Eger - hetilap, 1881

1881-09-01 / 35. szám

376

és nehéz időszakon át tűzhelyét a nemzeti irányiatoknak és nemzeti igényeknek ; de a megváltozott viszonyok közt e tűzhely — anélkül, hogy az oltáron égő láng fényét nélkülözhetnek — nem képes elég meleget nyújtani újabb tényezők bevonása nélkül. — Mig a társadalom többi osztályai erélyesebb központosítással nem csak társadalmi, de törvényhozási utón is biztosították érdekeik kellő érvényesithetését, addig a fenyegető válság viharai egymásután és egyenként seperték el gazdatársainkat, a nélkül, hogy tölünk, megmaradtaktól, egyébre számíthattak volna, hogy : „ma neked, holnap nekem“.

A szomorú évek és súlyos viszonyok által vérig sújtott földbirtokos osztály képtelen volt menedéket találni; saját érdekeinek erélyes védése, s e czélra a benne rejlő értelmi és anyagi erőnek kifejtése helyett hagyományos, de mélyen elszomorító tétlenségben várta a j >bb jövőt, vagy a biztos elbukást. E tünemény volt társadalmi viszonyainknak egyik legszomorubb jelensége. Ez fojtotta el az egyesek munkakedvét, a közérdekek megóvásának alapfeltétel é‘.

A közgazdasági viszonyok jelen állapotában ily helyzet tart. hatlanná vált. A földbirtokos osztálynak — ha jövőjéről lemondani nem akar — tömörülnie kell, annál inkább, mert a bennünket fenyegető veszélyek jelentékeny része olyan, melyet minden egyes kitartó munkájával, vállvetett erővel, isten segélyével elháríthatunk, másik része pedig olyan, a melynek bekövetkezése feltétlenül reánk méretett ugyan, de a melynek súlyos következményeit gondos előrelátással és összetett akarattal enyhíteni képesek leszünk.

Mi a fenyegető bajok között is bízunk a jobb jövőben, s e bizalmunknak biztositéka, hogy ily válságos időkben és saját, csupán a földbirtokos osztály értelmi, erkölcsi, és anyagi erejébe vetett bizalommal létre jött a magyar gazdák társas köre. A nyom ugyanaz, melyet a nemzet ama nagy vezére jelölt ki ; e kiindulási pont és a támogatás, melynek segélyével közczélu működését megkezdi, szintén az ö általa alapított egyesülettől jő. Mi őszintén és bizvást reméljük, hogy az ezen kör közvetítésével létrejövő tömörülés saját erejének teljes érzetére, ez érzet hatványozott tetterőre ébreszti a hazai földbirtokos osztályt, s elragadtatva a költő szavaiként a szülőföldnek, nem tudom, minő édességétől, vállvetett buzgalommal fogja e legfontosabb bazai érdeket : saját megmentését, saját fennállását és idővel — reméljük — saját felvirágzását biztositani.

E czélra erőnk teljes tudata, s igy a vidék teljes támogatása is szükséges. Az egész ország és különösebben az egész földbirtokos osztály érdekeinek védelmét, előmozdítását akarjuk : éppen azért, hogy szavunknak a kellő erkölcsi súly biztosittassék, törekvéseinkben az egész ország és különösebben az egész földbirtokos osztály szellemi és erkölcsi támogatására van feltétlen szükségünk, s hiszszük, hogy e czélra a t. egyesület, mint ugyanazon iránynak képviselője, becses támogatását tőlünk megvonni nem fogja.

Ezen reményben mellékelvén szabályainkat, tisztelettel felkérjük a t. egyesületet, hogy körünk részére mennél több tagot szerezni, 8 bennünket az aláírók neveinek beküldésével mielőbb megörvendeztetni szíveskedjék.

Hazafiui tisztelettel lévén: Som*sich Pál.

Politikai heti szemle.

Francziaországban e napokban mentek végbe a képviselő választások, a következő eredménynyel : 548 választókerületben 483 képviselő választatott meg; 65 kerületben pótválasztás lesz. Megválasztatott 398 köztársasági és 85 roonarchista és bonapartista. A köztársaságiak közül 41 a balközéppárt tagja, 159 a balpárté, 170 az union républicaine tagja és 28 a szélső balpárté. Újra megválasztatott 364 képviselő, kik közül 61 jobbpárti és 303 balpárti volt. A köztársaságiak 54 kerületet hódítottak és pedig 14-et a monarchistáktól, 27-et a bonapartistáktól és 13-at az uj választókerületekben nyertek. A bonapartisták két kerületet hódítottak a monarchistáktól és 7-et a köztársaságiaktól. A köztársaságiak 45 kerületet nyertek. A bonapartisták két kerületben a monarcbista jelöltekkel szemben vereséget szenvedtek.

Ezen választási eredmény folytán hírlik, bogy Frai cziaország- ban ministerváltozás lesz s hogy az új cabinetet Gambetta fogja megalakítani, saját elnöksége alatt.

Az angol parlamentet aug. 27-én elnapolták. Az ezen alkalommal tartott trónbeszédnek lényege a következő : A trónbeszéd folyvást barátságosaknak és szívélyeseknek mondja a külfölddel való viszonyokat és kiemeli, hogy a berlini szerződés Thesszália átengedésére vonatkozó pontjának békés végrehajtása megkezdődött; a trónbeszéd kijelenti továbbá, hogy az angol kormány a tunisi

bejjel kötött egyezség alkalmával azt a biztosítást nyerte a franczia kormánytól, hogy az Angolország által eddig élvezett jogok és a tunisi regensség és a tripolisi szomszédos ottomán terület közt fennállott viszonyok érintetlenül maradnak. Szerződés Íratott alá, mely Transvaal európai lakosságának fontos feltételek mellett, teljes független belkormányzást biztosit. E szerződés, mely a transvaali nemzet képviselőinek ratificatiójára vár, bizonyára nagyban fogja elősegíteni Délafrika megnyugtatását s a viszonyok megszilárdulását. A királynő nem tart attól, bogy az afgán emir és Ejub kán közt kitört ellenségeskedések megzavarhatják a békét India éjszak- nyugoti határán ; a kormánynak az a czélja, hogy az afgán nemzet lüggetlenségenek tiszteletben tartása mellett, alkalmilag jó szolgálatai által előmozdítsa a béke helyreállítását. A Francziaország- gal kötendő kereskedelmi szerződés tárgyalása félbe szakadt, azonban a királynő óhajtja, hogy a legjobb igyekezettel törekedjék a kormány a szerződés megkötésére oly feltételek mellett, a melyek a két nemzet kereskedelmének fejlődését előmozdítják, melyek benső barátságára a királynő nagy súlyt fektet. A királynő reméli, hogy Írországban a helyzet oly mértékben fog javulni, hogy a kormánynak lehetségessé fog válni, hogy a jelenleg életben lévő kivételes törvények enyhítését vagy megszüntetését elrendelje.

Irlandban a nyugalom föntartása végett ismét katonaságot kénytelen alkalmazni az angol kormány. Limerick grófság több kerületébe, a melyekben kiutasitások lesznek, mozgó hadoszlopok indultak. Michelstownban, Cork grófságban, hét kiutasítás volt múlt heten. Ámbár Paruell kisasszony, a liga második vezére, jelenvolt és mindent elkövetett a nép fölizgatására a kiutasított bérlők kifizették a hátralékos bért és ismét elfoglalták majorjukat. A limericki rendőrség értesült, hogy egy amerikai ezég küldötte, a mely pokol-gépeket gyárt, az utóbbi napokban Limerickben volt. Hirlik, hogy Limerick felé útban van egy szállítmány pokol-gép.

Az éjszakamerikai egyesült államokban a féuiek (Írek) Anglia ellen folyvást conspiráln^k. Uj-Yorkból e részben ezeket jelentik : Az írországiak forradalmi pártja felhívást bocsátott ki, melyben azt mondja, hogy éjjel felrobbanthatná dyna- mittal az angol lobogót viselő összes hajókat, melyek a new-yorki, halifaxi, quebecki, melbournei, sidneyi, capetowni és san-franciscoi kikötökben állomásoznak. A felhívás óva int mindenkit, hogy szept. 1-töl fogva ne szálljon olyan hajóra, mely angol lobogót visel. Az Írországiak aug. 29-én meetinget fognak tartani New-Yorkban, hogy szentesítsék ezt a felhívást.

Péterváron több emhert fogtak el a napokban is; a nagyobb rész Vaszili-Osztrovra esik. Az elfogottak közt van egy táborkari tiszt is, a ki táviratokkal és levelekkel figyelmeztette a nihilistákat a katonaság mozdulatairól. Lakásában compromittáló leveleket találtak. Ámbár tömve vannak a börtönök, nagyon kevés port tárgyalnak a bíróságok, hanem a nibilismussal vádoltakat köz- igazgatási utón küldik a hatóságok Szibériába. Moszkvában is történtek a napokban elfogatások ; a többi közt Szibériából menekült két embert is fogtak el. Legközelebb ismét 200 emberből álló szállítmány indul Szibériába.

Svájczban azon feltűnő eset történt, hogy egy menekültet kiutasítottak. A svajezi szövetségtanácsnak erre vonatkozó rendeleti igy szól:

.Tekintettel a szövetségi alkotmány 70. czikkére, mely azt határozza: A szövetségnek joga van kintasitaui területéről azokat az idegeneket, a kik Svajez belső vagy külső biztosságát veszélyeztetik; tekintettel, hogy Krapotkin Péter herczeg mint politikai menekült, eleinte Levasov álnéven jött Svájczba, miután menekült Oroszországból; hogy a genfi kormány csak tűrte öt területén sőt igazolás hiánya miatt és álnév viselése miatt kiutasító parancsot is bocsátott Ki ellene; hogy Krapotkin 1879. óta fös/.erkesztöje és támogatója volt a „Révolté“ lapnak, az „Avantgarde“ utódjának, a mely ellen 1878. deczember havában rendszabályokhoz kellett nyúlni, a melynek szerkesztője Brousse az esküdtek ahal a nerazeközijog ellen elkövetett vétség miatt elítéltetett és azután Svájczból kiuta- sittatott; tekintettel, hogy Krapotkin „Levasov“ néven és saját néven Chaux-de-Fondsban, Lausanneban, Veveybén és Genfben nyilvános beszédeket tartott, a munkásokat arra izgatva, hogy erőszakkal foglalják el mások tulajdonát és forgassák föl a közrendet, oly beszédeket, a melyeket lapja a „Révolté“ is közölt; tekintettel, hogy 1881. márcz. 18-án a párisi commune évnapján nyilvános gyűlésben, a Schiess-féle sorházban Genfben, beszédet tartott a nevezett, II. Sándor czár meggyilkoltatását dicsöitve ; tekintettel, hogy ö volt a föszerzöje az ápr. 21-én Genfben kiragasztott azon procla- matiónak, a mely tiltakozott a czár gyilkosainak kivégzése ellen; tekintettel, hogy az utóbb említett két tényt felderítette a szövet-