Eger - hetilap, 1881

1881-10-27 / 43. szám

467

— A piaczi hídépítés valóságos Luczaszéke módon készül. Az- <"ta néhány hidat föl lehetett volna már építeni, mióta belekezdettek e hidba. Azonban ez még mind hagyján volna, de a közlekedést e helyen, hol pedig a legélénkebb városunkban, egy deszkából összetákolt gyaiog-hid tartja fönn, aztán ez is mily primitiv állapotban van! Természetesen, mert csak egy-két napra volt szánva 8 már hónapokon át szolgál. Ha a hidépités továbbra is igy halad elő, mint eddig, az elkészülés egy pár év alatt talán csak bekövetkezik!

— Kiss Alajosnak ismét egy gyönyörű festménye látható Barna Manó kirakatában. Ez : a már egyszer említett Murilló-féle Madonna. A fiatal művésznek sz4p tehetségéről egy újabb bizonyítvány e festmény, melynek kellemei a legközvetlenebbül hatják meg a szemlélőt.

— A kecskeméti reform, jogakadémián szervezett statisztikai tanszéknek betöltésére pályázatot birdet a nevezett akadémia igazgatósága. A betöltés mindeu további igények támasztbatása nélkül, csak az 1881 — 1882. évre szól. Az ügyvédi oklevél vagy jogtudori okmány felmutatása igényeltetik. Évi dij 600 frt. A kérvények f. évi november 2-ig a kecskeméti jogakadémia igazgatóságához ter- jesztendök be.

— A vallás- és tanulmányi al ipokra felügyelő 15-ös bizottság e hó 23-an délelőtt Majlátb országbíró elnöklete alatt ülést tartott, melynek főtárgyát a tanulmányi és vallási alapoknak 1880. évi zárszámadásáról szóló jelentés képezte. A bizottság mindkét zárszámadást rendben találta. Megemlítjük, hogy a tanulmányi alap cselekvő vagyona 9.431,596 frt 99 kr, a vallásalapé 20.533,723 57V, kr.

— Sörivók panasza. Már napok óta nem lehet városunk sörcsarnokaiban kapni sört, a sörivók és sörödések nem kis bosszúságára; békétlenkeduek is e miatt s különösen a regalebárlöt kárhoztatják, kinek kötelessége volna sörrel rendesen ellátni a sörcsarnokokat. Azért is azon kérdést intézi egy érdekelt, hogy vájjon fognak-e tenni erről azok, kiknek tenui kötelességük? (Beküldetett.)

— Uj boraink legnagyobbrésze sokkal jobb minőségűnek bizonyul, mint a hogy a szüret elején látszott. A must sok idegen vevőre talál; ára emelkedik.

— (Hymen.) Erlich Lajos derék iparosunk eljegyezte Schvartz Szeműn kisasszonyt.

— Eger-Székesfehérvár. Budapesten november 1-én déli 12 órakor lesz a versenytárgyalás a Fehér, Heves és Pestmegye területén átvonuló áilamutak fentartásához 1882 és 1883. években szükséges kavicsszállitásra. Ajánlatok 5 évi tartanra is tehetők.

— Rómában nagy előkészületek történnek a deez. 8-ra kitűzött szenttéavatás ünnepélyére. A Vatikánnak ezen ünnepélyre kiszemelt termét, mely a hozzávetőleg 2—3 százra tett főpapokon kívül 4000 me Jelenőre van számúvá, nagy műgonddal alakítják át s díszítik fel Ugyanezen teremben lesz jövő évi jau. 7, 14 és 2l-én Isten három tisztelendő szolgájának, u. m. Orozco Alfonz sz. Agos- ton-reudi szerzetesnek, Sezze Károlynak és a bisagnói alázatos szerzetesnek, kik mindketten sz. Ferencz rendjéhez tartoznak, boldoggá avatasa. (R.)

— Türr tábornok átnyújtotta Mailáth György főrendiházi elnöknek a koriuthusi földszoros átmetszési térképét, azon beszédnek egy példányával, melyet ez ügyben Velencében, a földrajzi kiállítás alkalmával felolvasott. Az egész átmetszés hossza 6.3 kilometer, az átmetszés legnagyobb mélysége 78 méter.

— Karlsruhéból okt. 21-éröl jelentik : „Bluutschli titkos tanácsos a zsinat berekesztése után kihallgatásra akart menni ; de a várlak előtt szélbüdés érte és rövid idő múlva meghalt.“ Bluutschli János Gáspár 1808-ban Zürichben született. Olt végzett jogot és ezután Németországba ment, a hol Savigny és Niebuhr vezérsége mellett a históriai oskolához csatlakozott. Az öröklésről a római jog alapján irt munkájával akadémiai dijat és a jogi facultástól tudori czimet nyert 1831-ben. Ezután visszatérvén Zürichbe, 1839-ben megválasztatott a főtanács, azután a szövetségi igazgatóság tagjává, végre képviselővé. Ezen időben folyton irt és Svajczra vonatkozó több jogi, történelmi és politikai munkát adott ki. 1861-ben a közjogot tanította Heidelbergben, azután megválasztatott a badeni képviselőházba. Azóta irt politikai müveket.

— Trefort miniszter Szegeden járt okt. 23-án. Kíséretében voltak : Szász Károly miniszteri tanácsos, Markusovszky osztálytanácsos, Korányi Frigyes, Than Károly, Fodor és Eötvös Lóránt b. egyetemi tanárok és Hauszmann mügyetemi tanár. Délelőtt a miniszter a „Hungária* szállodában a tisztelgő küldöttségeket fogadta. D. e. 10 órakor a városházán a miniszter, Tisza Lajos kit. biztos és a szaktudósok jelenlétében értekezlet tartatott a városi tanács és az elöértekezlet tagjaival. Az értekezleten a királyi biztos üdvözölte a minisztert és köszönetét mondott, hogy az egyetem fontos ügyében személyesen lejött tájékozást szerezni. Elmondá, hogy az adatok összegyűjtése végett föértekezlet tartatott a tájékozás megkönnyítésére. Ezen adalok tárgyilagosan állíttattak össze, mert az értekezlet azon nézetben volt, hogy sértené a miniszter államférfim belátását és hazafiságát, ha érvelésre szánt hosszabb fejtegetésekbe bocsátkoznék az egyetem Szegeden leendő fölállításának nemzeti és politikai hordereje fölött. Trefort miniszter kijelenti, hogy a szegedi küldöttségnek tett Ígéretét beváltsa, lejött, hogy személyesen tájékozódást szerezzen, mennyiben vannak meg Szegeden az egyetem i létesítésénél megkivántató föltételek ; s mivel e kérdés mérlegelésé- I re magát uem tartja kizárólag illetékesnek : hozott magával orszá- I gosan elismert tekintélyű szakferfiakat. Visszautasítja azon föltevést, | mintha lejövetele pusztáu formaság volna; a czél nagyon komoly, j mely öt a lejövetelre indította. Hangsúlyozza, hogy a tudorná- j nyok fölvirágozása érdekében szükség van Harmadik egyetemre;

hogy az esy vagy két, év múlva lesz-e felállítható, erről még senki 1 sem lehet tájékozva. E tekintetben sokat határoz a pénzügyi szempont, mely ily nagy költségekkel járó intézetnél nagy szerepet játszik. Hogy az egyetem hol állittassék fel, ezt a kérdést minden sympathia nélkül kívánja tárgyalni és megoldásra vezetni. Volt Pozsonyban, hogy tájékozódást szerezzen az elŐföltételekröl s ott objectivitással tárgyalta a kérdést; most Szegedre jött ugyanazon czélból. Részéről óhajtja, hogy a uyereudő adatok Szeged előnyére szolgáljanak. A miniszter kijelenti, hogy ő Szegednek barátja, minek igazolásául utal az alföldi vasút létesítésében kifejtett tevékenységére ; továbbá hivatkozik a királyi biztosra, ki Szegednek olyan lelkes barátja és pártfogója, hogy méltó reá, hogy a szegediek emléket emelnének neki. (Lelkes éljenzés.) A királyi biztos, mint legilletékesebb tanú bizonyíthatja, hogy bármely előterjesztés tétetett a minisztertanácsban Szeged reconstructioja érdekében, a közoktatásügyi miniszter mindig támogatta Szegedet. (Zajos éljenzés.) Ezután a miniszter kivonatára felolvastattak az egyetem tárgyában összegyűjtött adatok. A miniszter átveven a füzetet, kijelenti, hogy az adatok igen érdekesek és tanulságosak, s a kérdés ! megoldására bő tájéko ásul fognak szolgálni ; örömmel látja, hogy azokból a város áldozatkészsége oly szépen tükröződik vissza, s Ígéri, hogy ez adatokat bővebb tanulmányozás tárgyává teendi. Ezzel az értekezlet bezáratott. A miniszter a királyi biztossal és a szaktudósokkal az egyetem elhelyezésére kijelölt reáliskolai épület s azután a közkórház megtekintésére indult. Ezután a városi tanács és az elöérkezleti tagok kíséretében az egyetem létesítésére legkiválóbb érdekű épületeket tüzetesen megvizsgálta. A közkórháznál a klinikai czélokra leendő építkezések tárgyában Singer Mátyás főorvos alaposan informálta a szaktudósokat.

— A kir. tábla e hó 24-én tárgyalta Végh Ignácz szabadlábra helyezési kérelmét és hosszas tanácskozás után a következő végzést hozta : „A kir. tvszék végzése megváltoztatik, Végh Ignácz vádlott ezer frtnyi biztosíték letételének feltétele mellett, a tartózkodási hely kijelölése alatt szabadlábra tétetni rendeltetik. Indokok: Végh Ignácz terhére rótt törvényszegésnek egyike sem büntetendő halállal, vagy legalább tétel képen öt évi szabadságvesztéssel. A vizsgálat befejezve lévén, annak meghiúsítása tekintetében veszély nem forog fenn. A nevezett vádlott ellen ugyan a szökési szándék indokából is elrendeltetett a vizsgálati fogság, ez azonban a bűnvádi eljárás szabályrendelete szerint nem akadályozza a vizsgálati fogságnak biztodték feltétele alatt való megszüntetését. Az sem képez akadályt, hogy a királyi ügyész a befejezett vizsgálat fölött még nem tett indítványt; sőt ellenkezőleg a bűnvádi eljárási szabályrendelet szerint, azonnal megszüntetendő a vizsgálati fogság, mihelyt megszűnik az ok, mely miatt az elrendeltetett. Végh Ignácz vádlottnak feltételes szabadlábra tételét tehát elrendeltetni kellett, még pedig annál is inkább, mivel a vizsgálati fogság huzamosabb idő óta tart, és mivel annak megszüntetését indítványozta a kir. ügyész is.“

— Kik tekintendők jogvégzetteknek? A vallás- és közoktatási miniszter legújabban kiadott rendelete szerint jogvégzetteknek tekintendők különbség nélkül, hogy valamelyik egyetemen vagy jogakadémián végezték-e tanulmányaikat, azok: a) kik akár jogtudori, akár államtudományi tudori fokozatot nyertek, vagy b) kik úgy a jogtudományi, mint az államtudományi államvizsgálatot letették. Az 1874 év előtt érvényben volt rendszer szerint jogvégzetteknek tekintendők : a) jogtudorok feltétlenül, b) azok, kik jogi tanulmányukat egyetemen végezték, hogy ha úgy a birói, mint az állam- tudományi államvizsgálatokat letették, c) azok kik jogi tanulmányaikat akadémián végezték, ha a birói államvizsgálatot letették, miután ezek akkor még az államtudományi államvizsgálatok letételére kötelezve nem voltak.