Eger - hetilap, 1881
1881-12-01 / 48. szám
512 VIII. A legnélkülözhetlenebb tankönyvekkel 20485 tanuló, vagyis a tanulók összes számának 79.o5 százaléka volt ellátva; 5034 tanuló pedig vagy az összes szám 20.95 százaléka minden tankönyvet nélkülözött. IX. Legalább félnapot és részben sokkal többet mulasztott 9977 tanuló, vagy azok teljes számának 39.o9 százaléka. Közülök megbüntethetett, még pedig dorgálással 302, vagyis a malasztók 3.o3 százaléka, pénzbírsággal 390, vagyis a mulasztók 3.91 százaléka; elmulasztását igazolta, vagy a fenállott viszonyok tekintetbe vétele mellett föl mente tett 9285 tanuló, vagyis a mulasztók 93.06 százaléka. Mulasztási birság befolyt összesen 139 ft 82 kr., mely összegből az iskolaszékek által 24 ft 80 kr. iskolai könyvtárra, tanulók segélyezésére 95 ft és taneszközökre 20 ft 2 kr fordittat«>tt. A fölmentés föokai voltak: feneketlen sár, vizek áradása, az évszakhoz mért alkalmas ruházat hiánya és betegség. X. Tizenkét éves tanuló összesen 2896 lépett ki az iskolából, vagyis az összes tannlók 11.35 százaléka. A kilépett tanulók közül 175, vagyis 6.04 százaléka csak olvasni, 2721 vagyis 93.9« százalék Írni is jól tudott s az előadott többi tantárgyakban is kisebb, nagyobb mérvű haladást tanúsított. XI. Tanítással foglalkozott a megye népiskoláiban összesen 277 egyén, közülök 252 tanító és 25 tanítónő. A tani- t ó k közt volt 221 okleveles és 31 nem képesitett; a tanítónők közt pedig volt 18 okleveles és 7 nem képesitett. A tanerők összes számában találtatott tehát 86 28 százalék okleveles és 13.72 százalék nem képesitett egyén. Vallásukat tekintve volt a tanítók közt 216 rkatb. 19 helvét vall. evangélikus és 17 izraelita; vagyis a tanítók összes számában volt rkath. 85.74, helvét vall. evangélikus 7.55 és Mózes vallásu 6.74 százalék. A tanítónők összes számából pedig 22, vagyis 88.00 százalék rkath., 3, vagyis 12.00 százalék Mózes vallásu volt. A tanítónők 40.00 százaléka világi, 60.oo százaléka pedig egyházi egyéniségekből állott. Rangfokozatra nézve oszlott a tanítók összes száma 112, vagyis 44.44 százalék kántor-, 94, vagyis 37.3o százalék önálló, 3, vagy l.i9 százalék magán és 43 vagyis 17.o7 százalék segédtanítóra. A tanítónők közt volt 21, vagyis 84.00 százalék önálló, 2, vagyis 8.0o százalék magán és szinte 2, vagyis 8.00 százalék s e g éd tani t ó nö. Szolgálati idejűket tekintve szolgált a tanítók és tanítónők összes számából 0—5 év óta 52, vagyis 18.77 százalék, 5— 10 év ót.i 41, vagyis 14.g0 százalék, 10—15 év óta 43, vagyis 15.52 százalék, 15—20 év óta 42, vagyis 15.46 százalék, 20—25 év óta 27, vagyis 9.74 százalék, 25—30 év óta 22, vagyis 7.97 százalék, 30—35 év óta 26, vagyis 9.3s százalék, 35—40 év óta 10. vagyis 3.61 százalék, végre 40 éven túl 14, vagyis 5.63 százalék. XII. A megyei népiskolák jövedelme. Népiskoláink közül csak 62 volt, mely saját vagyonnal rendelkezett, mely együtt véve 84,650 ft értékű fekvő birtokból és 31,536 ft tökepénzböl áll, mig 123 iskola, a faiskolán kivtil, minden saját vagyont nélkülöz. Az iskolák fentartására szükséges költségek, még ott is, a hol az iskola egy kis vagyonnal rendelkezik, nagyobb részben községi, hitfelekezeti, egyházi és egyéb forrású segélyezésekből fedeztetnek, melyeknek tetemes részét a kántorsági javadalmak jövedelmei képezik: mert a kántorok egyházilag és a canonica visitatio alapján is néptanitásra kötelezve lévén, ezen kötelmöknek, vagy személyesen, vagy segédeik által, híven meg is felelnek. A kántorok, mint tanítók is jobbadán csak a kántori javadalmuk jövedelmeiből élhetnek meg, — a tanítói lakok, és kertek túlnyomó része is a kántori javadalmakhoz tartozik s azért fenálló szokás és rendeletek szerint a kántori javadalmak jövedelmei az iskolai szükségleteket fedező bevételek közé vétetnek fel. Minthogy pedig a kántorsági javadalmak jövedelmei részint földbirtokból, részint pedig a hívek által fizetendő mindenféle illetékek, milyenek deputatum, stola stb.-böl folynak és gyakran kisebb, nagyobb részben hátralékban is maradnak, természetes, hogy ezen jövedelmek összege ingadozó, évről évre változó és pontosan soha ki nem puhatolhatók. A mennyiben azonban kitudhatók voltak: a megye népiskoláinak összes jövedelme az 188%-diki tanévben 129,423 forintra rúgott, mely ösz- szes jövedelem a következő forrásokból folyt. Ingatlan birtok után folyt be 30,006 ft., tökepénz utáni kamatokból 2670 ft, tandíjból 11,740 ft, állami segélyből 1183 ft., 5 százalékos iskolai a d ó b ó 1, továbbá községi és hitfelekezeti segélyből 41,468 ft, egyházi segélyből 12,776 ft., egyéb forrásokból pedig 29516 ft. XIII. A népiskolák összes kiadásai. A kántor tanítók jövedelme 47.526 ft volt, melyet kizárólag ezek élveztek, az önálló tanítók fizetésére 48,513 ft. kellett, a magánta- nitók és tanító nők 1705 ftot vettek be és használtak fel szükségleteik fedezésére, a segédtanítók fizetése 5859 ftot emésztett fel ; azonkívül nyernek a segédtanítók többnyire ellátást, is azon kántortanitóuál, a kinek oldala mellett működnek. Fii felékre, tisztogatásra s az iskolai épületek apróbb javításaira 9181, tanszerekre 1089, szegény gyermekek könyveire 449, s egyéb szükségletekre, milyenek az iskolaházak és kántor-lakoknak tűzkár elleni biztosítására, házbérekre, szolgafizetésekre s az iskolai épületek nagyobbszerü javítására, új iskolapadok készítésére s több e félékre 15,101 frt adatott ki; az iskolák költségei tehát 129,423 ftra rúgtak s igy a jövedelmeket teljesen felemésztették. Tekintve, bogy 1869 óta 24 i-kola egészen újból szerveztetek, 32 helyen új iskoiaházak, 7 helyen új tantermek épültek, hogy 59 új tanítói állomás szerveztetek és hogy alig van megyénkben iskola, mely egyik másik tekintetben új alakulást, bővítést, vagy czélszerübb berendezést nem nyert volna, mondhatom, hogy a népoktatás ügye nálunk is szép haladásnak indult ; de azt sem hallgathatom el, hogy mind a mellett még sok tenni való van hátra, mert például egyetlen felsőbb nép-, vagy polgári iskolát sem lehetett még megyénkben létre hozni, bár 4 oly községe van, t. i. Eger, Gyöngyös, Heves és Tisza-Füred, mely ilyen iskolák felállítására a törvény rendelete szerint kötelezve volna. Nem szabad azonban megfelejtkeznünk azon többszöri elemi nagy csapásokról, rósz termésekről, vizáradásokról és betegségekről (1873. a cholera), melyekkel megyénk népé évek óta küzdeni kényszerült és melyek nemcsak a mezei gazdászatból folyó jövedelmeket a- pasztották, hanem a nép kedvét is megbénították. Azonban borúra derű következvén, hiszem és reményiem, hogy a mi még hátra van, szinte létesülni fog, kivált ha népünk megtanulandotta saját erejéből is áldozatot hozni jólléte, művelődése előmozdítására és kedvezőbb gazdászati viszonyok az ily áldozatok hozatalára módot is fognak szolgáltatni. Legbensőbb meggyőződésem az, hogy alig van áldozat, mely üdvösebb gyümölcseket érlelne, mint az olyan, melyet népünk vallás-erkölcsi neveltetése és ismeretei gazdagításának érdekében hozunk. Eger, 1881. november 25-én. Dr. Albert Ferenci. Felhívás népünk munkaképesitése érdekében. Hazai közönségünknek bizonyára van már tudomása azon szép mozgalomról, mely felséges Királynénk aegise alatt megindult s mely hazánk több erre alkalmas vidékén a nép munka- képességének előmozdítása czéljából szövőszékek terjesztését s ez által textiliparunk megerősödését tűzte ki feladatul. Hogy e mozgalom támogatására legelsőnek felséges Királynénk ajánlkozott, az a legszélesebb körökben képes volt az iránt a rokonszenvet azonnal fölébreszteni, s annax messzeható fontosságát eddig felsőbb köreink egy része adományaival és hozzájárulásával méltányolta is. Mivel azonban ez országos mozgalom sikere és eredménye főleg attól függ, hogy minél több szövőszéket juttassunk a munkára utalt kereset hiányában szenvedő nép körébe, s mivel a szövőszékek kiosztásának mérvétől függ a nép nyomorának enyhülése, a kereseti viszonyok fejlődése: a kivándorlásnak több helyen való megakadályozása és különösen a szövő-ipar fejlődésének elömozdi- tása: okvetlenül szükségesnek mutatkozik, hogy közönségünk minden rétege is hozzájáruljon a nemes czél előmozdításához. Hazafias bizalommal kérem fel tehát t. honfitársaimat és lelkes honleányainkat, hogy e közgazdasági tekintetben is méltánylást érdemlő fontos mozgalmat becses körükben felkarolni és annak sikerét pénzbeli hozzájárulás által is előmozdítani méltóztassanak. Pénzbeli adományok, melyek nyilvánosan nyugtáztatni fognak, az országos magyar Ipar egyesülethez (feren- cziek hazára I. emelet) intézendök. Kérem e hazafias ügyet mindnyájuk legjobb indulatára és pártfogására méltatni és vagyok Bpesten, 1881. november hó 15-én. Kiváló tisztelettel: gróf Zichy Jenő.
