Eger - hetilap, 1881
1881-09-29 / 39. szám
421 hogy előkészíttessék egy a politikai, tehát leginkább az államigaz- | gutási funkcziókra, az állami és közigazgatási hivataloskodásra kellő elméleti minösitvénynyel biró nemzedék. Ki is léptek azóta az | életbe elég kamaralis doktorok, csakhogy a keserű csalódások után, i bizony nekik sem maradt más hátra, mint „mit den Wölfen heulen,“ j otthon a világért sem választották volna meg csak megyei csizma- tisztitónak sem. A többi hivatalnál, melyre aspirált, pedig, nem doktori diplomáját, hanem protekczióját keresték. így nem volt más hátra mint fölcsapott ö is (egy vizsgát még p tolni kellett) ügyvédbojtárnak s segített szaporítani azok számát, kik maholnap segítik szaporítani a magyarországi szellemi proletariátust. Pedig az egyedüli helyes ut, melyen haladhatunk, csak az lehet, hogy éppen a politikai Studium felé kell terelni az ifjúságot. A bifurkácziót, teljesen keresztül kell vinni a jogi és politikai oktatás között. A jogászok mellett, teljesen külön választva nevelhetünk a nemzetnek képzelt politikusokat. Azt kell demonstrálnunk, hogy „nem minden ut vezet Róma felé,“ hogy a magyar állam azoknak, kik a jogi s a politikai stúdiumoknak szentelik magukat, más pályát, más állást is tud biztosítani. A magyar ifjúságnak irányt kell mutatni, bogy mily minőségben qualiíikálja magát. De hogy ez lehetséges legyen, az államnak, a nemzetnek kell róla gondoskodni, hogy az ifjak tanulmánya és küzdelme ne legyen hiábavaló, hogy qualifikáczója mellett megtalálhassa kenyerét.“ Borpiaczunk. Üdvözöljük és üdvözölnünk kell a haladást, bármely téren, bár mily alakban nyilvánul az: csak hasznos, üdvös legyen; — de kétszeresen üdvözöljük akkor, ha látjuk a haladás nyilvánuiását oly életbevágó kérdésnél, mint milyen nálunk egrieknél — boi- p i a c z u n k kérdése. Borpiaczunk érdekében, — örömmel constatáljuk ezt, — az újabban nyílt, Herczfeld Mór-féle boreladási közvetítő intézet életbehivásával, nagy lépés tétetett előre, oly nagy horderejű lépés, hogy az által borpiaczunk nemcsak Magyarország ösz- szes helyein, de a külföld, nevezetesen a Schweicz, és Németország összes tartományai és városaiban lakó minden egyes borkereskedő előtt is, ismerve, méltatva leecd. Most vagy soha! ez a jelszó. — Az egri bortermelőktől függ borpiaczunk jövője, mit megalapítani most van alkalmunk; — borterményünk ugyanis a bel- és a külföld vásárjain bevezettetvén, ha azt valójában, meghamisitatlanul megőrizzük, ha az egri bor j e 11 e g é t á 11 a n d ó a n fenntartjuk: az egri bor kereskedelmi czikké leend mely termelőire nézve, valóságos kincset, aranybányát fog képezni. Érdekkel viseltetvén ezen uj üzlet irányában, táiuagatnunk kell azt. és pedig az által, hogy összes boraink mintái — leginkább pedig a java az üzlet m i n t a-pi n ez éj é b en jelen legyenek, — úgy, hogy a városunkban megjelenő borvevök csakugyan tekintélyes, az igényeknek megfelelő választékot lássanak ezen pinezé- ben maguk előtt : midőn ezen intézet tekintélyét emeljük, — egyszersmind és leginkább borpiaczunk tekintélyét emeljük. De eltekintve ettől, be kell Iátuunk, hogy boraink mintáinak egy helyen való összesítése által mintegy borvásár jő léire, mely hogy ne látogattatnék, — alig képzelhető, sőt fel sem tehető ; — mi, részünkről azt hiszszük, hogy az egri borvásár a versenyt különösen ily kezelés mellett bármely más piaczczal sikeresen kiállni van hivatva. Jobbágyi István. Szertartás a magyar országgyűlés ünnepélyes megnyitásakor, 1881. évi szeptember hó 28-án déli 12 órakor. Az ezen ünnepély megtartására kijelölt napon és órában a magyar országgyűlés mindkét házának tagjai a budapesti királyi palota nagy termében megjelennek s a mennyire a várkápolna térfogata megengedi, lemennek oda a szent-lélek misét megballga- tandók. 0 császári és apostoli királyi felsége az enditett szent misére minden nyilvános kíséret nélkül az udvari kápolnának oratóriumába megyen, mely alatt a püspök az apostoli kereszttel állani fog. A nagymise után ö felsége termeibe távozik s ott idözend a mig az egyházi méltóságok álöltözködnek és longis-ban az udvari kápolnából a felsöterembe értek, hol is ez alatt a többi, ö felségének kíséretére hivatalos császári királyi udvari föhivatalok és test- örkapitányok, a bibornok-herczegprimás, a m. kir. miniszterek, a zászlós urak és a püspök a kettős kereszttel a kihallgatási teremben (a felső várnégyszög oldalán) összegyűltek. Mihelyt minden elrendeztetett, ö felségének a cs. kir. első föudvarme8ter által jelentés tétetik s erre ö felsége a belső termekből a nagy terembe a következő rendben távozik : Egy cs. kir. kamara-irnok. A m. kir. föajtóuálló helyettese. Az ország zászlósai (párosán.) A bibornok-herczeprimás. A m. kir. miniszterek. A cs. kir. első föudvarmester a pálczával. A m. kir. főlovászmester helyettese, a cs. kir. udvar foudvar- nagy képviselője, egyenesen feltartva a meztelen királyi kardot, s jobbra mellette a püspök az apostoli kereszttel. 0 felsége jobb oldalán és háta mögött a cs. kir. fökamarás, a m. kir, testörkapitány, a cs. kir. darabanttestőrség századosa, a kir. lovas testörszázad kapitánya és ö felsége föhadsegéde képezik a kíséretet. A terembe érve ö császári és apostoli királyi felsége a trónra lép, leül s kalapját felteszi. Kísérete a mellékelt schemán kijelölt állásokat foglalja el a trón oldalán. Most beszédet mond ö felsége az országgyűlés tagjaihoz, melynek végeztével ö felsége a trónról felkel, leveszi kalpagját s az előbb megjelölt kísérettel a belső termekbe vonul. Országgyűlés. A képviselöház s a főrendi báz e hó 26-án tartották első ülésüket. A képviseiöbázban Boér Antal korelnök foglalta el az elnöki széket s értesité a ház tagjait, hogy ö felsége az országgyűlést e hó '28-án délben a budai váriakban fogja megnyitni. Irányi Dániel: T. képviselő urak! A felolvasott értesítésekkel kapcsolatban kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a megnyitási ünnepélyen sem én, sem nézeteimet osztó társaim megjelenni nem fogunk, ha ezúttal is, miként eddigelé, a magyar és hor- vát nemzeti lobogókon kívül a fekete-sárga is ki fog tűzetni. (Helyeslés szélső baífelöl.) Ez azonkívül, hogy sérti a nemzet önérzetét és ellenkezik Magyarország önállóságának eszméjével, világos törvénybe is ütközik. Az 1848: XXL t. ez. ugyanis azt rendeli, hogy az országos középületekre és közintézetekre minden ünnep alkalmával a nemzeti lobogó és a nemzeti czimer tűzendő ki. Már pedig a budai királyi várlak országos középület, az országgyűlés megnyitása nemzeti ünnepély, (ügy van! a szélső balfelöl.) Azt mondják, mondták több ízben, hogy a feketesárga szín az uralkodó család sziue. Nem vizsgálom mennyiben alapos, mennyiben nem ez a nézet, ámbár vannak, a kik a cziraertannal foglalkoznak, és azt állítják, hogy az uralkodó családnak házi színei nem a fekete-sárga, hanem a veres és fehér, emlékezetére azon eseménynek, midőn egy osztrák föherczeg Jeruzsálem ostro mánál megsebesülvén, vére fehér ruháját befecskendette. De bármint legyen is ezen históriai kérdés, az általán felhozott okok ellenében a családi színeknek a budai királyi váriakon, mely nemzeti palota, és az országgyűlés megnyitásakor, mely nemzeti ünnepély, helyük nincsen. (Úgy van ! szélső balfelöl). A családi színeknek a család magán palotáján és családi ünnepélyek alkalmával van helyük. (Helyeslés szélső balfelöl.) De van ezenkívül a közzétett szertartási rendre is észrevételem. (Halljuk! Halljuk!) E szerint ugyanis az országgyűlés a budai királyi váriakban fog megoyittatni. Jól tudom t. képviselő urak. bogy a régi időkben is, midőn az országgyűlések Pozsonyban tartattak, hanem a királynak lakásul szolgáló érseki palotában nyittattak meg az országgyűlések. De a mint a rendi alkotmány népképviseleti alapon változtattatok meg; a mint az alkotmány népképviseleti alapra fektettetek, mindjárt az első alkalommal az ugyanazon évben 1848- ban julius 2-áu Pesten megnyílt, országgyűlés nem a királyi váriakban, hanem a képviselöház termében nyittatott meg, hová a főrendek is megjelentek. Igaz, nem a király által nyittatott meg személyesen, hanem István föherczeg nádor királyi helytartó és o felségének személyesitöje által. És ez igy van minden országban, hol az alkotmány nem királyi kegyelemből eredt, hanem a nemzet és a király egyesült akaratából származott, (ügy van! a szélső balon.) így van ez Angliában, igy van most is, midőn a trónon asszony ül; igy van Olaszországban, igy volt Lajos Fülöp alatt Francziaor- szágban és igy van azt gondolom máshol is, a hol nem octroyált, hanem valódi alkotmány létezik. (Helyeslés a szélső balon.) Nem hallgathatom el továbbá azt sem, hogy a magyar országgyűlés a ma*
