Eger - hetilap, 1881
1881-04-07 / 14. szám
XX. év-folyam. 14. szám. 1881. április 7-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 , ligy hónapra. — 45 . Egyes szám — 12 „ Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden esőt öltökön. EGER B Hirdetésekért minden 3 liasábozott petit- sorhely irtán 6, bélyegadó fejében minden hirdetésről 30, nyilttérben egy peti-t- sorhelyért 15 kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsdriyi Gy. könyvkereskedése, (alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Felhívás előfizetésre. Lapunk 20-ik évfolyamának első negyede bevégződvén : tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetése múlt hó végén lejárt, hogy a megrendelést idejekorán megújítani s lapunkat körükben lehetőleg terjeszteni szíveskedjenek. Előfizetési dij : Egész évre . . . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Egy hóra . . — „ 45 gyűjtőinknek minden 5 előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. T. gj A kiadó-hivatal. A tiszafüredi állandó átkelés biztosítása. A nagy forgalmi s közlekedési irányokat a természet jelöli ki. Az emberi társulás ösztöne alkalmazkodik ehhez, most épen úgy mint a legrégibb korban. Jól jegyzi meg j Salamon, Budapest monograph iájában, hogy Budapestet ma sem lehetne más helyen megállapítani, mint a hol azt a rómaiak megállapították. Miskolcs, Eger, Gyöngyös — szintén Salamon szerint — a Mátra-Bükk hegység tövében, a természet törvénye értelmében alakultak. A természet elleni égbekiáltó bűn volna . mesterséges eszközökkel megfosztani akarni, emporialis hivatásuktól, egyiket a másiknak rovására. Ily bűn elkövettetett ugyan már a hatvan-miskolezi vasut-irány mai vezetésével, mely a két várost, Eger és Gyöngyöst kihagyja az egyenes összeköttetésből; s itt mindjárt tapasztaljuk, hogy boszulja meg magát a kisszerű érdekek uralomra jutott kifejezése. Ügy Eger, mint Gyöngyös , lett volna hivatva, saját helyükön s környékükben az ország diszére s gazdagodására szolgáló, fényes emporiumok- ká emelkedni, összpontosítani részben a hegyi vidék, részben az alföld kincseit, gazdaságát, s értékesíteni a közönség javára. Ma mindkettő, teng, küzd, hivatásának nem képes megfelelni. Budapesttől Miskolczig, figyelembe vehető emporium nincs, nem is fog lenni, ennek a gyönyörű nagy országrésznek kimondhatatlan kárára. Vámosgyörk és Füzes-Abony lenne hivatva most már Gyöngyös és Éger helyét pótolni; de felteheti-e valaki, hogy lesz idő, midőn e két hely, csak számbavehető községgé is fejlődik ? Mindkettőt, a városok fogják ellensúlyozni, és soha nem emelkedhetnek ki, mert nincs természetes hivatásuk, kivül esnek a földrajzi alakulás ügymutatása körén. Csak röviden akartuk ezt megérinteni, s reá mutatni, hogy a kisszerű érdekek torzsonkodása, s uralomra jutása rendesen megboszulja magát. Nem szabad kisszerű érdekekért koczkára dobni, a természet jelölte közlekedési s em- poriális irányokat; mert különben kárát mindenki fogja érezni, javát senki. Ily természetes elvek követelménye az is, hogy a tiszafüredi tiszántúli vidék, állandó összeköttetésben maradjon a Mátra-Bükk vidékével. A természetnek ezen parancsszava, mily bámulatra méltólag nyert kifejezést a Tisza túlsó partján Tiszafüred népes község, s emporiális hely emelkedésével ! E vidék ösztönszerül eg érezte és érzi, az ő össztarto- zandóságának szükségét, a Mátra-Bükk vidékével, s emporialis érdekét mindig e vidék érdekével azonosította. Szabad-e — hogy ismét nagy bűnt ne kövessünk el, mint elkövettetett a vasúti irány elfer ditésével — ezt figyelmen kivül hagyni? Szabad e a Mátra-Bükk vidékének azt mondani : ej, mit nekem a tiszántúli összeköttetés biztosítása ! Mily törpe kisszerüség sugalhatja azt, midőn valaki a természet, a társadalmi szükség, a vidékek továbbfejlődésének természetes elvei összetörésére emeli törekvését. A Mátra-Bükk hegyaljának lakói, népes községei, a mint ablakaikon kinéznek, nem-e a Tisza-felé vetik pillantásaikat? A társadalmi, az emporiális összeköttetés szüksége, nincsen-e pillantásaikra írva? A mit a hosszú századok kijelöltek, a mit igazolt s igazol minden érdek és igazság, azt ma a felvilágosult kor nem ignorálhatja. A tiszafüredi állandó átkelés biztosítása ma megyénknek fontosabb érdeke, mint valaha. Ha valaki könnyelműen azt kérdezné, hogy miért? ez a válasz a tisztelt könnyelmű urnák, hogyha már ezt az országrészt, már t. illik a Mátra-Bükk alját, megosztották a vasúti irány elferdítésével, hát kettős kötelesség a még fenmaradt emporiális összeköttetéseket biztosítani, nehogy más irányban ragadják el az orrunk előtt; mert ha mi nem törekszünk a nagy forgalom apró forrásait a Tisza mentéről s a Tiszán túlról erre felé, már t. illik felénk csergedeztetni, hát majd elcsurog az másfelé, mi pedig |itt maradunk mintegy száraz oázon. a vasút arra szolgálván, hogy Budapestre vagy Miskolczra utazzunk várost látni. Valóban sajnos jelenség tapasztalni egyesek fellépését, ez összeköttetés biztosításának meggátlására ; úgy tűnik ez fel előttünk, mintha az öngyilkosságra emelné karját. Ma, midőn az egész országban, a megyékben mindenütt a természetes összeKöttetések biztosítására megfeszített verseny folyik; midőn még mesterséges utón is, sokszor nagy áldozatokkal törekszenek még a nem természetes összeköttetéseket is elhalászni; midőn például Miskolcz városa, azon hir hallatára, hogy karczag-füzesabonyi vasúti összeköttetés terveztetik, rögtön kiveté hállóját, hogy az összeköttetést Karczagtól Egyeknek Miskolcz felé vezesse; midőn mindezeket látjuk s tapasztaljuk, megfoghatatlan, hogy a Tárná völgyén az úgynevezett hegyalján például, mely dombjairól a Tiszára néz, egész agitácziót indítanak: hogy nekik nem
