Eger - hetilap, 1881

1881-08-04 / 31. szám

336 áll utunkban, mert Miskolcz és Gyöngyös, geographiai fekvésénél fogva, kívül esik a leirt körtől. De ezért nincs kizárva az, hogy ezek élelmessége, sőt távolabbi városok ipari szorgalma, le ne szed­jék a forgalom és szükséglet gyümölcsét, mint ezt adott esetek folytán tapasztaljuk is. Megfontolandó körülmény még az is, hogy midőn városi ipa­runk megdöbbentő hanyatlását tapasztaljuk, városunkban 3 pénzin­tézet elég virágzóan áll fen, sőt köztudomás szerint, százezreken felül heverő tőkékkel is rendelkeznek. Nincsen-e oki összefüggés a hanyatló helyi ipar s a tőkék ekkénti összetorlódásában, s a he­lyes kiegyenlítés hiánya, nem-e bizonyos beteges állapot jelensége ? Valószínű, hogy a bizalmatlanság emésztő nyavalyája forog itt fen első sorban, mely a solid üzlet kitartó munkásságától idegenkedik, más részben ennek folytán, a hitel elhelyezési módját semmisiti meg. Egy szóval ezen állapot megösmerése, okainak kutatása, a betegség felfedezésére vezethet; a betegség pedig csak úgy gyógyít­ható, ba felösmertetik az. Tudom, hogy iparosaink, rég gondolkodnak ezen dolgokról. De szükséges, hogy ezek formailag is feltétessenek, s lényegileg tárgyaltassanak, mert nem hunyhatunk szemet azon körülmény előtt sem, hogy különösen nagyobb ipartelepekre vonatkozó kedvez­ményes törvény, mely adómentességet biztosit, szomszédos váro­sainknál már is életbe vágó mozgalomra nyitott tért, megfelelő iparágak felkarolása végett; mely mozgalom folytán, összetett kéz­zel mi sem állhatunk meg, ha csak azt nem akarjuk, hogy körül­tekintés hiánya miatt, egyáltalában a pusztulásnak s tehetetlenség­nek adjuk át magunkat. Ezen soraimmal a végből fordulok az egri általános ipartár­sulat t. választmányához, hogy ba lényegileg megfontolandónak véli az elmondottakat, szíveskedjék e felett eszmét cserélni, iparos kö­reinkkel megösmertetni, s módról gondolkodni, hegy iparunk hely­zete itt városunkban kellőkép ismertessék s felderittessék; mert hi­tem szerint, az ideje már itt van, 8 ha lehet, szűk körünkben is gondoskodhassunk bajaink orvoslatáról. * * * A választmány ezen indítványt beható tárgyalás alá vevén, a midőn képviselőnknek az iparügy érdekében tett kiváló műkö­déséért jegyzőkönyvileg fejezi ki elismerését és köszönetét, egy­szersmind a tett indítvány tanulmányozása és egy ez ügyre vonat­kozó tervezetnek elkészítése czéljából Gyubek Lajos elnöklete alatt Szederkényi Nándor, Ürményi Antal, Kempelen Béla, Mátékovics Mór, Glósz Károly, Braun Manó és Párizsa János társulati tagokat küldi ki. Megyei ügyek. Hevesmegye részéről Egerben, 1881 évi juliushó 12-én tar­tott évnegyedes rendes bizottsági közgyűlés jkönyvének részes kiírása. Elnöklő főispán kinevezi megyei tiszteletbeli aljegyzőkké: Pásztor Bertalan jogszigorlót, Békefi László jogvégzettet, Isaák Gyula jogvégzettet; tiszteletbeli megyei alügyészekké : Nánásy Gyula ügyvédet, Kovács Endre ügyvédet, Altorjay Sándor ügyvédet, kik is, Isaák Gyula kivételével, ki jelen nem volt, a törvényes esküt azonnal leteszik. Miről nevezettek s köztük Isaák Gyula azzal, hogy eskütételre az alispánnál jelentkezzék, jegyzőkönyvi kivonaton, s a szolgabirák és polgármesterek, nagyközségek és körjegyzőségek a megyei hiv. lap utján értesittetnek. Jegyzetté s kiadta: Zalár József, megyei főjegyző. Meghívás, báró Kemény Gábor földmivelés-, ipar- és kereske­delmi miniszter ur ő nagyméltóságának védnöksége alatt Sátoralja-Ujhelyben, 1881-ik évi októberhó 20-án és következő napjain tartandó bor-, szőlő- és borászati s szőlöszeti eszköz­kiállításra és borvásárra. 1. 1881. évi október 20 án és következő napjain báró Ke­mény Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter ur ö nagyméltóságának védnöksége alatt a kassai kereskedelmi- és iparkamara és a zemplénmegyei gazdasági egyesület által Sátor alja-Ujhely városában borvásárral egybekötött bor-, szőlő- és bo­rászati s szőlöszeti eszközkiállitás rendeztetik: Ezen kiállítás 5 csoportot foglal magában: A) Borkiállítás. B) Csemegeszőlők kiállítása. C) A bor mellékterményeinek [a) cognac, törkölypálinka b) borecet, c) borkő, borolaj, borsavas mész stb.) kiállítása. D) Szöiömüvelési eszközök kiállítása. E) Pinczészeti eszközök kiállítása. 2. A borkiáliitás és azzal összekötött borvásár czélja Felsö- magyarország kitűnő bortermő vidékeinek, és pedig első sorban a tokaj-hegyaljai, nemkülönben a felsö-zemplén- ung- felsö-bereghi, az abauj-tornai és alsó-beregh-ugocsai borvidékek borait a külföldi és hazai vevöközönségnek bemutatni és a vevők és eladók közötti közvetlen érintkezést lehetővé tevén, nagyobb mérvű előnyös vé­telre és eladásokra alkalmat nyújtani. A szölömivelési és pinczészeti eszközök kiállításával, mely nemzetközi jelleggel bir, azon czélt kívánjuk elérni, hogy felvi­déki megyéink legkiválóbb bortermelői, kik a kiállításon kétségkí­vül képviselve lesznek, a külföld e téren vrló haladásával, a kül­földön czélszerüknek talált újításokkal, a tudomány és a gyakorlat vívmányaival a szőlőművelés és pinczekezelés terén megismerked­vén, a jónak és czélszerünek utánzására serkentessenek. A többi kiegészitö kiállítások czéljáról a fent elmondottak után fölösleges bővebben megemlékeznünk. 3. Az A) és B) alatti kiállításokban csupán a tokaj-hegyal­jai, a felsö-zemplén-UDgh-felsö-beregbi, az abauj-tornai és az alsó- beregh-ugocsai borvidékek borai és szőlői vehetnek részt, mig a C)—E) alatti kiállitásokban a bel- és külföld e szakba vágó min­den versenyképes kiállítási tárgya mutatható be. 4. A kiállítás részletes programja alább közöltetik, a borvá­sárra vonatkozó utasítás a nagyméltóságú földművelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium részéről történt jóváhagyása után fog közzététetni. Midőn a fentebbiekben a kiállítás és borvásár általános prog- rammját közzétennök, tisztelettel kérjük Felsömagyarország emlí­tett borvidékeinek kiváló bortermelőit és borkereskedőit, valamint az osztrák- és külföldi készítőit, miszerint kiállításunkban és az azzal egybekötött borvásárban minél jelesebb termékekkel és mi­nél nagyobb számban részt venni szíveskedjenek. Ha mind a hazai bortermelők és borkereskedők, mind a külföldi gyártók és borkereskedő cégek kiállításunk és borvásárunk nagy horderejét kellően méltányolni szivesek lesznek, bizton re­méljük, hogy az általunk kitűzött hazafias czél el fog éretni. Mi megtettük az első lépést arra nézve, hogy a tokaj-hegy­aljai, és a többi kiváló felsömagyarországi borvidékek kitűnő borai a kül- és belföldi vevöközönségnek méltóan bemutattassa- nak. A mélyen tisztelt kiállítóktól függ, önzetlen, hazafias vál­lalkozásunk sikere. Fogadják hazafias üdvözletünket, melylyel maradtunk Sátoralja-Ujhely, 1881. évi május 1-én... Kész szolgáik: A zemplénmegyei gazdasági egylet. Viczmándy Ödön s. k. alelnök. Fekete László, s. k. titkár. A kassai kereskedelmi és iparkamara. Novelly Sándor, s. k. elnök. Deil Jenő, s. k. titkár. * * * A báró Kemény Gábor, földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur ő nagyméltóságának védnöksége alatt Sátoralja-Ujhe- lyen 1881. évi október 20-án és következő napján tartandó bor-, szőlő- és borászati s szőlöszeti eszközkiállitás és borvásár részletes program mj a. A kiállítás rendezése és vezetése egy, a kassai kereskedelmi- és iparkamara és a zemplénmegyei gazdasági egylet által kikül­dött végrehajtó bizottságra bizatik. A kiállítás 1881. évi október 20-áo, délelőtt 9 órakor nyit- tatik meg és ugyané hó 23-án délutáni 6 órakor fog ünnepélye­sen bezáratni. A kiállítás Sátoralja-Ujhelyben a megyeház termeiben tar- tatik meg és nyilvános jelleggel bir. A kiállítók és a borvásárt látogató vevők és eladók ingyen látogatják a kiállítást, névre szóló állandó jegyek felhasználása mellett. A nagy közönség mérsékelt beléptidijakat fizet. Az átnézet könnyebbitése, a kiállítás czélszerü rendezése és a kiállítási tárgyak könnyebb megbirálbatása tekintetéből az összes kiállítási tárgyak következő 5 csoportra osztatnak : a) bor, b) szőlők, c) a bor mellékterményei, d) szöiömüvelési eszközök, e) pinczészeti eszközök. A bor-kiállitásban a tokaj-hegyaljai, a felsö-zemplén-, ung-, felső-beregi, az abauj-tornai és az alsó-beregh-ugocsai borvidékek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom