesen beállt a hiány. Ezt Bőgős ur emberei látták, de nem csodálták, mert tudták, hogy a tojás se egyforma, az ujunk se egyforma, hát miért volna a zsák búza mind egyforma"? Hiszen egy bőgős még nem egész banda; miért volna egy zsák annyi, mint tizennyolez zsák ? De a kántor ur nem akarta megérteni. Eljött hozzám s azt követelte, hogy fizessek neki olyan termésért, a minőt ő valamelyik esős májusi délután álmodott. Ezt nem tettem. Hanem azt mondtam, vagy vegye vissza a búzáját és hagyja itt a pénzemet, vagy ha azt hiszi, hogy többre megy vele. keressen elégtételt törvényes utón. Hát erre nem állt rá; az igaztalanság fél az igaz úttól. A nyilvánossághoz fordult, s perfid állításokkal törekedik megingatni a termelőknek irántam eddig tanúsított bizalmát. — Tudom, hogy a buzapiaczon mennyi visszaélés fordul elő, s hányszor van igazság a vádakban. De bennem nagyot csalódott a felszólaló; nekem nincs bajom az eladókkal soha, én méltányosan szoktam bánni mindenkivel, amit leghitelesebben bizonyít a teli. rendőrfőkapitány ur amaz iratával, melyet igazolásomra ez eset alkalmából kiadott.

2694/r. k. 1881. Bizonyitvány. Eger város főkapitányi hivatala részéről hivatalos kötelességgel bizonyittatik, hogy Schvarez Adóit egri lakos buzakereskedő ellen üzletéből kifolyó adásvételeket illetőleg panasz e hivatal előtt még föl nem merült s általában mint a legszolidabb kereskedők egyike ismeretes. Kelt Egerben, 1881. évi decz. hó 18. Grónay Sándor, m. k. főkapitány. (P. H.)

Bőgős kántor igaztalan, roszakaratu támadásával épen a legérzékenyebb oldalamon kívánt sérteni; azt mondta, óvakodjék tőlem mindenki, mert foglalkozásomat, mely után élek. nem korrektül végzem. Nem állok hasonló bosszút. Elhiszem, hogy ő szakmájában egészen otthonos, elhiszem, hogy a hangja szebb, mint a neve. Hanem egyet tanuljon meg a kántor saját érdekében: csak a saját értékét ássa alá, ha olyant mond és ir, amit maga sem hisz, aminek minden szava annyira különbözik az igazságtól, mint az orgonától a mázsa.

Eger, 1881. decz. 21.

IQ. Sobvaroz Adolf.

*1 E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerb.