Eger - hetilap, 1881

1881-11-24 / 47. szám

503 Nyirkos, öntéses talajra ajánlja Londoni Peppint, Sárga kor­most, Téli pogácsa, Szercsika, és Hegyi kormost, melyek száraz talajon is diszlenek ugyan, de nyirkos talajon sokkal jobban. Közép nedvességű talajon az itt bármi czélra és helyre aján­lottak mind jól diszlenek. A bíráló bizottság továbbá a gazdasági termények közül t. Gábriel Miklós és Nyári József urak által kiállított, termelt és te­nyésztett oberndorfi burgundit minden más ily neműek felett kie­meli és tenyésztésre ajánlja. Szinte t. Gábriel Miklós ur által termelt s kiállított konyhai czélu, két féle tengerit kerteken, — a Bartha Ferencz által kiállí­tott kétszer éröt a kertekben is ugyan, de inkább az ártéren a székely tengeri mellett termelni ajánlja. Ezek és több idetartozó dolgok megbirálása és határozatok hozatala, valamint a visszamaradó gyümölcsök okf. 27-én délután 3 órakor a kaszinóban tartandó elárverezésének elvégzésével be­zárta ülését a bizottság s vele együtt az ez évi gyümölcskiálli- tást is. Bartha Ferencz egyl. titk. s jegyző. Vör5skereszt-egylet. A magyar szent korona országai vöröskereszt-egyletének he­vesmegyei választmánya folyó hó 20-án délelőtt 10 órakor Egerben a megyeház kis termében megtartott újra alakuló gyűlésén az alapszabályok 21 és 22-ik §-a értelmében megalakult; mely alka­lommal titkos szavazás utján az uj választmány és tisztikar követ­kezőképen alakíttatott meg. Férfi osztály. Elnök: Babies János, alelnök: Nánásy Gyula. Női osztály: Elnök: dr. Ury Józsefné, alelnök: dr. Frantz Alajosné. Választmányi tagok: férfi osztály: Babies Jáuos, Györ- gyényi Ignácz, Ury József, Köszler József, Babies Béla, Vavrik Béla, Ivády Rudolf, Tarnay Gyula, Nánásy Gyula, Frantz Alajos, Lojkó Mihály, Remenyik József, gr. Keglevich Gyula, Dáni József, Töttösy Sándor, Tavasy Antal, Szvorényi József, Mednyáuszky Sándor. Női osztály: Ury Józsefné, Frantz Alajosné, Nánásy Mibályné, Kürthy Ferenczné, Kliegl Panna, Kapácsy Ferenczné, ifj. Samassa Jánosné, Nánásy Gyuláné, Fógel Ágostonná, gr. Westphallen Rha- banné, Remenyik Józsefné, Ivády Miklósné, Töttössy Sándorné, Tormássy Eszter, Gröber Ferenczné, Dáni Józsefné, Majzik Viktorné, Hegedűs Jánosné. Jegyzők: dr. Ury József, dr. Tarnay Gyula. Pénztárnok : Babies Béla. Orvosok: dr. Köszler József, dr. Frantz Alajos. Politikai heti szemle. Dalmátiának kattarói kerületéből kellemetlen hirek érkeztek. Az ottani lakosság állítólag a honvédségi szolgálat­tól való idegenkedés miatt, valósággal pedig szerb-montenegrói iz­gatások folytán fegyveres ellentál lásboz nyúlt. Fökép Krivoscia vi­dékén állnak roszul a dolgok. Kovacsevics Sztoján beütött bandájával Herczegovinából Kri- vosciába, és Ledeniee helységben egyesült az eléje siető krivosciai- akkal. A banda szétrombolta a cerkoicei örbázat, a melyben régó­ta nincs katonaság. Dragalj erődből elűzték a krivosciaiak a csend­őröket. Petranovics cattaroi püspök a kormány megbízásából az iz­gatott vidékre akart utazni, hogy ujonczok állítására birja a lakos­ságot, de bántalmazást szenvedett és visszatért. Francziaországban a miniszterváltozás megtörtént. Gambetta alakította meg az uj kabinetet s ezt a törvényhozás előtt a következő nyilatkozattal mutatta be: Az általános szavazati jog 1867 óta harmadszor nyilvánitá egész fönhatóságában kettős aka­ratát, t. i. a köztársaság megszilárdítását és annak demokrata in­tézményekkel való körülvételét. A köztársaság elnökének bizalma által az uj kormány vezetésével megbízva, nincsen más program- műnk, mint Francziaország programmja. A fokonkint haladó, de folyvást refolmáló politika legfontosabb eszközéül egy egységes kor­mány megalakítását tartja e programm, mely kormány, menten az alárendelt feltételektől, az egyenetlenségektől és minden gyöngeség- töl, kész a nemzet jogait megválasztottjai előtt megvédeni és nekik számot adni cselekedeteiről. A kormány számit arra, hogy mindkét gyűlésben bizalomteljes és szabad többséggel fog birni, mely támo­gatni fogja egy fegyelmezett megvesztegethetlen és hü közigazgatás megalkotásában, hogy e közigazgatás távol állva a személyes be­folyásolástól, a helyiversenyzéstöl, egyes egyedül a haza iránti szere­tettől és köttelességérzettöl lesz áthatva. A kormány reformokat kí­ván életbe léptetni és az alkotmányos törvények bölcs és mérsékelt revíziója segélyével az ország egyik végrehajtó közegét teljesebb öszhangzá8ba kívánja hozni társadalmunk demokrata természetével és erélylyel a népnevelés munkáját folytatni, melynek elődeink oly helyes alakban törtek utat. Francziaország védelmi hatalmának csor­bítása nélkül a szárazföldi hadsereg, a tengerészet és az ország azon terheinek leszállítása is tervben van, mely terhek főleg a föld­mi velésre súlyosodnak. Továbbá szerződések által kívánja szilár­dabb alapokra fektetni az ország ipar- és közgazdasági viszonyait, a termelésnek, a szállításnak, kereskedelemnek folyvást nagyobb lendületet adni és az egyházi törvények szigorú alkalmazása által az egyháznak az állam és a fennálló hatalmak iránti tiszteletét biz­tosítani. Végül oltalmazva a közszabadságot, szilárdan fogja fen- tartani a belnyugalmat és méltósággal a békét a külfölddel. Egész bizalommal kérjük a támogatást, számitank reá és azzal az elha­tározással lépünk a nemzet mandatáriusai elé, hogy tevékenységün­ket rendelkezésükre állítjuk. Bárodét (legszélsőbb balpárt) egy congressus egy behívását indítványozza és kéri a sürgős tárgyalást. Gambetta visszautasítja a sürgősséget, mert a kormány nem pártol­hat olyan indítványt, mely a senátus létét veszélyezteti. A congres­sus revisiója iránti kérdés megvitatása csak akkor lehetséges, ha a kamara megvizsgálta azon pontokat, melyekre a revisió vonatkoz­nék. Erre a ház 368 szavazattal 120 ellenében elveté a sürgősséget. Szerbiából újabb adatok kerültek a nyilvánosságra Mi­hály metropolitának elmozdításáról, melyek nagyobb horderövel bí­rónak tüntetik fel az ügyet magát, és jelentékenyebbnek a Mijato- vics-Pirocsanácz cabinet bátorságát, mint a minőnek az első pilla­natra látszott. Ismert tény, hogy Mihály metropolita Ignatiev tá­bornokkal és nem hivatalos orosz és szerb pánszláv más izgatók- kal is intim összeköttetésben élt. Persiani ur, Oroszország belgrádi képviselője a legkomolyabb utasításokat kapta volt kormányától; meg volt bizva azon határozott kijelentéssel, hogy az orosz kor­mány kárhoztatja az akkor még csak tervben lévő lépést, és hogy e figyelmeztetés mellőzését az orosz-szerb viszonyok súlyos eom- promissiójának kellene tekintenie. Magának a metropolitának maga­tartása azt bizonyítja, hogy hatalmas támaszban bízott. Milán feje­delemhez tiltakozó jegyzéket intézett, melyben kijelenti, hogy fel­függesztése és a negotini püspök kinevezése a metropolitaságra any- nyi volna, mint megszegése a szerb alkotmánynak és az orthodox egyház canonjainak ; kijelenté, hogy episcopalis méltósága, nyilvános és ünnepélyes esküje, és az egyháznak sérthetetlen jogai köteles­ségévé teszik, hogy tovább is megállja helyét; fölötte nem a feje­delem és kormánya Ítélhet, hanem csak a stambuli patriarcha, mint a keleti synodus feje, az orosz czár, mint az orosz egyház feje, az alexandriai, aethiopiai és jeruzsálemi patriarchák, a monteneg­rói, oláhországi és görögországi metropoliták. Kijelenti, hogy mind­ezekhez beadta felebbezését, és hogy a fejedelmi ukázt érvényte­lennek és semmisnek tekinti. — És csakugyan, a legújabb szentpé­tervári hirek szerint Mihály metropolita nem hiába számított hatal­mas támaszra. Nemcsak az orosz lapok támadják meg kíméletlenül a Mijatovicskormányt, hanem az is hirlik, hogy az orosz kormány orosz magas egyházi méltóságra fogja meghívni az elmozdított metropolitát. Jelesen a kievi metropolitaságról van szó. A német birodalmi gyűlés megnyittatott, de nem a császár által ki gyöngélkedik, hanem Bismark által, még pedig egy hosszú trónbeszéddel, melyből a következőket emeljük ki. „Az előbbi birodalmi gyűlésben gyilvánitott kívánság értelmé­ben és az eddigi szokás ellenére még a folyó évben hívtuk össze a birodalmi gyűlést, hogy tevékenységét mindenekelőtt az állami költ­ségvetés megállapítására igénybe vehessük. A javaslat haladéktala­nul fog a birodalmi gyűlés elé terjesztetni. E javaslat örvendetes képét nyújtja a birodalom folyvást haladó pénzügyi fejlődésének és a birodalmi gyűlés helyeslésével követett politika jó sikerének. Azon egyezséget, mely a szabad Hamburg városával a német vámterü­letbe való beleolvasztása ügyében megköttetett, a birodalmi gyűlés velünk együtt örvendetes haladásnak fogja tekinteni a birodalom, Németország vám- és kereskedelmi területe egyesitésének czélja felé, melyet az alkotmány kitűzött. A szövetséges kormányok meg van­nak győződve arról, hogy a birodalmi gyűlés, tekintve a német egység ez irányban való befejezését és azon előnyöket, melyeket a birodalom és annak legjelentékenyebb kereskedelmi városa abból huzni fog, nem fogja igen nagynak találni a birodalomra eső költ­séget és az arra vonatkozó tvjavaslatokat el fogja fogadni. Mi an­nál nagyobb megelégedéssel tekintenénk vissza mindazon sikerekre, melyekkel az isten láthatólag megáldá országosunkat, ha sikerülne egykoron azt az öntudatot magunkkal vinnünk, hogy örökségül hagytuk hazánknak a belbéke tartós biztosítékait és a segélyre szo­rulóknak azt a biztonságot és a segélynek azon mértékét, melyet joggal igényelhetnek. Biztosak vagyunk abban, bogy a szövetséges kormányok mind helyeslik az arra irányuló törekvésünket és biz­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom