Eger - hetilap, 1880
1880-04-15 / 16. szám
125 éppen ezen ellentétes tulajdonai bírtak reátn oly nagy vonzerővel, j Igen bizelgett nekem, hogy annyi sok között egyedül én valék képes komor tekintetét földeríteni; olykor-olykor csak egy rövidke szavam által is. Anyám, ki vonzalmamat irányában azonnal észre- vevé, sokszor intett. „Mérsékeld magad, kedves leányom! nekünk nőknek nem szabad férfi előtt o'y nyíltan mutatnunk, hogy mi ö nekünk, mielőtt nyilatkozott. Szabad ugyan vonzódásunk bizonyos fokát vele éreztetnünk, de nem egészen s nem minden leplezés nélkül.“ Minden törekvésem oda irányult, bogy anyám intelmeinek eleget tegyek, de ez csak törekvés maradt. Csak akkor válék képes elrejteni némileg érzelmeimet, ha szemeimet földre sütém. De ha ilyenkor R. Károly, ez volt neve a kedvelt férfiúnak, csengő hangjával kérdezé: „Csak nem szomorú talán Irma kisasszony?“ ekkor már föl kellett tekintenem, bár jól tudtam, hogy pillantásom, egész bensőmet elárulá. Gyakran kívántam s nap, nap után reméltem, hogy Károly vallomást tesz nekem arról, a mit érez, s mégis csupa női szeméremből kerülnöm kellett az oly alkalmakat, mikor sejtem, hogy nyilatkozni szándékozik. így érkezett el a tavasz. Egy kerti ünnepet ültünk, tegnap volt negyven éve. Fölékesitém tehát magamat, hogy tetszését mennél jobban kinyerjem; de óra, óra után múlt s ö még sem jött; bensöleg szerencsétlennek érezém magamat, habár külsőleg vidámságot erötettem is magamra. Végre midőn már reményemet is vesztém, hogy eljön, megérkezett. Egy barátja, ki meszsze földről érkezett meg, kereste fel öt és ez akadályozd az eljövetelben. Én azonban ezt nem tartom eléggé nyomós mentségnek. Sértve éreztem magamat, hogy barátját előbbre tette, mint engemet. Meg akarván tehát mutatni, hogyan lehetek én nélküle is vidám, majdnem egészen nélkülöztem Károly társaságát, de annál többet csevegtem más fiatal emberekkel. Felette jókedvű valék. De midőn észrevettem, hogy ö reá mily leverő benyomást tesz viseletem, már-már kibékültem s nyájasan megakarám szólítani, midőn hirtelen észrevettem, hogy szemei rajtam függnek, melyekből a szenvedély lángoló tüze szikrázott, mit nála addig nem tapasztaltam. Ah! gondolám magamban, most tudod csak, mily ki- monhatatlanul vagy szeretve! Mily erős, mily mély lehet szerelme, midőn ily kis mellöztetés is oly nagyon hatott reá. — Szédülés fogott el, szivemre szoritám kezeimet, mert attól tartottam, hogy mások is meghallják annak heves dobogását. Vége köv. * Személyi hírek. Dr. Samassa József érsek úr ö nagy- méltósága m. kedden utazott Romába. 0 excja távolléte mintegy hat hétre fog terjedni. — Danteiik János ez. püspök és kanonok úr ö mtsga m. vasárnap Bpestre utazott s a tud. Akadémia II. osztályának hétfőn tartott ülésében, hol igen érdekes tárgyak állottak napi renden, mint pl. egy új jogi müszólár létesítése, sat. elnökölt — Ns. és ft. Sup ka Jeromos úr, a bold. Szűzről czim- zett zircz,-pilis,-pásztói és sz.-gotthardi e. apátságok apátja, tegnap városunkba érkezett. * Boncz Ferencz miniszteri tanácsos, közalapítványi kir. ügyigazgató és a kir. jogakademiák és joglyceumok megvizsgálására kinevezett miniszteri biztos úr ö méltósága, miután 8 napi ittléte alatt joglyceumunk beléletéröl bővebb tudomást szerzett magának és a m. csötörtökön tartott tanárkari tanácskozmányban a tapasztaltak fölött teljes megelégedésének adott kifejezést, Ígérvén, hogy ezt a miniszter úr ö nagyméltósága előtt is tolmácsolni fogja, pénteken elhagyta városunkat s Kassára utazott az ottani kir. jog- akademia megvizsgálása végett. * Tárkányi Béla apát-kanonok, úr ö nsga a Szt.-István társulat alelnöke, e társulat m. havi közgyűlésén 100 aranyat tűzött ki a következő pályaműre: „Adassék elő müveit nagy közönségünk számára újabb kútfői alapos vizsgálatok nyomán a kereszténység első korszaka Magyarországban Szent István koronáztatá- 8ától Szent László király haláláig.“ A pályaművek idegen kézzel tisztán írva, lapszámozva és fűzve, a szerző nevét rejtő jelmondatos levél kíséretében 1881-ik évi deczember 31-éig a Szt.-István-Társu- lat elnökségéhez intézendök. A pályázat eredménye az 1882. évi közgyűlésen fog kihirdettetni. A szabályszerű bírálat után absolut becsűnek Ítélt munka a Szent-István-Társulat tulajdonává lesz s tagilletményül fog kiadatni. * Ezüst lakodalom. Csaplaki Józsefné szül. Riavitz Karolina és férje Csaplaki József hevesmegyei kir. adófelügyelö a folyó évi juniushó 3-án az egri székesegyházban d. e. 11 órakor tartandó ezüst lakad almi Ünnepélyükre barátaikat és ösmeröseiket tisztelettel meghívják. * Németh Albert orsz. képviselő jobb arczán, az orrezimpa mellett, hosszabb idő óta daganat vo lt, mely utóbb rákszerüleg fajult el s műtét volt szükséges. Ezt dr. Kovács József kitűnő ügyességgel és sikerrel hajtotta végre az egyetemi klinikán, aztán saját fogatán vitte haza betegét, kinek nehány napig szobában kell maradnia, mig a seb össze forrad. A műtét alatt sem vesztette el Németh Albert humorát, s a körülötte álló orvosoknak azt mondá: „Lássák fiatal barátim, ez a büntetése annak, ha az ember minden dologba beleüti az orrát; az a sok fájdalom, melyet másoknak okoztam, most mind megkétszerezve van együtt az én szegény orromon“ — A Kovács-ösztöndíj. Egervárosa kezelése alatt levő Kovács János-féle ösztöndíjban a folyó hó 11-én történt kiosztás alkalmával, az 1879—80. iskolai év 1-sö felére a következők részesíttet- tek : Dobrányi Lajos, Petróczy János, Békeffy László,f Szokolay János, Róth Lenczi, Pillér Ede, Csáky Alajos és Elek Árpád joghallgatók fejenkint 26 frt 25 krral. Nyilas Géza, Báyer Sándor, Jekelfalusy Győző, Frisch Jakab Vili. Lefevre Dezső, Sztupka József, Schvarcz Sándor és Keresztúry Kálmán VII. osztályú-tanúlók fejenhint 21 forinttal. — Az „eger-vidéki rom. kát. tanító-egylet“ évnegyedes közgyűlését nagyszámú vidéki és helybeli tagok részvétele mellett f. hó 8-án tartá meg a lyceumi belvárosi fitanoda II. oszt. termében. Párizsa János az egylet elnöke megnyitó beszéde után következtek az elnöki és jegyzői jelentések az egylet működéséről, nemkülönben pénztárnok jelentése az egylet anyagi állapotáról, mely inán a múlt évben tartott közgyűlés és több választmányi ülés jegyzőkönyvei olvastattak fel. Ezután tárgyaltatott a „Magyarországi tanitó-egyle- tek orsz. szövetségéinek ügye, valamint az elnökségnek „a tanítók nyugdíjaztatása“ ügyében a vallás- és közoktatási minisztériumhoz tett felterjesztései. Ézután Danassy Antal az egylet egyik buzgó jegyzője tartott a „Gazdászattan“-ból elméleti előadást, mely érdekes eszmecserére szolgáltatott alkalmat. Végre olvastatott az oktatási miniszter által a tanítók nyugdíjaztatási ügyében kiadott „Utasítás“, melynek némely pontjai ellen erős és hosszantartó felszólalások intézteitek s melyből kifolyólag az elnökség megbizatott, hogy a sérelmes pontozatok ellen javaslatot készítsen 8 azt a legközelebbi választmányi ülés elé terjeszsze. A gyűlés 9 órától délutáni 1 óráig tartott. — Trés faciunt stb. Vig vén diákok az Árnyék-Szalának nyirkos pinezéjében itták jó czimborának jó borát; mikor aztán a főnek ólomsúlya megnehezítette az egyensúly fentartását: jónak látták haza felé fordítani a rudat. Pajkos nótákat dalolva, brúgatva s kurjongatva haladtak befelé, a mint illik és dukál. Hogy a beczcz í nagyobb legyen, egy iparosnak a házán, aki nehéz munkája után a boldogok álmát aludta családjával együtt, beverték az ablakait. Az iparos házában lön megrémülés és egekhez való foházkodás, víg vén diákok pedig k; czagtak oldalaiknak megfájulásáig és szaladtak lélekzetvesztésig. — Nem foghatjuk meg, hogy a prafessor urak, mint nyilváníthatták volt „éretteknek“ az ilyen dominusokat. — Német egylet. Ilyen kinevetni való furcsaság akar Hevesvármegyében alakulni. Sz. 8. és S. K. urak sárgafekete verítéket'izzadva fáradoznak létrehozásán. Az első alakuló gyűlést meg is tartották már, ott voltak Sz. S. és S. K. urak és — senki más. Kimondhatatlanul örülünk a felsülésen s reméljük, hogy második alakuló gyűlésen is csak Sz. S. és S. K. urak csapják Bécs felé for- dúlvá a lármát, a kik majd később „a haza körül szerzett érdemeik elismeréséül a koronás arany érdemkeresztett legkegyelmesebben“ megkapják. Csak legyünk mi magyarok uraim! — Zureich Károly ismert jó nevű fényképész e hó vége felé városunkba fog érkezni, hol két hétig szándékozik maradni. Felhivjuk rá a t. közönség figyelmét. — Útczai garázdálkodás. F. hó 9-ikén délben Szakács Márton és társai haza felé tartottak a szőlőből, hol az esözéz miatt nem dolgozhatván, az egész napra szánt italt nagy elkeseredésökben egyszerre bevették. Útjok a Széchenyi-útczán vezetett keresztül s a közönség megbotránkozása mellett mosdatlan szájjal dalolták trágár nótáikat, kapákkal hadonásztak és szidták a nadrágos embernek minden néven nevezhető mivoltját. Ürményi Ferencz rendőr rendre utasította az atyafiakat, ezek azonben a helyett, hogy meghúzták volna magokat: szembeszállottak a rendőrrel s nem a legbarátságosabban mutogatták neki kenyérkeresö kapáikat. E közben G. Gy. úr értesítette a rendőrkapitányt a garázdálkodásról, a ki azután még három rendőrt küldött a részeg kapások elcsipése végett. A kapások azonban ezeknek sem engedelmeskedtek, sőt Losonczi Mátyás fertálymester úr bujtogatására támadólag léptek föl s két rendőrt gyöngén megsebesítettek. Végre is a katonaság requitálása vetett
