Eger - hetilap, 1881
1881-12-01 / 48. szám
513 Alapok és alapítványok. A képviselöház 1880. évi szeptember 30-án tartott üléséből kirendelt bizottság által a vallás-alap ügyében kiküldött előadó, gróf Apponyi Albert jelentése. — Kiosztatott a képviselöház 1881. okt. 6-iki ülésében. — (Folytatás.) Végre a vallásalap állományát érintő legutolsó fontos intézke- kedés, a szentszékkel a konkordátum iránt folytatott tárgyalások eredményéül következett be; midőn ö Felsege a papi javadalmak időközi jövedelmeiről a vallásalap javára báró Bruck pénzügyminiszterhez 1855. márczius 17-én intézett legfelsőbb kézirata szerint lemondott: „Indíttatva éreztem magamat az egyházi javak időközi jövedelmeinek élvezetéről magyar királyságomban s annak egykori melléktartományaiban a vallás-alap javára, melybe azok ezentúl folyni fognak, lemondani.“ (Cs. kir. péuzügymiuiszt. 4689/1855) 37) 0 Felségének ezen intézkedése előzője volt az 1855. augusztus 18-án kötött és szeptember 23-áu legfelsöbbileg jóváhagyott konkordátum 32-ik szakaszának, mely igy szól: „A megüresedett javadalmak jövedelmei, a mint ez eddig szokásban volt, a vallásalapba szolgáltatandók, és ö Felsége ugyanannak engedi át saját szántából a megürült püspökségeknek s a világi apátságoknak -jövedelmeit Magyarországban s az azelőtt ahhoz tartozott tartományokban, mely jövedelmeket elődei a magyar királyságban századok hosszú során át békességben birtak.“ (1855. évi nov. 5-én kiadott Patens 42-ik drb 195. sz.) Összevetvén ezek után a vallás-alap keletkezésének, és fejlődésének mozzanatait, a következő eredmények vonhatók le ezen alapnak : 1. rendeltetésére; 2. törzsvagyona állagának minőségére s ezzel kapcsolatban létesítésének jogalapjára; 3. vagyonának s jövedelmeinek kezelésére nézve. I. A vallás alap rendeltetését a kath. vallás ügyeinek minden irányban előmozdítása képezi; püspökségek, káptalanok, lelkészségek, templomok, papnöveldék, paplakok felállítása s fentartása, a kath. vallás tanításáról, elaggott papok ellátásáról való gondoskodás, szegényebb szerzetesek segélyezése s több efféle által. Ezen meghatározás az, melyet a képviselöház kebeléből 1870. február 23-án a vallás-ügyi minisztérium kezelése alatt álló alapok ügyében kiküldött 15-ös bizottsággal a nevezett minisztérium által közlőit föokmányoknak jegyzékére iktatott jegyzet alapján, a vallás-alap ügyében Gbyczy Kálmán elnöklete alatt a 12-es bizottság által kiküldött albizottság elfogadott, azon különbséggel, bogy „a kath. vallas ügyeinek minden irányban előmozdítását“ „e kifejezésnek indokolatlan általánosságánál fogva“ kihagyta. II. A mi a vallás-alap törzs-vagyonát illeti, azt a következők alkotják : a) III. Ferdinánd s III. Károly királyoknak a kamarai jövedelmek terhére alapított 16,000 forintnyi kincstári járuléka; b) a palesztinai szent helyek fentartására szolgáló pénzekből a bosnyák papnövendékek neveltetésére II. József által kirendelt, s a vallás-alapba 118,601 frt 31 krnyi összegben bekebelezett úgynevezett „kommisszariatikus alap“ ; c) a József császár által eltörlött szerzetesrendeknek a vallás- alapba olvasztott ingó és ingatlan tömege, kivéve a Ferencz király intézkedésével visszaállított benczés, prémoutrei 8 cziszterczita-ren- deknek a vallás-alap által visszaszolgáltatott vagyonságait; d) azon tőkék, melyek az eltörlött szerzetesrendeknek a vallás-alap tulajdonába jutott birtokai után vesztett urbériség, szőlő- dézsma s egyéb jogok váltsága gyanánt a vallás alapba folytak; e) azon 184,000 pforintnyi földtehermentesitési töke, melyet a nagyváradi latin szertartásu püspök, a püspökséghez tartozó béli s vaskói uradalmak 23.000 v. forint örökbaszonbére megváltásául fizetett, mely uradalmaknak jövedelmét Mária Terézia a nagyváradi pöspökség szabályozása iránt 1780. évi junius hó 2-án38) kiadott leiratában akként rendelte a lelkészi pénztár javára, hogy a mondott birtokok vagy közvetlenül kezeltessenek, vagy haszonbérbe adassanak, a haszonbérlésre nézve a nagyváradi latin szertartásu püspöknek előjogot biztosítván; f) az érsekek, püspökök, káptalanok, apátok, prépostok által a papnöveldék javára tett 3.000,00 pforintnyi földtehermentesitési kötelezvényből álló alapítvány; g) az üresedésbe jutó egyházi javadalmaknak időközi jövedelmei. :l7) Vallás-alapi okmánytár 87. lap. (XLV. okmány.) 38) Vallás-alapi okmánytár 21. lap. (XLIII. okmány.) Végre h) idejárulnak még némely magánalapítványok is; ezek azonban egyrészt csekélységük, másrészt azon körülménynél fogva, begy mint magánalapítványok a határozottan megjelölt czélokra leendő fordítás mellett a vallás-alapból néhézség nélkül kihasíthatok, a vallás alap ügyének tárgyalásánál jelentőséggel alig bírnak. A vallás alap vagyon-állománya azonban idők folytában tetemes változáson ment keresztül. 1. Így különösen a Ferdinand, Lipót, Károly királyok alapította 16,000 fortnyi kincstári járulék, mint a vallás-alap eredeti és első javadalmának kiszolgáltatása 1868 év óta megszűnt, mivel az állandó pénzügyi bizottságnak az 1868 évi állami költségvetésre vonatkozó jelentésében foglalt azon nézete folytán, mely szerint „a különböző bitfelekezeteknek az államkincstárból való segélyezése elvét nem tartja ... a jól felfogott állameszme követelésével egészen összeegyeztethetönek“, az említett alapítványi járulék az állami költségvetésből kihagyatott. 2. Tetemes változáson ment át a szerzetesrendekről a vallásalapra ruházott tömeg is egyrészt az által, hogy a kamara a vallás-alapnak ingatlanai közül számos, egy vagy más tekintetben elö- nyösb birtokot kam. jószágokkal cserélt ki a végre, hogy az elsőket eladományozza, másrészt az által, hogy a vallás-alap végrehajtás után (mint a szentes-dubravai birtok) és vétel által (mint a szemlaki uradalom, a tinójárási puszta, budapesti favágó telek stb.) ingatlanságokat szerzett, vagy pedig a csélszerün nem kezelhető kisebb birtokokat és fekvöségeket elárusította. Ezzel kapcsolatos volt a tőkékből álló vagyon mennyiségének | hullámzása is ; mert az ingatlanságok gyarapodása, vagy kevesbe- j dése szerint az ingó vagyon apadt vagy növekedett, s a mint egyrészt a befolyó váltság-összeg és az eladott, birtokok vételárai a tőkék mennyiségét gyarapították, úgy másrészt az ingatlanok vásárlása ugyanazt sokkal nagyobb mérvben apasztotta. Az ingó és ingatlan vagyon közt való kapcsolatot azonban mellőzve, a vallás-alap tőkeállománya az által is nevezetes változáson ment keresztül, hogy kötelezvényei egy tetemes részének másnemű papírokba fektetése eszközöltetett. Végre tetemes változást szenvedett a vallásalap azon körülmény folytán is, hogy a magyar és a zágrábi országos kormány képviselőiből 1876. évben alakított bizottság megállapodásai nyomán azon tőkék, melyek a magyarországi vallás-alapból Horvát-Szlavon- országot megilletik, a vallásügyi minisztérium számvevősége által a régibb számvevőségi műveletek alapján 1875. évben kidolgozott kihasitási terv szerint a magyar vallás-alapból elkülönöztettek, sőt napló8zerüleg kihasítva külön naplóban kezeltetnek. (Vége köv.) Politikai heti szemle. A politikai láthatáron, legalább a nagyobb politikai kérdések tekintetében szélcsend uralkodik. Azonban igy is elég nyugtalanító aprólékos esemény merül fel. Róma, nov. 26. A „Diritto“ „A külföld és a minisztérium“ czimü czikket tesz közzé. Miután az idézett hírlap azoknak válaszol, kik az olasz király Bécsbe utazásáról kicsinyléssel nyilatkoznak s annak föokait a kicsinyes viszonyokban és a parlamenti fogásokban vélik feltalálhatni, constatálja, hogy Olaszország helyzete Francziaországgal szemben ugyanaz maradt, a melybe még május havában jatott. Gfambetta tőle telhetöleg cselekszik ; a loyalitás kényszerit bennünket annak elismerésére, hogy elődjeinek politikáját nem követhette. „Mi, úgymond továbbá a „Diiitto“, bizalommal fogadjuk Gambetta békés és jóindulatú nyilatkozatait és hajlandók is vagyunk azokat viszonozni; de még egyszer: a dolgok úgy maradnak, miként voltak ; mi azokat nem változtathatjuk meg, sem fel nem adhatjuk, mert származásuk okai továbbra is fennállónak.“ Ausztria-Magyarországhoz és Németországhoz fordulva a „Diritto“ ezeket mondja: „Nem ellenséges szándék Francziaország ellenében vezérlé Olaszországot, mely egyedül érdekeihez fordult tanácsért és a jövőre nézve biztosítékokat kivánt magának szerezni. A bécsi látogatás helyes kezdet volt, melynek azonban logikai és teljes fejlődéssel kell bírnia. A minisztérium nem áliapodhatik meg, de nem is akar megállapodni félúton. Kevéssel okt. 27-ike után azt Írták Berlinben, hogy a mi Bécsben történik, az csak Berlinben nyerhet nyilvános megerősítést és emelkedhetik ünnepélyes érvényre. Ugyanezen a véleményen voltak Bécsben és ugyanabban vannak Rómában is. Az egyetértés Olaszország és Ausztria-Magyarország közt kétségkívül biztosíték a békére nézve; Németország hozzájárulása állt:
