Eger - hetilap, 1881
1881-07-21 / 29. szám
318 pessége 1840. évben; A zsidók régi és mostani állapotjának gondos megtekintése és annak jobb karba lehető hozásának rövid rajzolatja; Notaten aus der Darstellung des ungarischen Privatrechtes von Jung. Madarassg János munkái: Summaria institutionuni juris privati Hungáriái adumbratio, Agriae 1833; — Magyar törvényt adomány vázlata Eger, 1843. Maskovics Mihály egy jeles világtörténeti tankönyvet adott: Egyetemes történetek, Eger 1849. Láner Ferencz munkái : Institutiones juris gentium naturális Agriae 1840 ; Dissertatio inauguralis hisf.-jnrid. de juribus primatis Regni Hung. Pestini 1830. Magyar Ferencz, a kitűnő egyházi szónok és mathematikus kiadványainak hosszú sorából ide tartozik észjogi munkája: Természetjog vagy jogphilo- sophia, Ahrens után, Eger 1850. Porubszky József önállólag megjelent munkái: Dissertatio de indepen- dentia potestatis Ecclesiasticae ab imperio civili, Agriae 1841.; Jus ecclesi- asticum catholicorum, cum singulari ad Imperium Austriacum ac cumprimis Hungáriám attentione, Agriae 1853, II. kiad. 1858; Katholikus egyházjogtan főleg a jogakademiák ifjúsága számára. Eger, 1863. Becses azon értekezése is, melyet a Bartakovics-féle Emlékkönyvben (Eger 1865) adott ezen czim alatt: Az egri megye főpásztorainak különös jogairól, kiváltságairól s különféle kitüntetéseiről. Ezeken kiviil még számos egyéb értekezés jelent meg tőle különféle egyházi folyóiratokban. Vochler Alajos számos értekezést adott részint az „Eger" ezimíí helybeli politikai hetilapban, részint egyéb népies és más folyóiratokban. Kiemelést érdemel e czimű értekezése: Az egri megyének érseki főmeyyévé emeltetésével szétdaraboltatása, (a Bartakovics-féle Emlékkönyvben.) Lojkó Mihály több alkalmi czikket irt különféle politikai és egyéb lapokba. dr. Vida József költeményei gyűjteményét (Nemzeti Koszorú, Pest 1860.) adta ki, s az „Eger“ lapot szerkesztette nehány éven át. dr. Vavrik Béla, (nem említve itt nagyobb szabású szakszerű tevékenységét, — 1873-ban az akkori törvény-előkészítő bizottságban, s még később a magánjogi eodiflcatio körül,) — több értekezést adott jogi szaklapokban dr. Kiss István önálló munkái Európai nemzetközi jog, Eger 1876; Bevezetés a jog- és államtudományokba, Eger 1878; Magyar közjog Eger 1880. Ezeken kívül számos ezikkek jelentek meg tőle különféle vállalatokban, részben mint szerkesztőtől vagy munkatárstól. Adott politikai röpiratokat is álnév alatt; jelenleg pedig az „Eger“ lapot szerkeszti. dr. Fekete Ferencz szinte az „Eger“ lapnak volt szerkesztője több éven keresztül. dr. Vincze Ambró több önálló munkát adott ki, melyek közül itt esak Bölcsészeti erkölcstanát akarom felemliteni (Eger 1875.) dr. Matzke Valér a philosophia és a költészettan terén szerepel nehány önálló kiadványnyal, (Költészettan, Budapest 1876. Hit és Tudás, Pécs 1875.) Ezeken kívül számos kritikai, irány- és táreza-czikket irt különféle lapokba. Végre a többi tanároktól is különféle értekezések és közlemények jelentek meg eddigelő, részint a helybeli, részint egyéb lapok- és folyóiratokban, részint saját nevök, részint álnév alatt vagy névtelenül. * * * Történeti szemlémnek végére jutottam. De mielőtt tulaj- donképeni feladatomra áttérnék, szükségesnek találom még a t. közönséget az intézetünknél jelenleg fenálló tanrendszer iránt is nehány vonással tájékoztatni. Az 1874-iki szabályzathoz képest jelenleg jogakademiánk is teljes, (de a tudorrá-avatás és tanárrá-képesités jogosítványát nélkülöző) jog- és államtudományi kart képez4 csakhogy az élén álló, s a mélt. főkáptalan tagjai közül való igazgatót, valamint a tanárokat és a kath. hitszónokot a kegyúr-főpásztor, Érsek ur O-excellentiája nevezi ki a nagymélt. vallás- és közokt. minister ur jóváhagyó tudomásával, ki általában a főfelügyeletet gyakorolja. A tanszékek száma 11, melyekre 8 nyilvános és 8 magántanár van rendszeresítve. A leczketervben képviselvék az összes kötelező és ajánlott jogi és államtudományi tantárgyak, minélfogva intézetünk hallgatói, amennyiben elejétől-végig itt végezték tanulmányaikat, fenakadás nélkül bocsáttatnak a hazai egyetemeken a szigorlatokra. Az akadémia segédszerei az 1874-ben alapított s évröl-évre gyarapodó s fejlődő kézi könyvtár, azonkívül az egyházmegyei nagy könyvtár. Kebelbeli ügyeinek kezelésére a karnak functionariusai: egy jegyző, egy könyvtárnok, azonkívül pénztárnok (egyszersmind anyakönyvvezető,) és a hallgatókat segélyző egylet felügyelője, mely két utóbbi az igazgató megbízottja- s helyetteseként működik. Az irnoki teendőket a pedellus végzi. Ennyit a szervezetről. Ami pedig a tanulmányi és fegyelmi rendet illeti: e tekintetben határozottan az 1874-iki szabályzat alapján áll akadémiánk, csakis némi lényegtelen, saját- lagos helyzetéből s annak megfelelő autonómiájából folyó eltérésekkel. Ezen szabályzat szerint a jogakademiai tanfolyam négy évre terjed, mely teljesen elvégzendő, hogy valaki végzett joghallgatónak tekintethessék. A két magasabb tanfolyam a jogi és államtudományi szakma elkülönítésének (bifurcatio) alapelvéhez képest van berendezve, de tetszés-szerinti sorrendben végezhető. A felvétel az akadémiára a tanév elején történik, s egy évre, illetőleg az egész tanévre szól, (nem úgy mint az egyetemeken, hol csak az illető félévre vonatkozik,) — minélfogva később, vagy csak a II félévre jelentkezők, vagy az egyetemekről átjönni kívánók csak ministeri engedély alapján vétethetnek fel. A jogi tanfolyam csak nyilvánosan végezhető; a magán tanulás meg van szűntetve. A nyilvános hallgatók vagy rendesek, ha t. i. az illető évi tanfolyamra kellő minősitvénynyel birnak, vagyis a szabályszerű előző vizsgát sikeresen letették, vagy rendkívüliek, ha ezen minősitvénynyel nem birnak. Ez utóbbiak mint olyanok, a vizsgákra nem bocsáttatnak. Ezeken kivűl elfogadható egyszerű vendéghallgatónak minden érettkorú, tisztességes és elég műveltséget kitüntető egyéniség, de a vendéghallgatónak sem rendes tanodái bizonyítványra, sem a vizsgákhoz bocsáttatásra igénye nincs. — A vizsgákat illetőleg: van két u. n. alapvizsga, és két államvizsga. Amazokat az I. és illetőleg II. éves hallgatók teszik, és ezek időhöz kötnék, olyfor- mán, hogy az illető tanfolyam bevégzésével a tanév végén (június 15—30-ig) vagy a következő tanév elején (September 1—15-ig) teendők le, s egyátalán évközben csak minist, engedély alapján tehetők. Az államvizsgák ellenben nincsenek szorosan időhöz kötve; tehetők azok tetszés szerint bármikor az illető tanfolyam bevégzése után, úgy azonban, hogy aki már az egyiket letette, a másikra a negyedik tanév végénél már 6 héttel előbb is bocsátható. Különben a tanuló nincs kötelezve arra, hogy mind a két államvizsgát letegye, sőt maradhat az egyiknél is czéljához képest szabad tetszése szerint. — A vizsgákra egyébiránt különös kivételkép előhaladt korú egyének, vagy sikeresen működő köztisztviselők a tanfolyam elengedésével is bocsáttatnak a nm. vall. és közokt. minister ur engedélye alapján, de ily engedély minden egyes vizsgára külön kérendő. — A vizsga eredménye ezen érdemjegyekkel jelöltetik: kitünően képesített, képesített, nem képesített. A kitűnő érdemjegynek csak akkor van helye, ha a vizsga minden tantárgyból kitünően sikerült. Ha a jelölt egy tantárgyból megbukik: felfüggesztésnek, ha pedig az összes tantárgyakból bukik meg, akkor visszavetésnek van helye; az első esetben csak az illető egy tárgyból, a második esetben ellenben az összes tantárgyakból kell a vizsgát ismételnie. A két alapvizsgánál a vizsgáló bizottság tisztán a tanári kar tagjaiból alakul; az államvizsgáknál ellenben közreműködnek u. n. vizsgabizottsági kültagok is, kiket a bírói, ügyvédi s tisztviselői körökből a nm. vall. és közokt. minister úr rendszerint egy-egy tanévre nevez ki. A vizsgák általában nyilvánosak. Évközijén a joghallgatók u. n. colloquiumok által tanúsítják szorgalmukat s előmenetelüket, miről leczkekönyvükben (index) nyernek érdem szerint bizonyítványt. E leczkekönyv szolgál nekik igazolványul egész tanulói pályájukon keresztül. A tanpénz, mely alól azonban szorgalmas szegénysorsú hallgatóknál egészben vagy felerészben felmentésnek lehet helye, — annyi forint félévenkint, ahány leczkeórát hallgat a tanuló lietenkint. Köteles pedig a két félévet együttvéve, átlag 20 órát hallgatni lietenkint, mely óraszámba különben beszámíttatnak az u. n. ingyenes collegi- umok is, milyeneket a tanárok valamely specialis tárgy felett hivatalból tartoznak koronkint felváltva tartani. A jogakade- miára való első felvételnél egyszer-mindenkorra 3 frt beiratási díj fizettetik a kari könyvtáralap javára. — A vizsgadij 8 frt, (pótvizsgánál ennek fele); de a tandíjmentesek a vizsgadij fizetésétől is egészben illetőleg felerészben fel vannak mentve. A pót- vagy ismétlő vizsgánál azonban a vizsgadijmentesség megszűnik. Kik a tanfolyam elengedésével teszik a vizsgát, azok a rendes vizsgadij háromszorosát (pótvizsgánál ennek felét) fizetik, mely alól nincs helye felmentésnek. íme, m. t. közönség, azon keret, melyben akadémiánk életműködése mozog. Még fegyelmi viszonyaink feltüntetésével kellene a mondottakat kiegészítenem; de e tekintetben czélomhoz képest elég csak annyit felhoznom, hogy az intézeti joghallgatók akadémiai viszonyaik tekintetében a kar fegyelmi hatósága alá tartoznak, polgári viszonyaikra nézve ellenben a közhatóságok alatt állanak, fenmaradván e részben is esetleg a kar részéről a fegyelmi eljárás. — Jogakademiánk, katholikus jellegéhez képest, súlyt fektet arra is, . hogy polgárai, — és pedig valláskülönbség nélkül, — lelkiismeretesen megfeleljenek illető vallási kötelmeiknek is, s ebbeli buzgalmokat tekintetbe veszi a magaviseletből való osztályozásuknál. (Vége köv.)
