Eger - hetilap, 1881
1881-04-28 / 17. szám
166 ságügyministerium élén! ! (Ki azonban másrészről a „Pick auf“ elvének tulmerev követésével, a legalkalmasb elemeket — köztük a renommirt ügyvédeket — a bírói karba közvetlenül bejutni nem engedi ; mert rendszerint csak azokat alkalmazza birákká, kik már jól vagy rosszul — mint jegy- i zők vagy aljegyzők működtek.) Ismét mondjuk: „H i c R h o d u s, h i c s a 1 t a. “ — Itten van a főbaj: az állami hivatalok és az állami javadalmazással ellátott itélőbirói állomások betöltése körül; mert épen itt hiányzik teljesen a hatalommegosztás elvének alkalmazása. Ellenben a törvényhatóságoknál nem e körül van a főhiba, mert hiszen ezeknél az állomások — a mint láttuk — több önálló tényező befolyásával töltetnek be. Ezeknél is szükséges ugyan a betöltési rendszert szabályozni; de itt fókép a jó közigazgatásnak ismertetett alapföltételeit kell megteremteni; mialatt a kormányi kinevezéstől függő állomások körül mind ezen alapföltételekről, mind pedig az állomások betöltésénél a hatalomme g- osztás elvének megvalósításáról kellene gondoskodni. Ha tekintetbe veszszük az eddig előadottakat, azokból méltán következtethetjük azt, hogy a jó közigazgatásnak vannak alapföltételei, s hogy ezen alapföltételek megteremtésétől függ a jó k ö z i g a z g a t á s. De az előadottakból önkényt foly az is, hogy ha az alapföltételek megvannak: akkor a jó közigazgatás elérhető a választási rendszer által is s a kinevezési rendszer által is. Csakhogy ezen rendszereknek nem szabad egyoldaluaknak lenniök; mert ha ilyenek, akkor a jó közigazgatás alapföltételei az állomások betöltésének egyoldalú rósz rendszere által paralysálva vannak s e szerint ily utón jó közigazgatás nem érhető el. Ekkép valóban nevetségesnek kell találnunk azt a jelenséget, hogy némely különben igen kitűnő hazánkfiai az egyoldalú választási s egyoldalú kinevezési rendszerben gyökerező alaphibát be nem látva, — a lényeg helyett a puszta formalitásokba kapaszkodnak s azt javasolják, hogy a jó közigazgatás elérése tekintetéből hozassák be általában a kinevezési rendszer; javasolják pedig a legegyoldalúbb ily rendszert. Ehhez hasonlóan nevetséges csak az lehetne, ha viszont az ellenkező véglei barát- jai azt ajánlanák, hogy minden hivatali állomás a legegy- oldalubb választási rendszer szerint töltessék be. A jó közigazgatás azonban nem attól függ: vájjon választás vagy kinevezés legyen-e ? Hanem attól, hogy: a jó közigazgatásnak alapföltételei teremtessenek meg, — melyeket már ismertettünk — s aztán a maga helyén alkalmaztassák oly kinevezési rendszer és szintén a maga helyén oly választási rendszer, melyek mindegyike az egyoldalúságtól menten alakítva, a hatalommal való visszaélések ellen elégséges garantiákat nyújt főkép azáltal, hogy az állomások betöltése körül több egymástól önálló tényezőnek egymást elllenőrző befolyást biztosit. Hazánkban az utóbb említett befolyás s az azzal kapcsolatos hatalommegosztás elve — a mint fentebb kimutattuk, — meglehetős mérvben áll fenn a választási rendszernél, ellenben a kinevezési rendszernél csak némely állomások körül volt és van megállapítva. E szerint nálunk első sorban a kinevezési rendszer az s csak második sorban a választási rendszer, mely e tekintetből is reformokat igényel akkor is, midőn a jó közigazgatásnak egyéb- kénti — vagy inkább tulajdonképeni — alapföltételei már meg lesznek teremtve, melyekről múltkor szóltunk. Ezen elvek irányadása mellett már most formulázbatjuk a hatalommegosztás elvére alapitolt javaslatunkat egy helyes kinevezési s egy helyes választási rendszer iránt: megjegyezvén, hogy hazánkban egyelőre mind a választási, mind a kinevezési rendszert az eddigi körben fentartandónak, de egyszersmind mindegyiket reformálandónak véljük. (Folyt, köv.) Megyei élet Hevesmegyónek 1881. april 26-án tartott rendkívüli közgyűléséről. Rendkívül érdekes közgyűlése volt megyénknek f. hó 26-án, melyre a tárgy fontosságához mérten a megye minden részéből teljes számban jelentek meg a tagok úgy hogy egyike volt ez a legnépesebb közgyűléseknek. A tiszai hid és ut építése, melynél Gyöngyös és vidéke határozott pártállást foglalt Egerrel szemben, elkeseredett harczot s vitákat eredményezett. Első tárgy volt a Gencsyféle ügyben a belügyministernek a megyéhez intézett rendelete, melyben érintetik, hogy a megye régi jó hírneve visszaállítására a megyének áldozatok árán is törekednie keli. Vavrik Béla szólott erre, kimutatván, hogy a Gencsy-ligyben a megye jó hírneve egyáltalán nem szenvedett. Mednyánszky Sándor gyám kéri a közgyűlést, hogy az árva részére, nehogy annak vagyona a f. hó 28-án tartandó árverésen potom áron elkótyavetyéltessék, 6000 frtot szavazzon meg a nemesi alapból. Eleinte ki sem akarta a 6000 frtot koczkáztatni, de miután a gyám saját személyében is jót állott azért, hogy a 6000 frt egy, két vagy legfölebb bárom év alatt vissza fog téríttetni,- a kért összeg, a gyám nyilatkozatának jkönyvbe iktatásával, meg szavaztatott. Azonban sokkal fontosabb volt ennél a második tárgy, a poroszló-tiszafüredi ut és a tiszai hídépítés, mely már 5. év óta foglalkoztatja a megyét s most már odáig jutott, hogy csak a kölcsön, megszavazása s felvételének módozatai voltas még hátra. Már az első hazai takarékpénztár a 320,000 frtot, 32 évi 7%, — a hid- vám és közmunkából — törlesztésre meg is ajánlotta a megyének. A fő-ügyész véleményének felolvasása után, melyben a kölcsönt elejtetni kéri: Vavrik Béla, a klasszikus szónoklat minden tulajdonságával ékeskedő, remek s érvekben gazdag beszédével nyitotta meg a vitát. Majd Rády Endre szóilott s összesen mintegy 14- en szóltak a tárgyhoz pro és contra. Végül is mind a 320, mind a 200 ezres kölcsönök elejtettek, és a hid és útépítés tárgyában az e gyűlés folyamán tett több rendbeli indítványok megvitatása egy bizottságnak kiadatott, mely után a gyűlés 112 4 órakor nagy zajjal szétoszlott. A hevesmegyebeli községi s körjegyzők nyugdíj-intézeti igazgató választmánya részéről, Fülöp József választmányi einök elnöklete alatt Egerben, 1881. april hé 7-én tartott ülés jegyzőkönyve. Előterjesztetett a megyebeli községi s körjegyzők nyugdij- intézeti alapról az 1880 év január 1-töl deczember 31-ig vezetett számadás. A számadás megvizsgáltatván, az minden egyes tételeiben a főkönyvekkel s okiratokkal egybehasonlittatott, és: 22533 fr. 06 1/s kr. bevétellel, 433 „32 „ kiadással, és 22099 „ 74 J/2 „ pénztári maradványnyal helyesnek s kifogástalannak találtatott és számadók Bozsik János m. fö- pénztárnok és Rapaics Dániel m. főpénztári ellenőr ezen számadásra nézve felmentendők. A jegyzői nyugdij-intézeti vagyon a következő: a) a takarékpénztárban elhelyeztetett fentebbi pénztári maradvány b) a községek tartozásai c) a jegyzők tartozásai összes vagyon ennek 5% kamatja tesz 22099 ft. 2569 6416 74 Vs kr. 44 V* 31085 „ 18 1554 „ 25 Ebből fedezendök a következő nyugdijak: özvegy Svaáb Bertalanná 200 ft. özvegy Hutter Antalné 200 „ Hzékfy István 200 „ Gaál Ferencz 200 „ = 800 ft. — maradvány megtakarítás 754 „ 25 kr.
