Eger - hetilap, 1880
1880-04-15 / 16. szám
126 véget a botrányos zavarnak. Reméljük, hogy a fertálymester úr is megkapja illő jutalmát bujtogatásáért. 4P Színház. Miklósy Gyula ez idő szerint a vidék legkiválóbb színi erőiből szervezett dráma- és operette társulata, városunkban t. bó 10-én kezdte meg előadásait Sardou ismert hatásos drámája- „A kazá“-val. A fő-szerepek a társulat legjobb drámai tagjainak: Lászíné (Dolores) Maár Julia (Rafaela), Kövessy Sarolta (Saarah), Lászi (Jónás), Toldy (Van der Noot) Priel le (Álba) és Miklósy (Rysoor) kezeiben lévén, biztosították az előadás sükerét. Az említett főbb szereplőket részint a korábbi, részint a — jobb időkből ismeri már közönségünk, s játékukat ezúttal részletesen azért nem jellemezzük, mert force-szerepeikben kedvezőbb alkalomra várunk, hogy megítélhessük: vájjon a korábbi följelené8ökhöz kötött művészeti igényeknek csakugyan eljutottak-e ama fokára, mely a vidéki sajtó részéről már is annyi elismerő méltatással találkozott. — Vasárnap, f. bó 11-én Győry Vilmosnak a bpe8ti népszínházban köztetszést aratott „Nótás Kata“ ez. népszínműve adatott. A darab a népszínművekből ismert jelenetekből, gyarló compositióval, de eléggé ügyes szerkezettel compilált mü, melyben Maár Julia (Julcsa), Bállá (Varga F,), Kendy (Kánya), Pri- elle (Csősz), s egy érzékeny episodban Kövessy Sarolta (Viola) tehetséges és gyakorlott színészekül mutatták be magukat. A kis Miklósy Ilonát, a bojtár szerepében, is méltán megérdemlett tapsokkal jutalmazta a közönség. A darabban előforduló dalok közöl az ismert régiek hatottak; de a vásári munka-módra gyártottak iránt Kovácsi es né (Kata) kellemesen csengő hangja, zamatos éneke s eleven játéka sem bírták a közönséget kedvezöleg hangolni. — Kedd, apr. 13. „Kisasszony feleségem“ (Marjolaine), operette 3 felv., melyben Lecoq belylyel-közzel valóban szép zenéje szívesen feledteti a szöveg izeden, illetlen és szellemtelen otrombaságait. A czimszerepet Berzsenyi Julia adta. Hangja kissé gyönge, de elég kellemes és rokonszenves. Eléggé tisztán intonál, de iskolája, kivált a coloraturákban, még hagy fen kivánni valót. Külső megjele nősében szerény s megnyerő. Oly tulajdonok, melyek könnyen ked venczévé tehetik elismerő közönségünknek. Bokorral e gyakorlott, s művészileg képzett énekessel előadott pár-dalai a 2. és 3. felvonásban igen sikerültek s köztetszést arattak. De a 2. felv. fináléjában érezni lehetett az eröbiányt. Kendy (Bum), Bállá (szakács), Nyíregyházi (Fikkel), Lászi (polg. m.) szabatos énekükkel 8 eleven játékukkal nagy mértékben emelték az előadás sükerét. A karokat azonban figyelmeztetjük, hogy a kiabálás helyett szebb ám az — éneklés, főleg ha azt zenekar helyett, gyarló zongora-hangok kisérik. — Közönség mindhárom estén (kivált az elsőn) sokkal csekélyebb számmal volt jelen, mint minőt Miklósynak egy, városunk müveit közönsége igényeit teljesen kielégítő társulat egybeállitása által tanúsított áldozatkészsége valóban megérdemelne. De a növekvő érdeklődés remélnünk engedi, hogy a kellő pártolás nem fog soká váratni magára. A „Mátravidék“-nek hozzánk intézett nehány collegialis szavára alig lehetne megjegyzésünk, ha nem nélkülöznék azok azt a higadt tárgyilagosságot, melyet a „M.“ t. szerkesztőjétől elvártunk. Czélzásunkat nem értvén, vagy nem akarván érteni, szavainknak azokból nem folyó, erőszakos magyarázatot ad s hogy ezen bizonyára nem általunk előidézett szellemi csetepatéban az „Eger“-en halálos szúrást ejtsen, a személyeskedéstől sem irtózik s rákiáltja az „EgeF-re, hogy meg van vásárolva, míg a „M.“ független, melyet nem sugalmaz senki sem, mely uem méri pénzért meggyőződését sat., 8 e mellett egészen megfelejtkezni látszik arról, hogy ö ennek a becsmérelt lapnak rendes és fizetett munkatársa volt, sőt (természetesen szintén fizetett) társszerkesztöje óhajtott lenni. Ugyan meggondolta-e a „M.“ t. szerkesztője és lapkiadó-tulajdonosa, hogy mikor az „Eger“ szerkesztője ellen, ki nem kérkedhetik a lapkiadó-tulajdonos büszke czimével s kit ennélfogva a lap szerkesztéséért az egri érsek-lyceumi nyomd), mint kiadó-tulajdonos, mint bárki mast becsületes munkájáért, díjaz, azon ráfogással élt, hogy meg van vásárolva, micsoda dilemmába bonyolította magát? Mert vagy nem áll, mit a „M.“ szerkesztője öndicsé- retképen magáról mond, vagy az „Eger“ nem megvásárolt lap, különben a -M.“ t. szerkesztője, ki, mint maga állítja, nem méri pénzért meggyőződését (mit nem akarunk kétségbe vonni) annak sohasem lett volna fizetett, vagy ha jobban tetszik, díjazott munkatársa és még kevésbbé kívánta volna jelenlegi szerkesztőjével e lap szerkesztésének terheit megosztani. Tertium non datur. Engedje remélnüuk t. Nagysád, hogy e dilemmának második ágát fogja választani. — Ezzel mi is leteszszük a feleselés tollát azon hitben, hogy t. laptársunk jövőre meg fog kímélni azon kellemetlenségtől, hogy azt újra felvegyük. Szerk. Az első magy. ált. biztesitó társaság üdvös működéséről közöljük a következő részleteket. A társaság márcz. 20-án tartott, közgyűlésen megerősített új alapszabályainak 60. §. d) ptja igy szól: „A közgyűlés közhasznú ezélokra bizonyos összeget szavaz meg, mely a tiszta jövedelem 2°/0-át nem haladja meg," Tájékozásul szolgáljon, hogy a múlt évi mérleg tiszta jövedelmének 2°/0- ja 18 000 forintnál nagyobb összeget tett ki. S itt legyen szabad elárulni, hogy a társaság igazgatósága a jelen évi mérleg tiszta jövedelmének közhasznú ezélokra megszavazott részét, mi czélra szándékozik fordítani. Szándéka ugyanis azon inditványnyal járulni a közgyűlés elé, hogy e minden esetre tetemes összegből gazdatisztek neveltessenek a hel- és külföld tanintézeteiben. Az ifjakat, kik a társaság e nevelési évi járulékában részesittetnének, az „Országos Magyar Gazdasági Egyesit let'1 jelölné ki a megyei gazdasági egyletek felterjesztése alapján. Minden évben a pénzeröhöz képest több vagy kevesebb ily ifjú nyerend kiképzést bel- vagy külföldön az első magyar általános biztositó társaság pénzén, és valószínű, hogy ha a közgyűlés a választmány s az igazgatóság: javaslatára más ezélokra (p. o. az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ istvántelki kertész- és földmivesiskolájában 3—4 árva fiú képezte- tésére stb.) szavazna meg adományt, a gazdatisztek képzésére, utaztatására mégis kerülhetne évenkint legalább 10,000 frt. a megyei gazdasági egyletek betűrendben fognan.k a felterjesztés megtételére felszólittatni. s miután minden megyében nincs gazdasági egylet, s miután valósziniileg 8—10 ifjú is részesülhetend e jótéteményben, a megyei gazdasági egyletekre rövid időközökben ismét rákeríilend a felterjesztés sora. Az első magyar általános biztositó társaság ismert liberalitásánal és loyalitásánál fogva feltehető, hogy a kijelölés tulajdonkép a felterjesztés jogát azon kisebb számú gazdasági egyletekre is kiterjészteudi, melyek vele a gazdasági egylet tagjainak tűz- és jégkár elleni biztosítására nincsenek szerződési viszonyban. Ezt annyival inkább reméljük, mert az a czél, mely az első magyar általános biztositó társaságot e hazafias, e nagylelkű s felette hasznos és nagy horderejű határozatra birta, az ország minden részében megkívánja a gyámolitást, az ápolást. Midőn tehát az első magyar általános biztositó társaság e nevezetes határozatát örömmel juttatjuk a gazdaközönség s a vidéki gazdasági egyletek tudomására, lehetetlen akkor a méltánylás legmelegebb szavával nem üdvözölni e határozatot, mely újabb praeg- nans tanujele azon érdekközösségnek, mely a gazdaközönség és e biztositó társaság közt létezik. íme igy viszonozza e hazai intézet azon rokouszenvet, melylyel a magyar gazdaközönség a társaság keletkezésekor ezt felkarolta: igy viszonozza azon egyre növekedő bizodalmát, melyuek köszönheti több tényező mellett az első magyar általános biztositó társaság azon nagyszerű eredményt, melyhez 22 év után eljutott, s mely meglepő örvendetes kifejezést nyert az igazgatóság 1979-ik évi jelentésében, és a társaság mérlegében. Ha tehát azt kívánjuk, hogy a gazdaközönségnek ezeutul is mind nagyobb mértékben nyilvánulandó bizalma és részvéte folytán is mind fényesebb eredményt mutasson fel a hazai első általános biztositó társaság1 évi mérlege, akkor a magyarországi földmivelés érdekében a tanult, a nagyobb tapasztaiásu gazdatisztek számának szaporodása mozdítja elő első sorban a hazai földmivelés emelkedését. Ez a czél az, melyet az első magyar általános biztositó társaság igazgatósága és választmánya említett indítványával s a közgyűlés az alapszabályok 60. §. d) pontjának beigtatásával maga elé tűzött. (Gazd. Lap.) — Gabnapiacz. Gabnaüzletüuk lanyha, az árak, a vételkedv hiánya miatt, változatlanok. Tiszta búza 11 —12.60, rozs és kétszeres 9.60—10, árpa 7.40—8.20, knkoricza 7.80—8.20, zab 7.50— 7.80. Nyilttér. Nyilatkozat. A „Mátravidék“ folyó évi 29. számában ifj. Subich György és Roth Lenczi urak aláírásával közzé tett nyilatkozatra az igazság érdekében szükségesnek látjuk megjegyezni, hogy Botka István ur, uem valamely netán rajta ejtett személyes sérelemért, de Dominko- vich Mária a „Mátravidék“ szerkesztőjének állítólagosán megsértett becsületéért — provocálta a párbajt F. G. úrral s igy mi, miután közöttük oly közelebbi viszonyt, mely e fellépését igazolhatta volna, nem találtunk, felünk nevében ezen s más indokok folytán is a lovagias elégtételt megtagadtuk. Kelt Egerben 1880. áprilhó 13-án. Bergl Lajos, Némethy Elemér, mint Fridrick Gyula úr megbízottai. *) *) E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk.
