Eger - hetilap, 1881
1881-06-23 / 25. szám
273 kiküldendö bizottság és ennek alapján maga az országgyűlés is. ellátva most már mindenféle okmányokkal, véleményes jelentésekkel, gyorsabban működhetik. (li.) Elmélkedések: a mezei gazdaság fölött. A ki a közhirlapokat figyelmes érdeklődéssel olvassa, tapasztalhatja, hogy majdnem naponkint bangoztatik a mezőgazdaságnak hanyatlása, a tönkre jutáshoz közeledés, — állítva leginkább okul : a szakképzettség, a szakértelem hiányát s igy az okszerűtlen gazdálkodást. Felhozzák ezen állitások igazolására a napról napra sűrűbben jelentkező ingatlanok árveréseit is. Sajnos ily állításokat olvasni, hallani e földmivelö országban, a midőn Magyarország, jólétének, gazdagságának fő forrása a földmivelés. A földmivelésnek, illetve a mezőgazdaságnak eme kiváló előnyeit, 1 sö Napoleon, —ki ugyan mezei gazda nem volt,— nyíltan beismerte, midőn azt mondá: a földmivelés állítja elő az élet eszközeit, ugyanazért első helyet érdemel a miiipar és a kereskedelem mellett; mert, úgymond, a miiipar csak az élet kényelmeiről, kellemeiröl godoskodik, a kereskedelem pedig a felesleget a hiányzó tárgyakért cseréli be! — Az annyira átalánosan el- hirhedt mezőgazdaság hanyatlását a mezőgazdáknak, az okszerűbb gazdálkodással kellene akadályoznak. Helyesen fogta fel az ügyet az országos gazdasági egyesületnek múlt évben tartott értekezlete is, midőn a mezőgazdaságnak észlelt áta- | lános hiányait, hanyatlásának okait köztanácskozása alá felvette; — állitván, a mezőgazdaság hanyatlásának okául: a szakértelem hiányát, az okszerűtlen gazdálkodást ; — mert a búzatermelés, s az állatteuyésztés között, a helyes arány, a mezőgazdák által nem tartatik meg. Szerény tapasztalásom szerint a mezőgazdaságoknak az említett okokra vezetni vissza hanyatlását, átaljánosan túlzásnak tűnik fel. Annyi bizonyos, hogy bármiféle állat, marha, gulyabeli vagy birkatartás nélkül, — úgy ezeknek kellő tápláltatására, a megfelelő takarmány, — mint a gazdaság föalapja nélkül, — okszerű gazdasági rendszert képzelni sem lehet. Már maga az okszerűség eszméje indikálja, hogy ne csak bőséges gabona vagy más mi- velési ág sikeres előállítására legyen gond, hanem hogy a kellő s mindig a maga idejében végezhető munka teljesítésére legyen megfelelő számú igavonó és kézi erő. Ahol tehát mindezek együtt összefoglalva nem léteznek, ott, ha rosszul üt ki a jövedelmezés, ennek többnyire oka, maga a tulajdonos, vagy kezelő gazdatisztje. Igaz, itt-ott találhatók m.-gazdaságok, hol a tulajdonos, vagy helyette megbízott intéző- vagy kezelő gazdatiszt helyesen nem képes felfogni az okszerű rendezést — vagy ha felfogja s érti is, — de nem adatik meg az eszköz a kellő beruházásra, (talán fukarságból ?) a jó felfogású, kezelő gazdatiszt panaszaira sem — csak bevétel, jövedelem követeltetik, — a nélkül, hogy arra eszköz szolgáltatott volna ki. Ily gazdaságban, ha a hanyatlás bekö- , vetkezik — csak is egyedül maga a birtokos annak oka. Majd ily kép áll a gazdálkodás állapotja több középszerű birtokosoknál — úgy a volt úrbéres gazdáknál. Mert ama'zok az 1848 előtti, közadó nélküli időkben őseik nyomán élni, gazdálkodni, a háztartást vezetni megszokván, — a szükség hozta gazdasági beruházással, okszerű rendezéssel pedig alig gondolván; a czélba netán vett okszerű rendezést, létre nem hozhatják. Bizony ily helyzetben a hanyatlás is beköszön — de megesik, hogy az árverés sem marad el. Előfordul továbbá a tapasztalat szerint, oly gazdaság is, hol a tulajdonos, mint középrendü uraság a birtokát, béres gazda, ro- vásos ispány által kezelteti, —■ fökép ha az a birtokos, — valamely tekintélyesebb közhivatalban áll. Többnyire ott a „pro- ductumot“ maga a gazdaság szokta felemészteni, azon latin közmondat szerint: , bős arat, bős etiam devorat.“ Ily tapasztalatok szerezhetők: leginkább a „Compossessoratusokbau,“ a hol a ne- ; mes szép kúriákat, birtokokat, többnyire zsidók birtokolják. Ha azután, a hanyatlás itt is beáll: csodálni nem lehet. Ezekhez járult, az idöviszonyok, s állami állapotunk változásával, a terhes közadó. De járult ezekhez a volt 1848. előtti, ! többféle kereseti módoknak megszűnése. Végre járult ezen kala- mitásokhoz azon sajnos körülmény; miszerint ritkaság, hogy az osztozkodók, örökrészüket békésen, per nélkül kapnák meg; — mert saját (volt) ügyvédi és bírósági foglalkozásaim mellett szerzett tapasztalatim szerint, — az örökösök között a viszály, az egymás elleni bosszú sokszor oly fokra emelkedik, hogy nem rit- , kán a per emészti fel végre is az illető peres örökrészt. Nem lehet tagadni, hogy községenkint találtatnak jobb gondolkozást! mezőgazdák, kik gazdaságaikat virágzó állapotban tartják. Mert annak elnyerésére minden szükséges eszközöket felhasz- nak, a tagositott úgy, mint a nem tagositott birtokokon. — Ellenben többen, minden rendszer nélkül, őszit, őszi után vetnek. így aztán látunk több helyütt, oly vetéseket, melyek a belevetett mag- vat sem adják vissza. A jókarban való marhatartással legkevesebbet gondolnak. Mert még a rét-, s legelő-illetőséget is őszivel vetik he. Szerintem példánygazdaságokat lehetne minden községi birtokokban, lehetne nagyobb uradalmi jószágokban sikerrel felállítani. — Ha mindezek nem léteznek : mikép lehető, folytonosan a földmivelö népet okszerűtlen gazdálkodással vádolni ? Hanem kívánatos, vagy minden községi iskola mellett, vagy közeliben egy megfelelő térségü kertben, példánygazdaság berendezéséről intézkedni, a hol az iskolás gyermekek a gyümölcs, eperfa-tenyésztést, a gazdaságban előforduló minden művelési-ágnak termelését, gyakorlatilag megtanulhatnák. Az ily kitanult iskolás gyermekek aztán hajlandóbbak lennének a mostani gazdáknál gazdaságaikat oksze- ríiebben művelni. Ha a t o r n á z á s, kissebb, nagyobb iskolákban méltónak találtatott taníttatni, a testnek edzésére: miért ne lehetne az érdekesebb, jólétet, a vagyonosodást előállító, és a nélkü- lözhetlen életfentartásnak jobb módjára vezető gazdasági tantárgyakat bizonyos nyári órákban gyakorlatilag is taníttatni ? Megfordult ez eszme már régibb időben, megfordult a fentemlitett országos gazd. értekezleten is — mind a mellett jelenleg is a „pinrn desideriumok“ között vesztegel. Nagyon czélszerü módnak látnám a földmivelö gazdákat, az okszerű gazdálkodáshoz szoktatni: ha az országos gazd. egyesület értekezletére több községnek elöljárói meghivatnának; hogy a hallott eszme-cserékből, vitatkozásokból okúinának; vissza övéikhez térve, gazdatársaikat, — a hallottak szerint, — rendszeresebb gazdálkodásra buzditanák. De a vidéki gazd. egyesületeknek is, e példát követni czélszerü lenne. Ivánszhy János. Politikai heti szemle. Francziaországban nagy elkeseredettség uralkodik az olaszok ellen. Tudva van, hogy az olasz kormány Tunis megszerzését óhajtotta, mely terve legközelebb a francziák tunisi expe- ditiója s Tunis fölött nyert protectoratusa által dugába dőlt. Midőn most a franczia csapatok egy része Tunisbó! haza jött s Marseillebe diszmenettel vonult be: a franczia nép örömrivalgását az ottani olaszok egy része fütyökkel zavarta. Ugyancsak Marseilleben az olasz s a frauezia munkások közt véres verekedés történt e hó 19-én ; eredménye, 5 halott, 2 haldokló s 17 sebesült. A franczia kormány most erélyes intézkedéseket foganatosít az olaszok ellen. A franczia ministerelnök, Ferry, ehó 19-én Epinalban beszédet tartott, melynek nagyfontosságú tartalma a következő: „Az általános választások, melyek néhány hét múlva a , kormány minden beavatkozásától menten fognak végbemenni, bizonyára csak a mérsékelt köztársaságiak elvét fogják diadalra juttatni. A választások nem az alkotmány megváltoztatásának, sem a pártok meghasonlásának eszméjét fogják képviselni. A revisiót egyedül a monarchista párt követeli, hogy oda léphessen az ország elé s fenn hangoztathassa: „íme csak négy éve, hogy alkotmány van és a köztársaságiak már is meg akarják változtatni!“ Szónok utal a radicalis párt tehetetlenségére és a mérsékelt, köztársaságiak által életbe léptetett reformokra. A mérsékelt köztársaság 280 millióval szállította le az adókat. Szónok figyelmezteti hallgatóit, hogy a képviselöházban 180 monarchistából álló kisebbség van, és hogy a senatusi kisebbség számra még nagyobb; a mostani választások valódi feladata az lesz, hogy annyira apaszsza meg a monarchisták számát, hogy a radicalisok és monarchisták közt netán létrejövő egyesülés meg ne buktassa a köztársasági kormányt. Nantes ben (Francziaországban) e hó 19-én roppant néptömeg, ; tiltakozva a processiók megtartását eltiltó rendelet ellen, vonult át a városon és a proccessió szokásos utján; a menet a templomok előtt megállt és egyházi énekeket énekelt. A köztársaságiak a „mar- seillaise“ éneklésével válaszoltak. Ez alkalmat szolgáltatott na- i gyobbmérvü dulakodásra. A hatóság közbelépett és többeket elfogott. A franczia képviselöház egyhangúlag megszavazta a tunisi expeditióra kért 14 milliónyi póthitelt. Azután a ház áttért Lai- sant azon inditványának tárgyalására, hogy a katonai szolgálat időtartamát három évre szállítsák le. A hadügyminiszter veszélyes- , nek tartja ezt az indítványt és azt mondja, hogy három év nem elégséges a katonai kiképzésre, nevezetesen a lovasságnál és spe- czialis fegyvernemeknél. Németországban ötven éven át készitették *
