Eger - hetilap, 1881

1881-12-22 / 51. szám

549 tai, gnomái mellett találunk több névaláírást is, melyek igen érde­kesekké teszik e „Vásári Lapokat.“ A „vásári munka“ végén „a genfi convenlio és a veres-kereszt,“ czimmel dr. Tarnay Gyulától egy igen érdekes közlemény olvasható, mely rövid áttekintést nyújt a régi háborúk vadságairól; fölemlíti a mozgalmakat, melyek ezek szeliditését tűzték ki föladatukul s végül a veres-kereszt ke­letkezését s különösen az egrinek megalakulását s eddig rövid, de munkás működését élénk színekkel ecseteli. A lap ára 20 kr. — Tűzoltóink bálja 1882. évi január hó 21-én leend. Remél­jük, mikép az előző éviek méltó utódja s a jövedelem fényes lesz. Ezen közczélú intézmény mindenesetre a legnagyobb pártolást meg­érdemli. — Adóügy. Eger számvevői hivatala részéröl közhirré tétetik, hogy az 1882-ik évre szóló általános jövedelmi pótadó kivetése 1882-ik évi januárhó 16-án kezdetét veszi. Ennélfogva felhivatnak mindazon adózók, kiknek iügatlan birtokain jelzálogilag bekebele­zett adósság fekszik, hogy a terhek bevallására szolgáló Ívért fent- kitett hivatalnál 1882-ik évi januárhó 10-ig jelentkezzenek, a nyerendő ivet pedig szabályszerüleg kitöltve, legkésőbb januárbó 15-ig annál bizonyosabban szolgáltassák be, mivel ezen határidő elteltével az ivek elfogadhatók nem lesznek, s a terhek után fize­tett évi kamatösszeg az adózók kárára az 1882-ik évre kivetendő általános jövedelmi pótadóból nem fog levonathatni. Eger, 1881. deczemberhó 18-án. Csiky Attila, v. számvevő. — A piaczi vashid horderejét a múlt pénteken tették próbá­ra s mintegy 160 mázsányi követ hordtak rá, a mely súlyt a hid igen könnyedén kiállván, átadatott a közlekedésnek. — A 70-es évek végéről előnyösen ismert Krecsányi szinigaz- gató folyamodott városunk tanácsához, hogy engedtessék meg neki a jövő április s május hóra nyári színkör állítása, mutattassék er­re neki hely s segélyezze is valamivel a város. A tanács a kér­vényre azt válaszolta, hogy mivel Krecsányi egyszer már a meg­adott engedély daczára sem jött el, de meg mivel a kérdéses idő még igen távol is van s nehogy akkorára neki ily sokkal élőbb­ről engedély adatván, ezáltal más, ide jönni szándékozó színtársu­latok visszatartassanak, — e tekintetben kérvényét márczius hóban újra nyújtsa be a tanácshoz. — A szürke-nénikék templomának tornyát az öszszel az óramutatók elhelyezése végett építgették; a napokban az óramű is megindittatott s igy toronyóráink száma egygyel ismét szaporo­, dott. A serviták templomának tornyán is van óra, de bizony az már rég óta pihen, jó lenne azt is megigazittatni, mert a terjedel­mes sáncz és czifra negyedek órával nem biró lakói nagy hasznát vennék az órának, annyival is inkább, mert más toronyórák ütései nem igen hallhatók odáig. — Fakor Albert, honvédtábornok, kassai dandárnok a napok­ban három napot városunkban töltött. — Pénteken délután egy paraszt kocsis sebes-vágtatva hajtott le a speczialis utczán és a gymnasiumkaszárnya mellett egy os- kolás kis fiút elgázolt. Máskor mindig láthatni e környéken rendőrt, de most, mivel szükség lett volna rá, színét sem lehetett látni. — Időjárás. A múlt hét végén a kis hó, mely a földet fedte, eltűnt. Hétfőn azonban uj havat kaptunk, melyhez másnap még több hó járult. Most a föld jó takaróval van ellátva, — mig nagyobb olvadás nem áll be. — A következő gyászjelentést vettük: „Özv. muszinai Musze- nics Fcrenczné szül. kiskarándi Nánásy Róza és fia Muszenics Béla gyógyszerész, — valamint veje pappi Kozma Alajos kir. törvényszéki biró s gyermekei : Poppel Berta és Margit a maguk, úgy számos rokon nevében is, fájdalmas szívvel jelentik, szeretett leánya, testvér, sógorné, nagyuénjük s édes anyjuk: özv. lobko- viczi Poppel Gyuláné szül. Muszenics Bertának, folyó 1881-ik évi deczember hó 17-én éjjeli 1 órakor, életének 42-ik évében, a haldoklók szentségének ajtatos felvétele után, hagymázban történt gyászos kimultát. A boldogult földi maradvá­nyai, f. hó 18-án, d. u. 3V2 órakor fognak a Kisasszonyról czim- zett sirkertben az öröknyugalomnak átadatni, — az engesztelő szent-mise áldozat pedig f. hó 19-én d. e. 10 órakor az irgalmas nénék templomában lelke üdvéért fog a Mindenhatónak bemutattat- ni. Áldás hamvaira!'“ — Syposs Kálmánné elhuny tárói a család a következő gyász­jelentést adta ki : „Syposs Kálmán és gyermekei: Károly, Lajos, Kálmán, Géza, Zoltán, Anna és Miklós, úgy Fazekas Károly és neje Sréter Amália, s gyermekeik; úgy szintén Syposs Károlyné mély bánattal jelentik, hogy forrón szeretett hitvese, anyjok, leányuk, test­vérük és menye Syposs Kálmánné szül. Fazekas Ilona folyó hó 19-én délután 1 órakor életének 42-ik, s boldog házasságának 24-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. — A felejthetetlen boldogultnak hült tetemei a helvét hitvallás szertartása szerint folyó hó 21-én délután 3 órakor fognak a Fájdalmas-Szűzről nevezett sirkertben örök nyugalomra tétni. Kelt Egerben, 1881. decz. 19-én. Áldás és béke lebegjen a szerető hitves és legjobb anya porai felett!“ — Szombaton este a Széchenyi kávéházban beszélgetés közben azt mondja valaki a kávésnak, hogy nincs a pinczéjében 50 üveg champagnei; a kávés azt állította, hogy de bizony van. Fogadás lett a vége a dolognak. Nosza tehát fölkerekedik a társaság s mennek Izidorral a szeminárium mellett lévő pinczéjébe helyszíni szemlére. Azonban mennyire meg voltak lepve, különösen Izidor, midőn a pinczéhez érve, annak ajtaját nyitva találták. Ráfordítván a kulcsot, rendőrért szalajtattak, azután bementek a pinczébe, hol Virág Sán­dor lakatos fiát, ennek segédjét Bablonkay Jánost és Gasparik ta­nulót víg poharazás közben lelték a pinczében. Könnyen gondolható, hogy igy a kávéházban kezdett vígjátéknak a pinczében nem házas­ság, hanem szomorúság lett a vége. A rendőrség előtt az is kitűnt, hogy a fentnevezett három úri ember már négy hét óta látogatta ily szokatlanul Izidornak a pinczéjét. — A képviselöház közigazgatási bizottságában, városunk or­szággyűlési képviselője Szederkényi Nándor erélyesen és sikerrel védte Hevesmegyének egy fontos érdekét. Kimutatta ugyan­is, hogy Hevesmegyét lehetetlen lesz a tervezett öt szolgabirói járással jól administrálni; ugyanazért legalább még egy járás költ­ségeit szükségeseknek tartja. E költségemelést a bizottság, a mi- nisterelnöknek pártoló felszólalása után elfogadta. — Rómában a pápa e hó 12-én fogadta bucsukihallgatáson a szentté-avatás ünnepélye alkalmából Rómába érkezett érsekeket és püspököket. Scwarzenberg herczeg bibornok felolvasta a latin nyelven szövegezett feliratot, mely lényegében a következőket mondja: „Az episcopatus szerencsésnek érzi magát, a midőn meg­ragadja az alkalmat, hogy kifejezze benső összeköttetését a szent­székkel és köszönetét mondjon a pápának a négy uj szent felava­tásáért. A püspöki kar, miként a szent atya, mélyen sajnálkozik a felett, hogy a mostani szerencsétlen viszonyok nem engedték meg, hogy hagyományos fénynyel tartsák meg a szertartási ünnepélyt; reméli azonban, hogy a mindenható Isten meg fogja vigasztalni az egyházat, s ez iránt szilárd biztositbkaal bírunk egy oly bölcs, oly bátor és a népek csodálatára oly méltó pápa megválasztásában!“ — A pápa latin nyelven válaszolt ; legelőbb is köszönetét fejezte ki az episcopatusnak a hit, ájtatosság és az egyesülés emez érzel­meiért és öt üdvözölte. „Ezen egyesülés — folytatá a szent atya — ma szükségesebb mint valaha, mert ma már megtámadják az egyházat; sőt magát az Istent is s teszik azt sokkal hevesebben mint valaha; a támadás éle különösen a mindenható által kiren­delt szentszék tekintélye ellen irányul. És mégis mennyire alkal­mas az, bogy korlátolja az emberi szenvedélyeket es megzabolázza a fölbujtogatott tömeget. Ép oly oktalannl mint merészül félreisme­rik a jótétéményeket, melyekkel a szentszék az összes nemzeteket elárasztotta. Csak jutna egyszer már Olaszország azon elismerés­hez, hogy saját jólétét és nem verzélyeztetését idézné elő mindaz, a mit a pápa szabadságának és jogainak megoltalmazásaért csele­kednék. Miként Krisztus, nekünk is az összesek jólétéért — le­gyenek azok barátaink vagy ellenségeink — kell magunkat szen­telnünk és őket annál jobban szeretnünk, mennél nagyobb ellensé­geink ők. Reméljük, hogy a mostani felforgatás közepett az uj szentek segíteni fogják az egyházat és annak fejét!“ Végül a pápa megáldá a jelenlevőket. — A képviselöház alapítványi bizottsága e hó 16-án Péchy Manó gr. elnöklete alatt tartott ülésében, melyen a kormány részé­ről Trefort Ágost miniszter volt jelen, kizárólag a modus proce- dendi kérdésével foglalkozott. Rövid vita után abban történt meg­állapodás, hogy a vallás- és tanulmányi alapra és a kisebb alapok­ra nézve külön szakelőadók választassanak meg, kiknek feladata leend az illető tárgyról véleményes jelentést szerkeszteni, mely a bizottság vitatásának alapjául szolgáland. Előadókká pedig megvá­lasztattak : a vallásalapra nézve Apponyi Albert gr. a tanulmányi alapra Apáthy István, a kisebb alapokra Rakovszky György. — A protestáns jogakadémiák 1881/2. tanévre jelentkezett hallgatóinak létszámáról kimutatást közöl a hivatalos lap. Volt hat protestáns jogakadémia (Kecskeméten, Pápán, Debreczenben, Mára- maro8-Szigeten, Sárospatakon, Eperjesen.) Mind a hat protestáns jogakadémia hallgatóinak összes száma 327; a múlt 1880/1. ta­névben volt 314 joghallgató létszámához arányosítva mutatkozik szaporodás 13. — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik boldogúlt férjem Mar­só Ignácz végtisztelete alkalmával megjelenésök által részvétüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom