Eger - hetilap, 1881

1881-06-23 / 25. szám

274 elő a három évi szolgálatot; Francziaországban csak hosszas fára- dalmas munka után szabad a katonai szolgálat idötarmának leszál­lításáról komolyan szólni. Mellékesen megjegyzi a hadügyminiszter, hogy a viszonyok a hatalmas szomszéddal a legkedvezőbbek. — A ház majdnem egyhangúlag elhatározta, hogy elfogadja Laisant in­dítványát a részletes tárgyalás alapjául. Algériában a francziáknak a benszülöttek újabb mozgal­maival van bajuk. E részben a következő tudósítások érkeztek: „A laguat törzs, mely csupa felkelőkből állott, megsemmisite- tett. A törzs 66 halottat hagyott a csatatéren, számos sebesültjeit magával vitte. A győzelmet az algériai benszülöttek a francziák segítsége nélkül vívták ki, és számos nőt és gyermeket fogtak el és 1500 tevét ejtettek zsákmányul. „Mallaret ezredes junius 17-én folytatta Buamena agitator ül­dözését, ki Jekanne irányában menekült. „A geryvillei helyőrség egy zászlóalja megfenyité junius 14-én a stittek törzsét, mely a fellázadt Laghonet törzshez akart csatla­kozni ; a francziák 45 embert megöltek és egy zászlót ejtettek zsákmányul. „A Harrars törzs, mely a francziákkal tart, junius 14 én Me- dena mellett harczot vívott a lázadókkal és ez alkalommal 1000 tevét, 5000 juhot, 250 szamarat és 350 nőt és gyermeket ejtett zsákmányul; azonkívül 150 harczost elfogott. 85 elesett ellenséges harczost a csatatéren temettek el. A Harrars törzs 6 halottat és 22 sebesültet vesztett.“ Angliában irigy szemmel nézik Francziaországnak Tunis fölötti protectoratusát, s azon előnyöket, melyeket az osztrák-ma­gyar monarchia a Szerbiával legközelebb kötött kereskedelmi szer­ződés által nyert. E két ügy az angol alsóházban e hó 17-én in­terpelláló tárgyát képezte. A kormány nevében Dilke válaszolt; kijelenté, hogy semmi kifogása sincs az osztrák-magyar-szerb szer­ződés szószerinti tartalmának közzététele ellen. Az angol kereske­dők, a Szerbiával kötött kedvezményes szerződés által, számos ked­vezményben részesülnek azok közül, a melyeket Ausztria-Magyar- ország nyert. A határforgalomnak specialis megkönnyítésére vonat­kozólag, a melyben Ausztria-Magyarország részesült, a kormány reméli, hogy utat s módot fog találni, hogy ellensúlyozza az angol kereskedelmet esetleg fenyegető káros következményeket. Az ipar­jegyekre nézve Dilke reméli, hogy Ausztria-Magyarország és Szer­bia szívesen fogják adni beleegyezésüket oly módosításba, mely az angol gyártmányokra kevésbbé káros befolyást fog gyakorolni; az erre vonatkozó tárgyalások már megkezdődtek. — Dilke továbbá kijelenti, hogy a tuuisi angol Ugynökhez, Roustan íranczia követ körlevele tárgyában intézett utasításokat legközelebb a ház elé fogja terjeszteni. Az angol kormány jegyzéket intézett az Egyesült-Ál­lamok kormányához, a melyben felhívja az utóbbi ügyeimét a fe- niek garázdálkodásaira, kiknek föszékhelye Newyork városa. Olaszország refolmálja választó törvényét. Nem hozza he az általános szavazati jogot, az ide vonatkozó indítvány elvette­tett; de a censnst több mint felével leszállítja, s kiterjeszti a sza­vazatjogot nem csak a tudományos értelmiségre, hanem az elemi iskolázottságra. A jelenlegi 40 lírás census helyett 19.18 lírás ho­zatott be. A választási reform gyakorlati hatásában mélyreható és bi­zonyos tekintetben radicalis lesz. Az eddigi magas census nem aka­dályozta meg, hogy Olaszországban, az olasz parlamentben a radi­calisms felülkerekedjék. Nem akadályozta meg a conservativek reménytelen bukását, s a democrata-republikánusok előtérbe jutását. A jelentékenyen kiterjesztett választási jog még kevésbbé akadá­lyozhatja meg a politikai és társadalmi fejlődés irányának további gyökeres alakulását. A választási reform főleg a városoknak fog kedvezni. Oroszországban ismét több helyen üldözik a zsidókat. Az üldözöttek egyike Spanyolországhoz fordult oltalomért, honnét azon választ kapta, hogy az üldözötteknek szabad letelepedés en­gedtetik Spanyolországban. Ennek folytán körül-belül 60,000 zsidó készül Oroszországból Spanyolországba kivándorolni. Németországban a balesetek ellen való biztosításról szóló kormányjavaslat megbukott. E tény sok körben rossz hatást idéz ott elő, mert olyan helyzet teremtetett, hogy a birodalmi kan- czellár ügyvéde lesz a munkásosztályoknak a vagyonos osztályok ellen. A szavazás eredménye nevezetesen a centrumnak a kanczel- lárral való viszonyát érzékenyebben fogja zavarni mint eddig bár­mely más eset. A centrum nem engedi, hogy a kormány vagy Bismarck herczeg erkölcsi tekintetben meghódítsa a munkásokat. Bulgáriában a fejedelem körutat tesz s a legtöbb vá­rosban kedvező fogadtatásra talál. Rövid idő alatt befejezi körútját Bulgáriában, azután a nemzetgyűlés megnyitásáig Várnában fog tartózkodni. Ernroth tábornok hir szerint kinyilatkoztatta, hogy a nemzetgyűlés megnyitása napján le fog mondani, s távozni fog Bul­gáriából, ha a bolgár nép visszaveti Sándor fejedelem javaslatait, különben pedig mint nem hivatalos tanácsadó azután is szolgálni fog a fejedelemnek. A tisztviselők felmentése folyik. A szófiai tö­rök képviselő utasítása úgy szól, hogy ne gördítsen akadályokat a fejedelem törekvése elé és a mohamedán népre gyakorolt be­folyását is a fejedelem érdekében iparkodjék érvényesíteni. A bulgáriai kétes helyzet a török kormányt arra indítja, hogy a berlini szerződésben kikötött jogával — mely szerint a Balkánhegységet megszállhatja — élni akar. A porta a tunisi kérdésre vonatkozólag e hó 11-én kör­jegyzéket bocsátott ki, melyben ragaszkodik Tunisra táplált jogai­hoz és fönhatóságához, megújítja a tunisi bejre erőszakolt és május 12-én kelt szerződés ellen nyilvánított tiltakozását és hangsúlyozza, hogy a porta soha sem fogja elismerni a franczia consul követe­léseit és cselekedeteit, melyeknek tulajdonképen az a czéljuk, hogy a tunisi ügyeket akár Tunisban, akár másutt Francziaország nevé­ben kormányozzák. A porta remélli, hogy a hatalmak tekintetbe fogják venni az idegen állam eljárása ellen emelt panaszát, mely állam ottomán alattvalók fölött akar fönhatóságot gyakorolni. A porta továbbá körlevelet intézett képviselőihez a Török­országban működő idegen postahivatalok ügyében. A porta kije­lenti, hogy hajlandó megengedni azon postahivatalok további mű­ködését, melyek a tengerparti vidékeken vannak ; azt kívánja azon­ban, hogy az ország belsejében lévő postahivatalok szüntessék meg működésűket, mert e hivatalok szerinte káros befolyást gyakorolnak a lakosságnak a kormány iránt táplált érzelmeire. A konstantinápolyi persa követség nyomtatott leveleket ragasztatott ki a napokban Konstantinápoly föutczáin, me­lyekben felszólítja a sah alattvalóit, hogy ne fizessenek a török kor­mánynak illetéket dohányért és szeszes italokért, ámbár a porta és Persia közt kötött szerződés határozottan kimondja, hogy a persa alattvalók is kötelesek viselni ezt a terhet. A külföldi hatalom kép­viselőjének ez eljárása nagy felháborodást okozott a portán és a rendőrség rögtön parancsot kapott, hogy szedje le ezeket a körle­veleket a falakról. Mohszin kánhoz, a persa követhez, érthető jegyzéket intézett a török küliigyminister, a melyben tiltakozott a követnek szokatlan és igazolhatatlan eljárása ellen. A török-görög határrendezés a végrehajtás stá­diumába kezd lépni. Törökország már kivonja csapatait Tessaliábó). Az ottani agák és bégek pedig — kik részéről Görögország ellent- állásra számított, — értesítették a görög kormányt, hogy ennek meg fognak hódolni. TAECZA. Búcsú. ' edd kezembe kis kezedet, Nézzünk még egymásra; * Oly nehezen soh’ sem adtam Magam búcsuzásra. Egy pár napig együtt lenni És ismét elválni: Nem tudom én, fáradt szivem Meddig fogja állni? Sokszor váltunk már, de akkor Fiatalabb voltam: Átkom mostan: mindent nézek Nagyon meggondoltan. Isten veled! Isten hozott! Volt csak egy pillantás: Az ifjú szív időt feled, A dolog mostan más. Váltunk, sirtunk; találkoztunk, Gyermekin örültünk; Vig meg borús érzemények Játszottak körültünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom