Eger - hetilap, 1881

1881-10-20 / 42. szám

452

hogy az ide vonatkozó törvények szigorúan meg nem tartatnak, az illetők nem ellenöriztetetnek.

Az 1868-ki 38. t. ez. 1-sö §-a elöirja, hogy a gyermekek életidejük 6-ik évének betöltésétől egész al2-ik illetvea 15-ik év betöltéséig iskolába járni köteleztetnek. A4-iks5-ik meghagyja, hogy a kik a népiskolákból indokolatlanul kimaradnak, pénzbüntetéssel sújtassanak. A

27-ik §-a megszabja, bogy a gyermekek létszámához mérten, egy teremre 60. gyermek, legalább egyre 8—12. lábnyi hely számittas sék. A 29-ik §-sa meghatározza, hogy a hol erre az említett helyi kellékek az előbbi §-s értelmében meg nem feleinek, a helyiségek meg- felelöleg átalakíttassanak. A 34-ik §-sa rendeli, hogy egy tanító 80. növendéknél többet rendesen nem taníthat. A 83-ik §-sa, hogy „a növendékek legalább két holdnyi téren kertben, a földmivelési, gyümölcs-, és szöllötenyésztésben gyakorlati oktatást nyerjenek. A 121—122. §§-ok, hogy az iskolai helyiségek g épületek szükség esetében javíttassanak stb.

Most eme üdvös törvényszerű intézkedések vájjon teljesitet- nek-e szigorúan és pontosan? Vájjon nem tapasztalni e iskolákat, hová a gyermekek az i-söés 4-ik §§ ok szerint pontosan megjelennek, de a 27-ik §. értelmében, hol például 200—300. s több gyermek is beíratva van (és van is tapasztalatom szerint több is) de a szűk iskolai helyiség őket be nem fogadván igen világos, hogy kellő oktatást sem nyerhetnek. Az a részenkénti felosztás, hogy egy félnap egy része — másik félnap a másik része juthat iskolába — az nem rendszeres, nem ezéiszerü iskolába való járás s tanítás. De még akkor sem győzi a tanító a megfelelő tanítást a gyermekeknek adni, mert ahoz azon calamitás is járul több helyen, a hol ily szánni növendékek tanítására nincsen segédtanító, mikép haladjanak azután a törvény kivánata szerint annyiféle csoportos számú tanulmányok elsajátításában? Könnyen belátható! Ily félszeg iskola-járatás okozza azután, miszerint a be nem fért része az iskolaudvaron vagy az utczán játzással s pajkoskodással tölt el fél-fél napokat s midőn az iskolai óra lejár, azért a többiekkel együtt ballagnak szüleikhez haza : úgy, mintha ők is lecz- kéztettek volna az iskolában. Valóban itt ellenkezőleg a t. értekező szavaival elmondható : „hogy nem fognak ama kincsek gyüjtetni ily tanitásmodorban, melyek egyesnek, családnak, nemzetnek vannak hivatva egy boldog jövőt teremteni.“

E bajok orvoslására szerény nézetem szerint első sorban a felállított tanfelügyelői hivatalnok nemes és szép hivatású teeedői közzé tartoznék: semes trisenként a kerületi iskolákban rendesen megjelenni, szoros vizsgalatot tartani, jegyzőkönyvet felvenni, hogy az előirt törvény §§ ai megfelelöleg figyelemben tartatnak-e? s szükség esetében azok felett hatályosan intézkedni; ha pedig teendői halmazában akadályozva van a helyszínén megjelenni, körrendeleti utasításokban az illető tanítóknak illetve iskolaszéknek meghagyni, miszerint féiévenkint minden iskola hiányairól s egész állapotáról, pontos re- latiókat terjesszen elő. A hol példád!, az iskola szükvolta vagy segédtanító szüksége forogna fenn, ott legott a helyreállítást foganattal eszközöltetni, legfőbb hivatásuknak tartanák. S itt czélszerünek vélném, oly közegeket, kik az ellenőrzésre hivatvák s közönyösségük, figyelmetlenségük miatt hivatási kötelességüket elmulasztják, fegyelmi vizsgálat alá vonni.

Végre nem ritkán van alkalom a hírlapokból s magánértesité- sekböl megtudni, miszerint találtatnak tanítók, kik megfelejtkezve nemes tanítói hivatásokról, az iskolás gyermekek iránt durva, méltatlan bánással visseltetnek; ezeket agyban fejben vervén, többször nyomorékokká teszik. Pedig van a correctional? szelidebb módja is. Az oly vad bánással elidegenittetnek a gyermekek az iskolajárástól, a jó kedvű tanulástól. Azért kiváló gondjai közzészámitha- tó a tanfelügyelői hivatalnokoknak, az ily eseteknek kinyomoztatá- sa, éber figyelemben tartása.

lvánszky János.

Az orsz. női|>arkiállítás jutalmazottjai.

A) Aranyérem. I. osztály: Adárn és Eberling fehérnemű- gyáros Budapest, Fürth Lajosné himzöüzlcttulajdonos Budapest, Grünwald K. ar.myhimzö Budapest. Fürth A. ágynemügyáros Budapest, Steinschneider Jakab ágynemügyáros Budapest, Hatzenberger F. utódai paplangyáros Bpest, Gitling C. paplangyáros, Kálazdy nővérek mttvirággyárosok Bpest, Rieger Mór müvirággyár Bpest, Deutsh és Guttmann müvirággyár Bpest, Szekulesz Ede művirág gyár Bpest, Singer Paulin divatárus Bpest, Asbó h Kamilla fényképész Nagy-Szeben, Fischer Ignácz majolikagyáros Bpest, Zsolnay nővérek (majolikáért), Pécs, Kubik Jánosné keztyügyaros Székes- fehérvár, Schön Jakab zsinór- és paszománygyár Bpest, Háromszéki

háziiparegylet S.-Sz.-György. Első székely szövőgyár S.-Sz.-György, Binder Lajos gépészmérnök S.-Sz.-György, Tyroler Eleonora mü- himzö Bpest, Lusztig Eszter mühimzö Bpest, Torday Györgyné Pancsova.

II. osztály: Arany Károlyné Szeged, Aríner Rezsöné, Bartóki Lászlóné B.-Csaba, Buday Mari és Róza Szegszárd, Báró Bornemissza Albertné Kolosvár, Birkás Szuszics Adrienne Szabadka, gróf Bethlen Vilmosné Erdély, Eöri Farkas Kálmánná, Bpest. Gamma Ernesztina Nagyszombat, Göllner Emma és Izabella Kor- pona, Gerster Anna Bpest, Herich Károlyné Bpest, Hoffmann Jolán Bpest, Kövér Gáborné Arad, Kosztka Irén H.-M.-Vásárhely, gróf Keglevich Istvánod Bpest, Kovács Istvánná Kalocsa, Leovics Simon- né Szabadka, Löw Tóbiásné Bpest, Léwy Jenny B.-Csaba, Prückler Lászlóné Rpest, Széli Ignácznó Szombathely, Schiller Raymond Kornélia Kőbánya, Stricker Róza Vágújheiy, Szeb-styén Stetina Ilona Bpest, Schön Jenny Bpest, Vámosi Francziska Bpest.

III. osztály: A szeretet-testvérek vezetése alatt álló püspöki nöipariskola Besztercebányán. Az országos nöiparegylet nő- ipariskolája Bpest, M. kir. állami tanitónöképezde Szabadka, Az ipartanitónöképezde Pozsony, IV. kér. polg. leányiskola Bpest, II. kerületi polg. leányiskola Bpest, Állami tanitóképezde Pozsony, VI. kér. áll. tanitóképezde Bpest, II. kér. tanitónöképezde Bpest, Az országos képzöegylet intézete Bpest, Vízivárosi érseki nönevelö intézet Esztergom, A váczi siketnémák orsz. intézete, A fővárosi közs. felső-ipar raj/.taDoda női osztálya Bpest, Városi polg. leányiskola Szeged, Angol kisasszonyok Bpest, Ipolyi Arnold Beszterczebánya, Zirzen Janka Bpest, Jágocsy Péterffy József Bpest.

(Vége köv.)

Az uj ötforintos államjegyek.

A hivatalos lap az 1881. január hó 1-ről keltezett uj alakú 5 osztr. ért. forintról szóló államjegyek kiadása tárgyában a következőket hoz/.a:

A császári és királyi közös pénzügyminisztérium, a birodalmi tanácsbau képviselt királyságok és országok kormányával, valamint a magyar királyi kormánynyal egyetértöleg, 5 o. é. forintról szóló államjegyeknek uj alakban kiadását, és a jelenleg forgalomban levő

5. o. é. forintról szóló államjegyek bekivánását és bevonását határozta el.

Az uj 5 forintos államjegyek kiadása, a jelenleg forgalomban levő államjegyek kiadásával azonosan, a két államadósság-ellenőrző bizottság ellenőrzése alatt és az államjegy-forgalom törvényesen megállapított határán belül eszközöltetik.

Az uj 5 o. é. írtról szóló államjegyek kiadása, a császári és királyi közös központi pénztár által 1881. évi október hó 1-én kezdetik meg.

Ezen allamjegyek a császári és királyi közös központi pénztár ezégét viselik, és 1881. évi január hó 1-röl vannak keltezve.

Ezen jegyek közelebbi leírása a jelen hirdetménynyel együtt közhírré tétetik.

Oly 5 frtos államjegyek, melyeknek állapotából kitűnik, hogy azok szándékosan lettek megváltoztatva, állami pénztárak és hivatalok által fizetés gyanánt nem fogadhatók el, hanem ezek által a valódiság megállapítása és az előállítási és kezelési költség megtérítése mellett, kicserélés végett a császári és királyi központi közös pénztárhoz küldendők be.

Az ez idő szerint a császári királyi központi pénztár ezégé- vel forgalomban levő 1866. évi julius hó 1-éröl keltezett 5 osztr. ért. forintról szóló államjegyek bekivántatnak és bevonatnak.

E tekintetben a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. kormányával és a magyar királyi kormánynyal egyetértöleg következők állapíttatnak meg.

1. A jelenleg forgalomban levő, 1866. évi julius hó 7-röl keltezett 5 osztr. ért. forintról szóló államjegyek 1882. évi juuius hó 30-áig még az osztrák-magyar monarchia minden állami pénztáránál és hivatalánál fizetésképen elfogadtatnak.

2. 1882 évi julius hó 1-tól 1882. évi deczember hó 31-ig a bevonandó 1866. évi julius hó 7-röl keltezett 5 o. é. írtról szóló áliamjegyek fizetésképen már csak a császári és királyi közös központi pénztárnál és a császári királyi központi állampénztárnál Bécsben, valamint a magyar királyi központi állampénztárnál Budapesten fogadtatnak el.

3. 1883. évi január hó 1-étöl kezdve, a bevonatni rendelt 1866. évi julius hó 7-éröl keltezett 5 oszt. ért. forintról szóló államjegyek az osztrák-magyar monarchia állami pénztárai és hivatalai által fizetésképen többé el nem fogadtatnak.

Ezen időtől kezdve ezen bevonatni rendelt jegyek a felek ki-