Eger - hetilap, 1881
1881-06-23 / 25. szám
272 kai meggyőződését a másféle meggyőződésű becsületes polgároknak sárbatiprásával hánytorgatja. Csakugyan elszomorító az, bogy hazánkban igen sok ember minduntalan hireszteli s mintegy a piaczra viszi szerelmét, étvágyát, it vágyát — s politikai véleményét, midőn eziránt senkitől sem kérdez- tetik s a midőn ilyeneket hánytorgatni egyértelmű a tolakodással. Ekkép a társas élet minden kellemétől megfosz- tatik, megmérgeztetik, mihelyt valahol egykét oly hányja- veti ember jelenik meg. 2) A választó polgárok látják, hogy az egykor oly sok ígérettel kecsegtető Tisza-párt s az aztán létrejött fusio épen nem felelt meg a várakozásnak. Tehát a hühó-ra kezd már a nép — nem adni semmit, — s azt véli, hogy más pártok részéről hangoztatott hűhó sem ér többet, bár kevesebbet sem, mint a mennyit ért amaz. 3) Anyagi tekintetben oly roszul állunk, hogy a pénzt érő időt pártmozgalmakkal fölöslegesen elfecsérelni sokaknak már nincs kedvök. 4) Legalább igen sok választókerületben (igy Eger városában is) a hol ez idő szerint kortesek nem izgatják egymás ellen a pártokat s a hol ekkép a választópolgárok első sorban egymást és a hazát szerető hazafiak akarnak lenni — s csak másodsorban pártemberek, sőt ekkor sem gyülölködők — a magukat kisebbségben tudó pártok minden fölösleges és hasztalan izgatottság elkerülése tekintetéből tartózkodnak saját részükről, jelölteket fölléptetni s ezzel a polgárok nyugalmát czéltalanul feldúlni. 5) A mostani pártalakulások sokak által oly helyteleneknek tartatnak. hogy nagyszámú polgár a szereplő pártok egyikéhez sem képes meggyőződésből határozottan csatlakozni. Párton-kivüli párttá szervezkedni pedig, egy kissé furcsa volna. III. Nem lehet tagadni, hogy abban, a mit fentebb a mostani képviselőválasztási mozgalmakról s részben ezeknek dicséretére említettünk fel, sok olyan van. a mi csak jelenleg örvendetes, maradandónak pedig épen nem óhajtható •, mert teljes resignatió s politikai közöny bekövetkezését- vonhatná maga után. De egyelőre ily következménytől tartani nem lehet. Egyelőre mindenesetre örvendetes jelenség az, hogy a politikai érettségnek a korteskedésnél megfelelőbb higgadtság mutatkozik — legalább sok választó kerületben — a választó polgárok között. Ebből magából azonban veszély nem származik ; sőt igy lesz előkészítve a tér a politikai jogoknak igazán békés és egyúttal valóban lelkesült gyakorlására, akkorra és annyiban, ha és amennyiben — amint remélhető és óhajtandó, — vagy a mostaniak helyett egészségesebb pártalakulások fognak hazánkban beállani: vagy pedig a Tiszapárt s a fusio az egykor benne vetett bizalmat az eddiginél helyesebb politikával talán utólagosan igazolni találná. A tanulmányi alap. Nem létezik az országházban ügy, mely annyi huza-vonának volna kitéve, mint a katb. alapok- és alapítványok ügye. Az alkotmányos aera kezdetén megbolygattatván ez az ügy, azóta, minden egyes session meghurczoltatott, a nélkül, hogy a katholikusok még ma is tudhatnák, hogy, legalább a mi az országgyűlést illeti, mikép fog ott ez az ügy eldőlni. Mégis, daczára e huzavonának, daczára annak, hogy szeretnénk, ha már régen túl lennénk e kérdésen, illetőleg, ha soha meg nem bolygattatok volna,*) mindamellett, mond*) A „Religió“-val, melyből e ezikket átvettük, az utóbbi megjegyzésre nézve nem értünk egyet. Meg kellett ez ügyet bolygatni végre-valahára; s jól-roszul, az egyelőre nem határoz, de legalább túlvagyunk a kezdeten s ez is esak valami haladás! Szerk. juh, mégsem tartjuk elveszettnek egészen az időt, mely e kérdés megvilágítására fordittatott. Ezen alapok közé soroljuk mi természetesen a tanulmányi alapot is ; ez is osztotta sorsát a többinek, és talán még inkább megtámadtatok, katb. jogi természete még inkább kétségbe vonatok, mint p. o. a vallásalapé. Azonban e kérdés felett is mind nagyobb világosság kezd terjedni, még pedig első rendű jogászok által, kik a szigorú jog, a kérlelhetetlen logika által vezéreltetve, levonják az előzményekből a legitim következmé- i nyékét, bebizonyítják ez alap kath. jellegét es igy készítik elő a félrevezetett közvéleményt az igazság befogadására. Nem csekély jelentőségűek ugyan a tanulmányi alap katb. jellege mellett megjelent müvek sem; sőt mondhatjuk, hogy azok egyike-másika alaposságra nézve semmi kívánni valót sem hagy maga után ; mindamellett végtelenül örvendünk, hogy egyetemünk egyik jelesének, a jövő tanévre megválasztott egyetemi rector dr. Apáthy Istvánnak, mint az országgyűlés által az alapok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottság egyik tagjának, kitűnő munkálatával újabb érv járul az alap kath. jellegéhez, és arra ismét újabb fény derül. Apátby István munkálatában a történész, a jogász és bölcsész egy személyben kézremüköduek, hogy megalapítsák minden párt vagy vallásfelekezeti elfogultság nélkül a tanulmányi alap jogi természetét és a történész-, a jogász-, és bölcsésznek csak egy szava, egy Ítélete van, és ez nem más, mint, hogy a tanulmányi alap katb. jellegű, annak alapiitatásától napjainkig: minek egyedül helyes és józan következménye csak az lehet, hogy ez az alap jövőre is csak kath. czélra fordítható. Nem lehet feladatunk, hogy mi e helyen hosszas kivonatokat közöljünk e jeles miiből és igy ezt megcsonkítsuk; elég legyen csak annyit felemlítenünk, hogy a szóban forgó munkálat szerzője, visszamegy ez alap eredetére az 1548. XII. t. ezikket megelőző időkre, és igy napjainkig levezetve a tanulmányi alap történetét, kimutatva annak különféle phasisait, felemlítve azon alapokat és azok természetét, melyekből ez az alap létesittetett; hivatkozva arra, hogy a fejedelmek, mindig mint az egyház fővédnökei — ami jól megjegyzendő — intézkedtek ez alap ügyei felöl; hivatkozva azon idők szellemére, mely a katholicisojus megerősítését tűzte ki feladatául: mindig és mindig azon következtetésre jut, hogy amint ez az alap kezdetben katb. jellegű volt, úgy e jelleget a Későbbi idők törvényhozása is nemcsak meg nem változtatta, hanem inkább megerősítette; valamint a gyakorlat is azt tanúsítja, hogy ez az alap minden időben kath. jellegűnek tekintetett, mert minden időben csak kath. czélra forditatott. Mindazoknak pedig, kik ellenkező nézetben lennének, az említett alapra dr. Apáthy tagadólag válaszol oly meggyőző erővel, hogy kik még adnak valamit a jogi, történeti és bölcsészeti bizonyító okokra, kiket nem vezet a katholicismus elleni gyűlölet és igy bizonyos felekezeti velléitás, azok kénytelenek a fegyvert letenni, önmagukat megadni és elismerni, hogy a tanulmányi alap egyedül csak a katolikusokat illeti meg, ezeken kívül pedig senkit, tehát sem az államot, sem bármily és bármiféle néven nevezendő vallásfelekezetet, melyeknek netalán kedvük volna az alaphoz bárminemű igényt formálni, a katholikusok ellen követeléssel fellépni. A röviden felemlítettek, úgy véljük elegendők arra, hogy a munkálat érdemére nézve minden kath. ember elmondhassa, miszerint Apátby véleményes jelentésében ismét szaporodott száma azon alapos és indokolt szavazatoknak, melyek a tanulmányi alap kath. jellegére fényt vetnek. Ez a véleményes jelentés, már nem ma, hanem régibb idő óta beterjesztetett az alapok természetének megvizsgálására kiküldött országgyűlési bizottságnak — és úgy tudjuk, hogy hasonló véleményes jelentés ugyanazon bizottsághoz, a vallásalapra nézve Apponyi Albert gróf által szintén beterjesztetett. Mind e körülményt tekintetbe véve; tekintetbe véve, hogy hasonló véleményes jelentések már a múltból is rendelkezésére állottak a bizottságnak; tekintetbe véve, hogy az eredeti okmányok hiteles másolatai a bizottság tagjai közt kiosztattak, melyekből tehát ugyanők már véleményt alkothattak volna magoknak a tanulmányi alap jogi természete felöl és igy már jelentésüket az országgyűlésnek beterjesztve, ugyanaz a maga körében véleményét nyilváníthatta volna a felöl, hogy mit tart ö ez alapok jogi természete felöl: nem mulaszthatjuk el sajnálatunkat kifejezni, hogy a mondottak daczára, még a bizottság sem volt oly helyzetben, bizonyos, egy időben általunk már jelzett körülmény következtében, hogy legalább ö nyilatkozott volna ez alapok, nevezetesen pedig a tanulmányi alap jogi természete felöl; ekkép ismét csak ott vagyunk, hol voltunk a múltban, holnapokon és holnapokon keresztül működött a bizottság, minden eredmény nélkül. De vessük reményünket a jövőbe. A jövö országgyűlés által
