Eger - hetilap, 1881

1881-09-29 / 39. szám

422

gyár király által történő megnyitása ünnepén nem csupán és kizárólag a magyar királyi udvartartáshoz tartozó méltóságok, hanem császári és királyi méltóságok, császári és királyi föudvarmester és a császári és királyi méltóságoknak nem tudom miféle helyettesei szerepelnek. (Helyeslés a szélső balon.) Ez valamint a fekete-sárga zászló nem más, mint azon törekvés kifolyása, hogy Magyarországgal is a birodalmi egység ismertessék el. (Úgy van! Igaz! a szélső balon). És végre nem hagyhatom szó nélkül azt sem, hogy mig az országgyűlés tagjai a főrendek s a képviselők, tehát az összes nemzet képviselői, levett föveggel és állva hallgatják meg a trónbeszédet, addig ö felsége ülve és feltett kalpaggal olvassa föl azt. (Úgy vau ! a szélső balon. Mozgás a középen.) Ez régi szokás, tudom és én tisztelem a régi szokásokat, de csak azokat, melyek a kor szellemével és a nemzet méltóságával megegyeznek. (Úgy van! a szélső balon.) Meglehet, hogy a t. miniszterelnök ur — ha ugyan méltóztatik felelni szavaimra — azt fogja mondani most is, a mit ezelőtt három évvel válaszolt, hogy én ezen nyilatkozatot 1869. óta folytonosan teszem a nélkül, hogy a többség azt figyelembe venné. Igaz, t. képviselőtársaim, és én el vagyok készülve arra, hogy jelen felszólalásom is hasonló sorsban részesül. De a t. miniszterelnök ur saját tapasztalásából tudja, hogy ha a többség előtt mindig meg is kell hajolni, a többségnek nem mindig vau igaza. (Helyeslés a szélsőbalon.) Én részemről nem annyira a többséget kívánom hibáztatni, mint inkábba korona tanácsosait, kiknek nincs elegendő bátorságuk (Úgy van ! a szélsőbalon), hogy az ország jogait, a nemzet méltó óhajtásait a királyi trón előtt tolmácsolják, (Élénk helyeslés a szélsőbalon) hinni szeretvén, hogy a koronás magyar király nem fogna ragaszkodni oly dolgokhoz, melyek mig egyrészt törvényes jogait és hatalmát nem érintik, az ország, a nemzet óhajtásaival összhangzásban nincsenek. (Élénk helyeslés a szélsöbalol- dalon.)

Tisza Kálmán miniszterelnök: T. képviselőtársak! Igen rövid egy pár szóval kiváuok nyilatkozni azok után, a miket az igen t. képviselő ur mondott. (Halljuk !) Előre bocsátom, hogy egyáltalán nem fogok az általa felvetett, annak idejében meg is vitatott kérdések taglalásába bocsátkozni, szemben a meglévő és az országgyűlés által annyiszor helyesnek talált gyakorlattal.

Én azt gondolom, most is az fog történni, a mi történt máskor: hogy a képviselő ur nyilatkozatának a ház naplójában nyoma lesz; azok, kik vele egy véleményben vannak, tenni fogják, a mit jónak látnak, a ház többsége pedig el fog menni most is, úgy mint eddig elmen:, a megnyitáshoz.

Mielőtt ezzel bezárnám fölszóllalásomat, csak azt kivánom megjegyezni, hogy mindazok, a kik ott részt fognak venni és megjelenni, igen jól fogják tudni és érezni azt, hogy ezáltal az ország jogai és törvényei ellen ugyan nem vétenek, valamint érezni és tudni fogják azt is, hogy nem mint a képviselő ur mondá, a birodalmi egység, hanem a közös uralkodó monarchiájának két állama közötti kapocsnak jele mindaz, a mi ellen a t. képviselő ur kifogást tenni méllóztatott, ezt pedig mint törvényest és alkotmányosat tisztelni kötelességünk. (Helyeslés jobbfelöl.)

Én kérem a t. képviselő urakat, hogy miután ma még határozatot különben sem hozhatnánk, méltóztassanak, követve elődeik példáját, minthogy a nyilatkozatok a naplóba felvétetnek, ezen mostani összejövetelt bezárni. (Helyeslés.)

Csanády Sándor: Éngem a t. miniszterelnök urnák a sárga-fekete színek érdekében tett nyilatkozata egyáltalában nem lepett meg; nem lepett meg azért, mert a szomorú tapasztalás bebizonyította azt, hogy Tisza Kálmán ur az 1875. évtől kezdve, a midőn politikai hitelveinek árán becsempészte magát a miniszteri székekbe, (élénk derültség jobbfelöl) nemcsak a nemzet színeinek, zászlóinak, hanem a magyar nemzet érdekeinek is háttérbe szorításával Ausztria, Bécs érdekében működik. (Derültség jobbfelöl.)

Azonban a jelen alkalommal szeretem hinni, hogy a képviselő urak többsége nem fogja a miniszterelnök ur nemzetellenes törekvéseit istápolni. Kérem is a képviselő urakat, méltóztassanak az Irányi képviselőtársam által tett indítványokat, mint a melyek ugyan- azonosok a magyar nemzet érzelmeivel, óhajtásaival, törekvéseivel, elfogadni. (Felkiáltások: Nem is lehet ma határozni!)

Kor elnök: A törvények értelmében ma nem vagyunk azon helyzetben, hogy egy vagy más tárgy fölött vitatkozásba elegyedhetvén, határozatokat hozhassunk. Azonban elnöki kötelességemnek tartom kimondani, hogy lehetett volna nem is épen olyan szembeszökő módon, hanem simábban a régi latin közmondás szerint: „Fortiter in re, suaviter in modo . . .“

(Csanády Sándor közbeszól: Nem fogadom el a rendreutasítást.)

Korelnök : Nincs joga senkinek ellene szólani annak, mit én

mint elnök e helyről kimondok, s rendre is utasitom a képviselő urat, felszólítván öt, tartsa magát a házszabályokhoz, s kijelentem, hogy ezen rövid idő alatt is elnöki jogommal fogok élni.

Csanády Sándor : A házszabályokhoz kívánok szólani. (Zaj.)

Korelnök : Nincs semmifele vitatkozásnak helye. Most t. képviselő urak, a tárgy, a miért összejöttünk be lévén fejezve: ismételve azt, a mit már volt szerencsém kijelenteni, hogy a legközelebbi ülés szerdán f. hó 28-án d. u. 1 órakor fog tartatni, a jelen ülést bezárom.

Politikai heti szemle.

Minden oda mutat, hogy a bárom császár szövetsége megu- jittatik, a mi pedig éppen nem szolgál az osztrák-magyar monarchia előnyére.

Sajátszerü azonban az, hogy e hármas szövetség eshetőségét a „Times" londoni világlap kedvezően fogadja. Ugyanis elmélkedik a czár és Ausztria-Magyarország uralkodója közt esetleg megtörténendő találkozásról és azt mondja, ha e második uralkodói találkozás sikeres lesz, a hármas szövetség látszólag helyreállítottnak tekinthető. A helyett, hogy a három birodalom szövetségét fenyegetésnek tekintenék — úgymond továbbá a czikk — azt, mint Európa békéjének zálogát, üdvözölnünk kell. Németország, Ausztria-Magyarország és Oroszország közt létrejövő bármely egyezség az európai béke előnyére válik. Ausztria-Magyarország érdekei a keleten, kevés kivétellel, szintoly konszervativ jellegűek, mint a mieink. A kapocs, mely minket hagyományos szövetséges társunkhoz fűz, a legutóbbi események vagy nyilatkozatok miatt bizonyára nem fog meglazulni. Ausztria-Magyarország, a három birodalom conczertjében, majdnem Angolország képviselője gyanánt tekinthető. Részessége elég biztosítékot nyújt arra nézve, hogy semmi, a mit az angol kormány a keleten keresztülvihetne, sem fog a hármas szövetség érdekeivel és szándékaival összeütközni.

Éjszak-Amerika Egyesült-Államainak gyászuk van. Garfield elnök, ki ellen üetekkel ezelőtt pisztolylövéssel gyilkos merénylet kiséreltetett meg, e hó 20-án sebláz folytán meghalt. Helyette Arthur alelnök vette át az ügyek vezetéséi.

Az egyiptomi válságot három oknak tulajdonítják Páris- bao. Az első az, hogy a szultán Tevfik pasa trónra lépte óta otto- mán tartománynyá iparkodik degradálni ezt a tributarius országot. Francziaország és Anglia a szultánhoz fordultak annak idejében, hogy elmozdítsák Izmáéi pasát; a szultán felhasználta ez alkalmat és befolyást iparkodott gyakorolni az egyiptomi „nemzeti pártra“, a mi részben sikerült is neki. A második tényező a condominium, vagyis az Egyiptomban gyakorolt közös gyámkodás, a mely a fran- czia-angol ellenőrzésből kifejlődött; ezen a téren ismételve. difFe- rentiák támadnak Anglia és Francziaország közt, bármily őszinte legyen is e két ország egyetértése, mert elkerülhetlen a túlsúlyért való küzdelem. A harmadik ok az említett „nemzeti párt“ ; ez a párt nemcsak ellensége az idegen gyámkodásnak, hanem a porta befolyásának is; azonban mind a két elemet iparkodik megnyerni maga számára, küztük pedig meghasonlást szítani.

A londoni és párisi cabinet most jegyzékeket váltanak egymással, mert Egyptom jelen pillanatnyi nyugodságát. semmi esetre sem hiszik tartósnak.

Uralkodónk és az olasz király találkozásáról heteken át keringtek a hirek. Most azt Írják Rómából, hogy a találkozás eszméje elejletett, miután kijelentette Cairoli, hogy ö abban az esetben, ha Umberto király Ausztriába utaznék, egyesülni fog a dissidensekkel és a szélső balpárttal, hogy megbuktassa Depretis minisztériumát. A találkozás elejtésének tulajdonképen más oka volt. Tudjuk, hogy jóval a tunisi kérdés fölvetése után jelent meg az a hir az olaszországi hírlapokban, a mely azóta csekély kivétellel hangosan követelte a találkozást, vagyis, jobban mondva, Olaszországnak Ausztria-Magyarországboz és Németországhoz való csatlakozását. Ennek a közeledésnek azonban olyan színe lett volna, mintha Olaszország még nagyobb örvényt akarna nyitni maga és Francziaország közt. Az természetes, hogy Ausztria-Magyarország részéről, mely épen úgy barátja akar maradni Francziaországnak, mint Olaszországnak és igy esetleg nem válthatta volna be az olaszok által a közeledéshez esetleg kötött reményeket, talán kevesebb bátorítást kapott az olasz kormány a tüntető jellegű találkozásra.

Angliát legközelebb érdeklő két fontos tudósítás érkezett. Az egyik szerint az afrikai Transwaal országgyűlése megtagadta a jóváhagyást az Angliával kötött békeszerződéstől. A másik szerint pedig Abdurrahman afgán emir e hó 22-én legyőzte Ejub szerati khánt.