Eger - hetilap, 1881

1881-05-12 / 19. szám

192 tézö köreink nem véve számba a fö okot, az ipar fejlődésének akadályát a czébrendszerben hitték rejleni; s más nemzetek pél­dájára eltörölték azt a nélkül, hogy figyelembe vették volna saját­ságos, más országoktól és nemzetektől egészen különböző viszo­nyainkat. Szabad ipar-rendszert alkottak rendszer nélkül, — reá eresztették csekély kis kézműiparunkra nagy seregét a kontároknak és éhes szédelgőknek, melynek szomorú következménye az adót nem fizethető, s megélni nem tudó ezrei a jobb sorsra érdemes iparosoknak; és a másik, hogy az ipar nemcsak hogy nem emel­kedett, hanem azon kis kézi mesterség is a mi volt, eltekintve né­hány tengődő gyártól, tönkre silányitva egynéhány üzér kezei kö­zött bitangolódik. Ipar helyett tehát szédelgés, és az államra nézve hasznos és szükséges iparos osztály helyett koldus proletár iva­dék lett. Ilyen tényezőkkel, Mélyen tisztelt Képviselőházi nem terem­tünk ipart, s ilyen körülmények között az iparos osztály nem hogy a birtokos osztály vállairól a teher egy részét levehesse, de maga is az állam terhévé, s később a társadalmi rend aknájává vái- hatik. Ha a polgárság csak egyedül azért léteznék, hogy az állam­nak hasznot hajtó eszköze legyen, az esetben is azt parancsolná az állam érdeke, hogy polgárai ezen czélnak megtelni képesítve le­gyenek. De miután a mai fogalmak szerint azt gondolnánk, hogy az állam nem önmagáért, s nem egynéhány emberért létezik, ha­nem annak polgárai azért képeznek államot, hogy a társadalmi élet bázisa által a megélhetés mindenki számára biztosittassék, s lehető­leg könnyűvé tétessék; s egyátalán nem azért, hogy egyesek ez­reken vampir módra hízzanak : annálinkább kötelessége a kormány­nak oly intézkedéseket tenni, melyek által úgy az egyesek megél­hetése, mint a haza jóléte, s kivált pénzügyi helyzetének javítása és a deficitek megszüntetése biztosittassék. Az állam törvényeinek, intézkedéseinek tehát a polgárok vi­szonyaihoz, kívánalmaihoz kell alkalmazva lenni ; 8 igen káros egy másik állam vagy nemzet mintája szerint a polgárokat idomítani egy czéljában téves és következményeiben veszedelmes rendszerhez. — Pedig a jelenlegi iparrendszer úgy, a mint fönnáll, nálunk | ilyen czélt tévesztett eszme, s hogy az következményeiben milyen veszedelmes, azt nehány évi fennállása szomorúan bizonyitja. Megmételyezte az egész üzletvilágot, alkalmat adván, sőt az esztelen concurrencia által kényszerítve lévén a szédelgésre, minek folytán az egész ipar és kereskedelem úgy szólván hitelt vesztett. Ha figyelembe veszszük azon sok hamis és nem hamis bukást, egész hajmeresztő borzasztóságában áll előttünk az üzlet-világ helyzete. Mi czélja a szabad ipar és kereskedelemnek ? Azt hiszszük az, hogy a munka, a szorgalom ne legyen gátolva ; hogy a ki mit tanult, azt szabadon folytathassa, hogy általa a társadalomnak, mint önmagának is használhasson. És az eredmény egészen ellenkező! Nem a munka van felszabadítva, nem a szorgalom van jutalmazva; hanem fel van szabadítva a szennyes kapzsiság és a legármányo- sabb fosztogatás; a munka és szorgalom pedig tehetetlenül vergő­dik, mert a szédelgő verseny a legjobb számítást is meghiúsítja, s a legnagyobb szorgalmat és munkásságot is megbénítja és elöli. Mivel pedig az iparosság a legszegényebb osztályból kerül, s igy tökével századik sem rendelkezik : hogyan boldogúlhasson ily áramlattal szemben? A küzdelemben csak hamar elbukik és esz­közzé válik azok kezében, a kik bukásuknak épen okozói, és fegyverül használtaik a becsületes munka ellen. Az uj nemzedék legtöbbje pedig, miután a rendszer nem kötelezi, hogy szakképzett­ségét felmutassa, alig hogy tanonczi évét kitöltötte, tapasztalást sem szerezve családot alapit; többnyire törvénytelenül, meghúzódva hol­mi bűzös lakásban, szaporítja a csenevész satnya ivadékot, s rontja silány munkájával a jónak becsét, és károsítja vele azt, a ki nála véietlenségböl valamit rendel. Ez a szabad iparrendszer eddigi következményeinek halvány vázlata, Mélyen tisztelt Képviselöház! Mindazonáltal nem az a mi óhajunk, hogy a czéheket elöbbeni ferdeségeikkel visszaállítsuk. Nem kérünk mi kiváltságot, sem olyasmit, a mi az egyéni szabad­ságot jogtalanul korlátolná; különösen nem, a mi a hazának, s vele a nemzetnek javára vagy előmenetelére nem volna. Csak rendet, a rendszertelenség és szabadosság helyett, és védelmet a becsületes munkának a szédelgő kontárság ellenében; mert szerintünk csak a becsületes munka és társadalmi erkölcs lehet alapja egy nemzet jó­létének, boldogulhatásának. (Vége köv.) Az országos borászati kormánybiztos körlevele az országos központi mintapincze tárgyában. 146./b. k. b. Országos borászati kormánybiztos. Körlevél. A földmiveles-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszter úr ö nagy­méltóságának elhatározása folytán borászatunk érdekeinek emelé­sére egy újabb nagy fontosságú intézmény lett életbe léptetve, me­lyet az érdekelteknek oly czélból sietek tudomására hozni, hogy az ország összes bortermelői a saját érdekökben igyekezzenek a sikert tőlük telhetöleg előmozdítani. Ezen intézmény egy országos központi mintapinczének a földmivelési minisztérium épületében (Budapesten, Ferencz József tér, Nákóféle ház) felügyeletem s a köz­ponti pinczeme8ter kezelése alatt leendő felállítása. Az erre vonat­kozó szabályzatot annak idején szintén közzé fogom tenni, addig is azonban, hogy a felállítandó mintapincze czéljának minél előbb megfelelhessen, köztudomásra hozom a következőket: Egyik föczélja lévén ezen mintapinczének az országban létező különböző borkész­letekből bizonyos, mustrául s mintegy kiállítási tárgyul szolgáló mennyiségnek elhelyezésére alkalmat nyújtani s ez által a borve- vöket és termelőket közvetitve érintkezésbe hozni, a készleteiket eladni kivánó termelőknek saját érdekükben kívánatos lenne, hogy érett, kifejlett boraikból, kicsiny mustraüvegekben megfelelő meny- nyiséget mielőbb mustraképen ide (földmivelési minisztérium köz­ponti mintapinczébe czimezve) beküldjenek. A mustra küldemé­nyekre bádogszelenczékbe csomagolt (D/2) másfél decziliter nagyságú kisebb palaczkok lesznek alkalmazandók. A termelők tájékozása czéljából azoknak leendő bemutatás végett küldöttem a gazdasági egyletekhez és a kereskedelmi iparkamarákhoz egy-egy ily telje­sen felszerelt mustradobozt és üveget, oly megjegyzéssel, hogy a termelők, kik boraikból mustrákat beküldeni óhajtván, ily palacz- kokat szerezni kívánnak, — a mennyiben azt itt helyben hiányosan előállítani nem lehetne, ez iránt kormánybiztosi hivatalomhoz for­dulhatnak, honnét teljesen felszerelt ily mustradobozok darabonkint 17 krért tetszés szerinti mennyiségben lesznek megszerezhetők. Ha j nagyobb mennyiség szerzése igényeltetik, úgy közvetlen az erre vállalkozó czégekhez fordulni legajánlatosabb, még pedig a palacz- kokért, Kossuch János üveggyáros czéghez (Budapest vámház kör­út) mely azokat dugóval ellátva darabonkint 5 krért szállítja, a dobozok pedig nagyobb mennyiség megrendelése mellett Schlich vasöntö czégnél (Budapest, váczi körút) ezerenkint 110. írtjával te­hát darabonkint 11 krért rendelhetők meg. Az ily módon bekül­dött bormustrák kapcsában, melyekről rendes könyv fog vezet­tetni — a beküldő által a név, czim, lakhely, posta és távirda ál­lomás, a bortermelési helyen és éven kívül — ha a termelő érde­keiben fekvőnek találja, kiteendö még a rendelkezésre levő készlet mennyisége s a hectoliterenkinti eladási ár. A mustrák a vevők általi megtekintésre a mintapinczében elhelyeztetvén, a vételre ko­molyan reflektálni kívánóknak Ízlelés végett kiadatnak, még pedig a beküldő tetszése s e tekintetben nyilvánitott kívánsága szerint — díjtalanul vagy bizonyos általa megszabandó összeg lefizetése mel­lett. Minden egyes küldemény a fent érintett czim alatt bérmentve lesz beküldendő, ettől eltekintve a termelőt semmiféle költség nem terheli, mert a borok minden egyéb tekintetbeni kezelése teljesen dijtalanúl eszközöltetik. Sőt a mennyiben a pénzügyi törvények 6. füzete 94. §-ának határozata értelmében egy küldemény bormeny- nyisége után a fogyasztási adómentesség egyedül azon esetben al- kalmaztatik, ha azt 2 krral magasabb fogyasztási adó nem terheli, szükséges a törvényhatóságnak tudomására hozom, hogy Budapesten egy liter bor után fogyasztási adó czimén 3V2 kr. kövezeti vám czimén ’/a ^r> szedetik, e szerint több mustraüvegnek egy ládába csomagolása, mihelyt a küldemény 50. czentiliterné! többet tesz ki, fogyasztási adó és kövezeti vám alá esife, ezen czimén a küldemé­nyeket terhelő kiadás a földmivelési miniszter ur ö nagyméltósága által fedeztetni fog. Addig is tehát, mig a kiadandó szabályzat meg­küldése mellett a mintapincze egyéb czéljai és hivatásáról részlete­sebb felvilágosításokat adni képes leszek, felkérem a törvényható­ságot, hogy a fentebbieket a termelőkkel közölve s az intézmény nagy horderejét lehetőleg hangsúlyozva, az eszmének felkarolását s a bormustráknak minél nagyobb mennyiségben leendő beküldését a termelőknek saját jól felfogott érdekükben figyelmébe ajánlani szí­veskedjék. Fogadja a t. törvényhatóság kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1881 márczius hó 3-án. Miklós Gyula s. k. borászati kormánybiztos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom