Eger - hetilap, 1881

1881-10-27 / 43. szám

466 Anyját tavai temették el. Ott sir most a sirjánál. A sirt virá­gok födik ... a kék nefelejts ki-kikandiká! a téli-zöldek közül, s a mécs fénye látni engedi a szebbnél szebb őszi virágokat, miket a kis lány ápolgatott, hogy elhozza anyja sírjára akkor, mikor a sirt már csak hervadt virág, és sárgult levelek fedik. Arczát nem láthatjuk. Kezével körülfogva tartja a fekete fa­keresztet, képét karjai közé temeti, és zokog . . . igy marad né­hány perczig. Talán most is előtte lebeg a kedves anya a beteg­ágyon, mikor a halállal küzdött; még fülébe hangzik az anya utol­só szava : „Isten veled!“ . . . Mily szivrepesztö szavak ezek . . Talán most is előtte látja anyját halottas ágyon, virágos ágyon . . . mikor leereszték a sírba. Imádkozik . . . leeresztett bajának hullámos szőke fürtjeit lengeti a szél . . . most felemeli fejét, s egy reménylö pillantást vet az ég felé. Mintha anyját keresné . . . Nem találja, a csillagok közt hiába keresi a kedves arczot. Piros arczán fájdalmas vonáso­kat látunk elömleni, melyek lassan-lassan változnak át sírássá. Lehajtja fejét és zokog . . . Szegény árva! . . * * * ... Az orgona utolsó accordjai is elhangzottak, a kis csen- getyti sem hangzik már ... a kápolnában móljára énekli a pap: „De profundis“ ! mely minden szivben visszhangzik. A mécsek egyenkint alusznak ki, a temető leveti csillogó me­zét, s újra a régit ölti magára. A temető ismét puszta lett. Csak a szél sivit még tovább is a fák között, s méla zsibongásában még most is visszhangzik: ,De profundis!“ 670«: halmán. HIEFtrZÉIS. — Színészet Egerben. A mint az alább közölt elöleges szini- jelentésböl kitűnik: Tóth Béla színtársulata a jövő bó első napjai­ban megkezdi szereplését városunkban. A jó nevű társulatot a t. közönség pártolásába ajánljuk, s különösen felhívjuk a közfigyelmet a hirdetett szini bérletre, melynek eredményes volta leginkább ké­pes egy színtársulatot huzamosb ideig városunkban marasztani. — Elöleges színi-jelentés. Van szerencsém Eger város minden rendű mélyen tisztelt szinpártoló közönségével tudatni, miszerint dráma, vígjáték, népszínmű és operette színtársulatommal e nemes város kebelébe kevés napok múltán — megérkezvén, az „O-Casinó termében“ előadásaim sorozatát folyó évi november hó el­ső napjaiban fogom megkezdem. Társulatom névsora betűrend­ben ; férfiak : Aranyossy József, operette és népszínmű énekes tár­salgási szerelmes. Arday Attila, segédszinész és kardalnok. Bárdy Lajos, szerelmes, társalgási és operette énekes. Benedek Andor, se­gédszinész, kardalnok és ruhatárnok. Becsey Primusz József, szer­tárnok és színész. Csobánczky Koródy Péter, apa és jellemszinész. Deák Péter, komikus és operette buffó. Gyarmatby Gyula, társal­gási, szerelmes, komikus és kardalnok. Kovács Mór, kedélyes és drámai apa, rendező. Kovács Gyula, gyermek szerepekre. Kö^essy Albert, bonvivant, és komikus. Mihálovits Pál, operette tenor, nép­színmű énekes, rendező. Mártouffy Pál, cselszövö és operette éne­kes. Mártonffy Jenő, kardalnok és segédszinész. Matousek Ferencz karnagy. Mikus János, diszmester. Romváry Lajos, súgó. Tóth Bé­la, bonvivant, igazgató. Veszprémi Jenő, kardalnok és segédszinész. Kálozdi Jani, színházi szolga. Nők: Arday Ida, dráma-vigtátéki szende, naiv. Atdayné Ida, anya és komikáné. Berzsenyiné Adél, aoya és operette komi káné, társalgási. Berzsenyi Margit, segéd­szende és kardalnoknö. Erdélyi Margit, segédszinész- és kardalnoknö. Fürst Mariska, segédszinész- és kardalnoknö. Hunyady Ella, sejcéd- szinész- és kardalnoknö. Kovácsné Lujza, pénztárnoknö. Mártonffy Ella, operette és népszínmű énekesnő, naiv és társalgási. Marossy Etel kardalnoknö. Romváryné Emma, segédszinész- és kardalnoknö. Szönyi Emma, operette és népszínmű énekesnő. Szigetby Izabella, segédszinész- és kardalnoknö. Teleky Anna kardalnoknö. Virányi Verőn, segédszinész- és kardalnoknö. — Első előadás november első napjaiban leend. mely alkalommal itt először adatik: A hol unat­koznak. Pailleron óriási sensatiót keltett finom vigjátéka 3 felvo­násban. Egész tisztelettel tudatom továbbá, hogy a téli évad alatt a nemzeti és népszínház minden uj- és jelesebb darabjait rendre elöadatom, s társulatomnak — a legjobb vidéki erőkből lévén ösz- szeállitva — ernyedetlen buzgalmában bízva — minden igyekeze­temmel oda törekszem, hogy szabatos előadásaink által a nagyér­demű szinpártoló s müértö közönség kegyét és méltánylását kiér­demeljem. A téli idény biztosítására idény-bérletet nyitok a követ­kező árak mellett: Támlásszék egész idényre 60 előadás : 50 frt. Támasszák fél idényre 30 előadás: 26 frt. Támlásszék negyed idényre 15 előadás : 13 frt. Körszék egész idényre 60 előadás: 30 frt. Körszék féi idényre 30 előadás: 18 frt. Körszék negyed idényre 15 előadás : 9 frt. Zártszék egész idényre 60 előadás: 26 frt. Zárt­szék fél idényre 30 előadás: 13 frt. Zártszék negyed idényre 15 előadás : 7 frt. Szinlap-bérlet az egész idényre 1 frt. A bérlet esz­közlésével Becsey Primusz József társulati tag bi/atott meg, kit mint magamat és színtársulatomat előre is a mélyen tisztelt nagy­érdemű közönség szives pártfogásába és kegyébe ajánlva — marad­tam Egerben, 1881. évi október 22-ód, alázatos szolgája Tóth Béla, színigazgató. — Zsendovics Endre, köztiszteletben álló kir. t. biró, f. hó 22- én vezette oltárhoz Rapaics Róza urbö gyet, Rapaics Dániel 1848/9- iki volt honvédezredes kedves leányát. Az esküvő a székesegyház Mária-kápolnájában volt. Az esketési szertartást a menyasszony bátyja, dr. Rapaics Rajmund egyetemi tanár végezte. A tanúi tisz­tet Grónay Sándor városunk rendőrkapitánya és Luga László nyom­daigazgató teljesítették. Az esketés a legszorosabb rokoni és baráti körben történt s csupán a vőlegény bátyját Zsendovics József ka­nonok ur önagyságát, a mennyasszony szüleit és testvéreit, Rapaics Radó közi. miniszteri osztálytanácsost, R. Rikárd hajózási felügye­lőt és két fiatalabb fivért és Szmida Viktor jogtanár urat láttuk a nászkiséretben. Tartós boldogságot az uj frigyre ! • — A helybeli jogász-segélyző egylet javára januárhóban ren­dezendő jogászbál bizottsága a folyó hó 23-fln délelőtt tartott vá­lasztó közgyűlésen a következőleg alakult meg : elnök : Szabó Gyű la, jegyző: Markovich Lajos, pénztárnok : Kozma Endre, bizottsági tagok : Bottka Attila, Bottka István, Dzsurnik Ferencz, Fischer Lász­ló, Kele József. Klasánszky Lás/ló. Loór Gyula, Szabó László. — Dengremont Móricz, hegedűművész, a brazíliai csuda-gyer­mek — nem ád hangversenyt Egerben. — Ide küldött újabb tudósításában oda nyilatkozik, hogy az utóbb Egerben ren­dezett hangversenyek, biztos értesülése szerint, oly roszúi ütöttek ki, hogy a bevételek alig födözték a kiadási költségeket. Az oly városban tehát, hol nemcsak idegen (Timanov Vera, és Seidel Teréz), de hazai művészek (Huber és Aggházy) sem találnak kellő pártolást — magyarországi kőrútjának első vidéki hangverse­nyét nem koczkáztathatja. Eddig a tudósítás. Sajnos, hogy a mű- pártolás terén az utóbbi időkben nagyon gyászos hírbe hoztuk az „egri“ nevet: de még sajnosabb az, hogy Dengremont ál­lításait nem lehet megczáfolnunk. — A heves-szolnokmegyei jótékony nőegylet ezidei Katalin- kranzchenét nem mint máskor, a napján, hanem november 24-én este fogja megtartani éspedig azért, mert 25-ike péntekre esik. Már előre is fölhívjuk t. közönségünk figyelmét ezen, a báloknak és kränzcbeneknek mindig jól sikerülni szokott legkedvesebb első fecskéjére.-■ Kovács-féle ösztöndíj. Folyó hó 22-én Tavasy Antal pol­gármester elnöklete alatt a városi tanács tagjai, úgy a meghívott képviselő-tagok, Kovács-féle ösztöndíjban, az 1880-81 -ik. iskolaév Il-ik felére, következő tanulóifjakat részesítették : és ugyan fejen- kint 26 frt 25 krban: Békefi László, Szokolay János, Pillér Ede, Rótb Miksa, Csáky Alajos, Mazányi Kálmán, Reintz Dez ő Sidla- uer Arnold joghallgatókat; 21—21 írtban: Alföldi Dávid joghallgatót, és Lefevre Dezső, Maibaum Jakab, Schwartz Sándor, Kohn Annin, Müller Pál. Stephan Lajos, Varga János a bölcsészeti osztályok tanulóit. — Időjárás. E hó 17-e óta csaknem szünet nélkül esik; a levegő enyhe. — Pázmán Alajos makiári plébános, e vidék egyik kitűnő lelkésze, e hó 24-én élete 65-ik évében meghalt. Béke poraira! — Kempelen Béla, tűzoltó főparancsnok s városunk legelső bur­gonya-termelője, legújabban a Budapesten rendezett országos gyü­mölcs- és kertészeti kiállításon is bemutatta gyönyörű burgonyáit; 33 fajt küldött a kiállításra és állami brouz-éremmel lett kitüntetve. — Ugyanazon időben Magyar-Ovárott is kiállította burgonyáinak több faját s itt is kitüntetésben részesült. Ha jól tudjuk, Kempelen B. ur burgonyáit eddig már nyolcz kitüntetés érte s ezzel természe­tesen városunkat is, annál is inkább, mert ez öszszel sem gyümöl­cseinkkel, sem borainkkal sehol sem mutattuk be magunkat. — Pikardi lovardája kereste meg városunkat a múlt héten. A „Koronatéren“ föl is állította a födött cirkuszt s vasárnapra volt hirdetve az első nagy-előadás; ámde Jupiter pluvius beleszólt a szá­mításba s a közönség nem nagy hajlandóságot érez magában a lo­varda kedvéért végig gázolni a feneketlen sáron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom