Eger - hetilap, 1881

1881-04-28 / 17. szám

XX. év-folyam. 17. szám 1881. április 28-án. Hirdetésekért minden 3 hasához,ott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceiimi nyomda), a szerkesztőség (specziális-ntcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése, (alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 80 kr.) Előfizetési dij: Egész évre 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 r Negyed évre . 1 , 30 * Egy hónapra. — 45 . Egyes szám — 12 „ EGER Választás? vagy kinevezés? VII. A közhivatali állomások betöltésmódja hazánkban, s a hiányok megszüntetésére czélzó javaslatok. (Folytatás.) B). Hogy állunk a hatalommegosz­tás elvével? Az állomások betöltésénél is — úgy a közigazgatás, mint a bíráskodás terén — több egymástól önálló s egy­mást sikeresen ellenőrző tényezőnek kellene befolyást en­gedni, ha a mostani miseriáknak véget akarunk vetni. Az állomások betöltése körül a hatalommegosztásnak ezen érintett elve hazánkban nem is uj. Alkotmányunk részint a múltban, részint a jelenben is, egyik-másik téren e tekintetben igen helyes útmutatást nyújt, melynek fona­lán könnyen eljuthatunk odáig, a hol az alkotmányosság egyik minta-állama — Belgium — áll. Lássuk tehát, hogy álltunk s állunk e téren? a) . A nádori méltóság betöltésmódját az 1608. k. e. 3. t. ez. akkép szabályozta, hogy a király által kijelölt 4 egyén, (2. kath. s 2. prot.) közül az országgyűlés választ. A koronaőröket a király által kijelölt egyének közül az országgyűlés választja (1608 : k. e. 3., 1715: 38., 1741 : 6.) b) . Az állami számvevőszék elnökét, az országgyűlés által kijelölt 3 egyén közül, a ministerelnök ellenjegyzése mellett a király nevezi ki. (1870: 18 ) c) . Budapest főpolgármesterét, a király által a belügy- minister ellenjegyzése mellett kijelölt 3 egyén közül, a tör­vényhatósági bizottság közgyűlése választja. d) . A vármegyék régebben tisztviselőiket kijelölés nél­kül egészen szabadon választották, kivéve az alispánt, kit a főispán nevezett ki. Az 1504: 2. s 1548: 70. t. czikkek az alispánnak, az 1723: 56. s 1729: 15. t. czikkek pedig a többi tisztviselőknek is választását a főispán kijelölésétől tették függővé. így maradt ez 1870-ig. — A szabad kir. városokban 1848 előtt a tisztujitást a külső tanács eszkö­zölte ; kijelölés alapján, melyet a belső tanács — vagy ha kir. biztos volt jelen, akkor ez — gyakorolt. e) . Eltekintve az 1848: 16. 17. 23. t. czikkeknek a törvényhatósági tisztviselők választásmódjára vonatkozó rö- vidéltü intézkedéseitől, a törvényhatóságok tisztviselői állo­másainak betöltését az 1870: 42. t. ez. akkép szabályozta, hogy: a törvényhatóságokban a tisztviselők rendszerint vá­lasztás utján nyerik alkalmaztatásukat ésugyan 6 évre; de a levéltárnokot s vármegyében a segéd- és kezelősze­mélyzet tagjait a főispán nevezi ki; ezen kinevezettek, s a törvényhatósági joggal felruházott városokban a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai, — kik is választatnak — élet- hossziglanra alkalmaztatnak. Budapestre nézve pedig az 1872 : 36. t. ez. oly értelemben intézkedik, hogy ott a tisztviselői állomások általában választás által töltetnek be, még pedig rendszerint 6 évre, a közgyűlés által ; de kivétetnek s élet- hossziglanra választatnak: a főlevéltárnok s a statistikai hivatal igazgatója a közgyűlés által; továbbá a tanács ál­tal választatnak, szintén élethossziglaura, a tanügyi sze­mélyzet, a számadási kötelezettség alatt álló szakszemély­zet, valamint a segéd- s kezelőszemélyzet. A törvény- hatóságnak választás alá eső tisztviselői : a tisztújító széken választatnak ; a jelöltek névsorát pedig (minden állomásra 3 egyént, ha van annyi alkalmas pályázó) a kijelölő vá­lasztmány állítja össze, melynek tagjai: a főispán, Buda­pesten a főpolgármester, mint elnök, továbbá ezen elnök által meghívott 3 tag s a törvényhatósági bizottság által választott 3 tag; szavazatok egyenlősége esetében az elnök szavazata dönt. Az időközben megürült állomásokra, a kö­vetkező rendes közgyűlésig, a főispán s Budapesten a fő­polgármester helyettesit. f) . A rendezett tanácsú városok tisztviselőik legna­gyobb részét választják ésugyan rendszerint 6 évre; a nagy és kisközségek pedig minden tisztviselőjüket választ­ják. ésugyan rendszerint 3 évre. Kivételt képeznek azon­ban némely állomások, melyekre élethossziglanra történik a választás, illetőleg a kinevezés; igy pl. a legtöbb közi­gazgatási teendővel megbízott jegyzők hivatala állandó (1871: 18.) Maga a választás rendszerint a községi tiszt­újító széken eszközöltetik, melynek elnöke kis és nagy köz­ségekben a szolgabiró, vagy akadályoztatása esetén a tör­vényhatóság által kijelölt helyettes, rendezett tanácsú váro­sokban pedig az alispán s ennek akadályoztatása esetén a közgyűlés által kiküldött helyettes. Kis és nagy községek­ben kijelölésnek van helye; a kijelölést a képviselőtestület gyakorolja s ha van jelentkező, minden állomásra 3—3 egyén jelölendő ki. A községi és körjegyző választásánál azonban minden alkalmas pályázó jelöltnek tekintendő. g) . Az állami hivatalnok-állomások pedig — ideértve még az itélőbirói állomásokat is — ho­gyan töltetnek be? A legegyoldalúbb kine­vezési rendszer szerint, mely mellett önálló tényezőknek ellenőrző s ellensúlyozó befolyás engedve nincs ; csak a bíróságoknál van némi véleményező befolyás adva az illetékes közegeknek, amennyiben a mostani igazságügy- minister kijelölést szokott kívánni azon bírósági testülettől, melynél valamely állomás betöltendő. De mi ez a belgiumi rendszerhez képest, melyet nemrég ismertettünk ? ott e té­ren a legalkalmasb elemeknek megnyeréséről s a bírói füg­getlenségnek biztosításáról azáltal is van gondoskodva, hogy a kormány kegyének hajhászására senki sem szorul, mert a kinevezés önálló té­nyezőknek kijelölési javaslatai alap­ján történik; ellenben nálunk még e téren is csak egyszerű véleményező testületek szerepelnek, — körül­belül akkor s addig, midőn s mig Pauler áll az igaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom