Eger - hetilap, 1881
1881-05-12 / 19. szám
193 Politikai heti szemle. Ausztriában jelenleg a nemzetiségeknek s köztük kü- lönöseu a cseheknek, kibékitésére törekszik a kormány. E hó 6-án a képviselőháziján a közoktatási minister kijelentette, hogy ö felsége meghagyásából Prágában „C a rolo-Ferdinande a" név alatt oly egyetem fog felállittatni, melyben a tantárgyak mindegyike külön német és külön cseh nyelven adatik elő. Az osztrák -magyar monarchia és Szer- b i a közt e hó 6-án végre megköttetett a kereskedelmi szerződés, mely iránt*már hosszú idő óta folytak tárgyalások. A török-görög határrendezés kérdését a közbenjáró hatalmak, — a mint e hó 6-án Görögországot hivatalosan értesítették, elvben végleg szabályozottnak tekintik. Ugyanezen hatalmak konstantinápolyi követei most készítik a portával az egyezséget, mely a Görögország részére járó terület átadásának részleteit fogja megállapítani. Románia első királyának megkoronáztatása e hó 22-ére van kitűzve. A koronázás után a királyi palotában ünnepélyes hó- dolás, este pedig kivilágítás lesz. Oroszországban a tervezett alkotmány életbeléptetését megint elodázták. Másrészről a lengyel nyelv javára azon engedményt tette a kormány, hogy a távirdahivatalok az egész birodalomban köteleztetnek elfogadni a lengyel szövegű táviratokat. Angliában most a gyilkos összeesküvések s uralkodók meggyilkolására való lázitások ellen a hatóságok erélyesebben lépnek fel semmint régebben. A londoni törvényszék elhatározta, hogy a „Freiheit“ szerkesztője (Most) ellen fenyitövizsgálat indíttassák, mivel az angol törvények azt hozzák magukkal, hogy üldöztesse- nek azok, kik a külállamok uralkodóinak vagy más egyéneknek meggyilkolására izgatnak. Másrészről az angol képviselöház május 6-ki ülésében a kormány nevében Harcourt kijelentette, hogy: a titkos társulatok gyilkos összeesküvéseit soha sem tekintette jelentéktelen bűntetteknek, melyeket politikai vétség gyanánt, lehetne tűrni és védelmezni; azok közönséges gyilkosságok és gyilkossági kísérletek és ekként kellene azokat minden tekintetben minösiteni. Ha az angol rendőrség kötelessége teljesítésében olyan körülményeket fog fölfedezni, melyek valamely uralkodó vagy magányos ember életét veszélyeztetik, kötelessége oda hatni, hogy a bűntett elkövetése meghiusittassék. „Mi fel vagyunk jogositva — folytatja a minister — ugyanezt várni minden czivilizált kormánytól, ha uralkodónk vagy polgártársaink életét veszély fenyegi; a mit mások kötelessége gyanánt tekintünk azt mi bizonyára szintén teljesíteni fogjuk." A német birodalmi gyűlésben közelebb élénk viták folytak. A kormány azon törvényjavaslatai voltak napirenden, melyek a birodalmi költségvetésnek két-két évenkinti megállapítását s a törvényhozási időszaknak négy évre kiterjesztését tár- gyazzák. A véleményezés végett kiküldött bizottság e javaslatok elvetését 8 azt indítványozta, hogy a birodalmi gyűlés minden esztendőben és pedig október havában üléseket tartson. A vita folyamában B i s m a r k herczeg Bennigsen ellenében kijelenti, hogy a kormánynak nincs joga, hogy czéljai felöl tájékozatlanul hagyja a nemzetet, a jövő választásoknál nem félti a nemzetet, mely már megunta a töredékek politikájától való függést; az az indítvány, hogy minden évben október havában üljön össze a birodalmi gyűlés, nemcsak kíméletlen a ministerek és a tisztviselők iránt, kiknek a javaslatok előkészítése miatt júniustól kezdve együtt kellene maradniok, hanem a császár jogait is sérti: a birodalmi gyűlés nem oldhatja meg fontos feladatát, h a a képviselőségből mesterséget csinálók által vezetteti magát, a kik a legügyesebb szónokok ugyan, de a nemzet érdekeit nem ismerik. A nemzeti szabadelvűek ne csatlakozzanak azon ellenzéki árnyalathoz, mely egészen a socialdemokratiáig megy. De B i s m a r k ezen felszólalása daczára a birodalmi gyűlés elfogadta a bizottság azon indítványát, hogy a birodalmi gyűlés minden év október havában hivassák össze és elvetette a conservativek azon indítványát, hogy ezentúl két évi költségvetési időszak hozassák be; ellenben elfogadta szintén a conservativek által benyújtott és a négy évi törvényhozási időszakot pártoló indítványt. Tun i 8b an a' franczia csapatok elönyomulnak. Bizertát több más fontos helyekkel együtt megszállották s Tunis főváros felé tartanak. A tunisi bey az invasio ellen tiltakozást nyújtott át a franczia föconsulnak. A franczia kormány, mint hírlik, a következő feltételeket szabja a tunisi bey elé : a franczia érdekek ellen irányzott minden cselszövény ellen biztosítást, a Francziaország iránt ellenséges tunisi ministerek elbocsátását, rendes birák kine- * vezését, a pénzügyek rendezését. A franczia kormány továbbá hosszabb ideig helyőrséget akar tartani bizonyos tunisi városokban. A franczia kormány erélyesen óvja a tunisi kérdésben elfoglalt álláspontját. E hó 7-én konstantinápolyi követe által a portának jegyzéket nyujtatott át, melyben határozottan tiltakozik azon eshetőség ellen, hogy Törökország Tunisba csapatokat küldene. Ezt Francziaország casus belli-nek tekintené. — Ezzel kapcsolatban a franczia csapatok által kivívott nagy előnyről tesznek jelentést. Ugyanis a tunisi kumirok, a francziák által kö- rülvétetvén, Szidi-Abdallak körü'i fontos hadállásaikat odahagyták. Bulgáriában rosszul állnak az ügyek. E hó 9-éröl ugyanis Szófiából a, következőket jelentik : „A fejedelem felhívást bocsátott ki, a melyben kijelenti, hogy egész őszinteséggel dolgozott az ország elöhaladásán és megengedett minden szervezési kísérletet. Szerencsétlenségére azonban reményei meghiúsultak. Ma Bulgária kívül hitelvesztett, mig belszervezete felbomlásnak indult. A fejedelem Ehrenroth hadügyminisztert bízta meg az ideiglenes cabinet megalakításával. Ha a nemzetgyűlés ratifikálja azon föltételeket, melyek a kormány fennállására és működésére nézve okvetet- len szükségesek, megtartja a koronát; azonban szent kötelességének ismeri el azt kijelenteni, hogy a jelenlegi állapot lehetetlenné teszi feladatának teljesitését ; elhatározta tehát, hogy összehívja a nemzetgyűlést és visszaszolgáltatja neki a koronát. Ha a jelen állapot nem változik, szilárdan el van tökélve, hogy sajnálattal bár, de teljesített kötelmének öntudatában, lemond a trónról.“ Országgyűlés. A képviselöháznak május ö-ki ülésében Teleszky István előterjesztette az igazságügyi bizottság jelentését a főrendiház által a perrendtartási novellára nézve hozott határozat tárgyában. Azon kérdés felett, mikor vétessék fel e jelentés, élénk vita keletkezett, melyben az elnökön kívül Szederkényi, Csanády, Baros Gábor, Németh Albert, és Fónagy László vettek részt; végül abban történt megállapodás, hegy a jelentés f. hó 12-kére tűzessék napirendre. Ezután tárgyaltatván a főrendek módosításai a kisajátítási törvényjavaslat és a földadó-törvényjavaslatra vonatkozólag, azokhoz a ház vita nélkül hozzájárult. Hasonlóképen vita nélkül elfogadta a szegedi pénzügyi hatóság számára emelendő épületről szóló törvényjavaslatot. Ha meghalok . . . 'a meghalok, ha jeltelen hant Takarja meghűlt testemet,' Ha, húrtalan, nem csendül a lant, Ha örök búm könnyebbedett: Vajh, lesz-e, ki sírom fölé Hajolva, könyet ejt reám? . . Eljösz-e, ha sirhant fődé Testem, síromhoz, jó Atyám? . . . Eljösz ugy-e, s síromra dőlve, Könyüddel áztatod porom; S én, új életre kelve tőle, Bús panaszod meghallgatom . . . Szólok hozzád az esti szélben, At-átsimitom fürtidet . . . Te merengsz a szellem-beszéden, A szellő meg tovább siet .... . . . Koszorút téssz a sír-keresztre, — Még lenn is érzem illatát — Meghallgatod — hosszan merengve — A pacsirtának éj-dalát . . . A csend Ölelte nyári éjen A múltba lebben szellemed . . . Elbúsulsz sok foszló reményen, Keserged az emlékeket ....
