Eger - hetilap, 1881
1881-08-25 / 34. szám
367 vábbá a farakodó helyeknek jövedelmei ezentúl is megmaradnak a városi és falusi költségek saját kezelésében, még pedig a határ- örvidéki városi és falusi községek szervezéséről szóló 1871. jun. 8-iki törvény 8. §-ában kimondott azon megszorítással, hogy az említett községeket ezen jövedelmöknek fele része illeti. 20. §. Minden bármi néven nevezendő alap. nevezetesen a ha- tárörvidéki tanítói ellátási alap, valamint a helyi és vagyoni községeknek minden vagyona, valódi rendeltetésének örök időkre biztosítva marad. 21. §. Magyar kormányom ezenfelül gondoskodni fog arról, hogy a likkai, sluini, l-sö és 2-ik báni vagyonközségek, amennyire fentartásukboz valóban szükséges, segélyben részesittessenek. 22. §. A horvát-szlavon határőrvidéken, annak a polgári területbe való bekebelezése után is, a föld és egyéb ingatlan birtoka semmi szin alatt sem terhelhető bármi néven nevezendő oly föld- vagy munka-váltsággal, illetőleg természetbeni munkaszolgál- mányok utáni kárpótlással, mint amelyek ama földbirtokot korábban terhelték. Ezen föld- és ingatlan birtok a horvát-szlavon földtehermeu • tesitési alapot illető minden járuléktól mentesítve marad. 23. §. A bekeblezendö határőrvidék mindazon családai számára, melyek nemesi állapotukat és nemességük fokát igazolni képesek, a polgári kormányzatban megadatnak és biztosíttatnak mindazon előjogok, melyek őket ezen minőségben magyar koronám országaiban megilletik. 24. §. Azon kötelezettségek teljesítésére nézve, melyeket a határörvidéki kincstár a határörvidéki közigazgatás nevében, vagy melyeket valamely autonom határörvidéki alap, szerződések következtében harmadik személyekkel szemben vállalt: a gondoskodás a bánra, mint királyi biztosra száll; azon kötelezettségekre nézve pedig, melyek a közös igazgatás nevében kötött szerződésekből erednek, azon magyar minisztériumra, melynek ügykörébe az igazgatási teendők jutottak. 25. §. A római és görög katholikus plébániákra nézve a ha- törörvidéken engem illető kegyúri jog gyakorlásával, a zágrábi fö- hadparancsnok helyett 1881. augusztus hó 1 -töl kezdve Horvát- Szlavon és Dalmátországaim bánját bizom meg. 26. §. Minthogy az 1872. évi IV. tőrvényczikkben foglalt azon föltétel, miszerint Szichelburg kerületére és Marienthal községére nézve a polgárosítással egyidejűleg a határszabályozásnak is meg kell történnie, eddig teljesíthető nem volt, a határszabályozás kérdésének alkotmányos utón való elintézéséig természetesen mérvadó marad az idézett törvényczikknek ezen határozmánya, melynél fogva a szóban levő területek polgárosítása egyelőre függőben ha- gyatik. Nehogy azonban az említett területek igazgatásában zavar álljon elő, azt ideiglenesen a bánra bizom. (P. H.) Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Gróf Bylandt-Rheidt Arthur, altb. 8. k. Politikai heti szemle. Angliában, az írországi földbérlöknek nyújtandó kedvezményekre vonatkozó törvényjavaslat, az utóbbi időben sok port vert fel. Némelyek a törvényjavaslat által az ottani angolok életérdekeit feláldozottaknak tartják; mig mások nem elégesznek meg azon engedményekkel, melyeket ezen törvényjavaslat az írországi bérlőknek nyújtAz angol felsöház rövid vita után elíogadta az Írországi agrarius-törvényt azzal a szövegezéssel, a melyet a képvise- löház elfogadott. Salisbury marquis kielégítőnek nyilvánítja a változtatásokat, azonban a képviselöháznak engedi át a felelősséget a törvényért. Az angol képviselöház 83 szavazattal 30 ellenében elvetette Parnell azon határozati javaslatát, hogy az írországi kivételes törvény végrehajtását függessze föl a ház. Gladstone kijelenti, hogy a kormány semmiféle fenyegetés által sem engedi magát megfélemlíteni; ö semmit sem óhajt forróbban mint a kényszertörvények korlátolt alkalmazását és felfüggesztését; de mindaddig fogja ezeket alkalmazni, mig szükségesnek fogja látni a polgárosodott társadalomnak a világ szemeiben való megbecstelenitését megakadályozni. Gambetta múltkori beszédét, melyet Bellevilleben tartott, az ellenzék zajos közbekiáltásai szakították félbe és nagyobb rendzavarások csak az által voltak megakadályozhatok, hogy csupán meghívott hallgatókat bocsátottak a beszéd meghallgatására. Közelebb pedig, midőn Gambetta Charonne-negyed választói előtt akarta programmját kifejteni, az ellenzékiek zajongásától egyátalán képtelen volt szóhoz jutni. Nem tehetett többet, mint hogy az asztalra csapva botjával, leszidta a zajongókat. Olaszországban közbeszéd tárgyát képezi a Vaticán 8 a Quirinál közti feszültség. E részben a következő tudósítások érkeztek : Róma, aug. 18. Mancini külügyminiszter IX. Pius holttestének átszállítása alkalmából körjegyzéket intézett az olasz nagykövetekhez és kijelentette, hogy eddig egyik hatalom sem tett megjegyzést a Vatikán tiltakozására és utasitotta a nagyköveteket, hogy ne bocsátkozzanak hivatalos vagy félhivatalos tárgyalásba, ha valamelyik kormány visszatérne e kérdésre, mert ez ügy kizárólag belügy. A külügyminiszter ezután a pápának legutóbbi allocutíójá- ban tett azon állítására, hogy ö, ha kimenne a Vatikánból és nyilvános helyen jelenne meg, ily körülmények közt insultusnak lenne kitéve, azt feleli Mancini, hogy a pápát Rómában és egész Olaszországban a legnagyobb tisztelettel fogaduák és ellenséges tüntetéstől csak abban a képzelbetetlen és lehetetlen esetben kellene tartani, ha a pápa nemzetellenes tüntetés tárgya lenne. A körjegyzék végre kijelenti, hogy az olasz kormány el van határozva teljesíteni a pápa és a katholikus egyház iránt elvállalt kötelezettségeket. Róma, aug. 21. Az olasz hivatalos lap a következőket közli: Minthogy a lázitó izgatás a garantia-törvény ellen folyvást tart, a kormány czélszerünek látja, hogy őszintén kitárja gondolatait és nézeteit, és azok által eloszlassa az esetleges képzelődéseket és bizonytalanságo'. A kormány tiszteletben tartja a gyülekezési és kérvényezési jogot; nem gátolja a nyilvános gyűlések megtartását; nem oszlat fel olyan gyűléseket, melyek fejtegetik valamely törvény befolyását az általános országos érdekekre, vagy azt a kérdést, vájjon nem volna-e czélszerü a parliamenttöl annak megváltoztatását vagy eltörlését kérni; azonban azt hiszi, hogy van közbenjárási joga olyan gyűléseknél, melyek nem törvényes dolgokat követnek el, a közrendet és a nemzetközi viszonyokat fenyegetik. A kormány el van határozva, hogy az egyházi föuhatóságot teljesen és hatásosan fogja védelmezni és a nemzeti egység és a föuhatóság ellen intézendő bármely támadást el fog nyomni. A kormány sajnálja és rosszalja a legszentebb országos érdekeknek praejudicáló rneetin- geket és kijelenti, hogy a garantiatörvényt mint állami törvényt fogja fentartani. A kormány az 1876-ban a kormányra lépett balpárt által formuláit nyilatkozathoz fog alkalmazkodni, mely szerint a garantia-törvény mint a nemzeti akarat önkéutes kifolyása, a szerves törvények közé tartozik, melyek hatása és működése állandóságuktól és nem egy harmadik beleegyezésétől vagy elfogadásától függ. Az olasz király, mint a római kormány-körökben beszélik, az őszi hadgyakorlatok után találkozni fog Salzburgban Ferencz József királylyal. Az olasz királyt nem fogja miniszter kísérni, hanem csak Robillant bécsi olasz nagykövet. Más tudósítás szerint azonban ez nem fog hamarjában megtörténni. Feleségem névnapjára. f ényes, szép jövendőt neked nem ígértem, Tiszta szived nem is azért vágyott értem; Tudta, hogy miért süt szerelmed sugára Megdobbanó keblem kis melegágyára. Jól tudta azt szived, hogy e melegágyban Elfér, meg is nyugszik kényelemben, lágyan ; Nem egyszer mondotta birtokosa néked: Hogy te bird utána majd az örökséget. És immár te birod keblem melegágyát, S ápolgatod annak két nyíló virágát: Két jó gyermekemet; s alig veszed észre, Hogy e két virágnak te vagy hü kertésze. Mint az édes anyjok, — arra vagy születve, — Buzdítod őket a szép példás életre. Sokan tanulhatnák tőled : mi az élet, Mint szeresse a nő a gyermeket, férjet. *
