Eger - hetilap, 1880
1880-01-15 / 3. szám
18 Hevesmegye 1880. évi január hó 12. és 13-án tartott bizottsági rendes közgyűlése. Az ülést az elnöklő főispán Beöthy Lajos ö mtsga rövid beszéddel nyitotta meg, melyben a bizottság jelen volt tagjait üdvözölte s minthogy ez évben először volt szerencséje a bizottsághoz: boldog új évet és áldást kiváut a bizottság minden tagjának és a megye minden lakosának. A jelenlevők hangos éljenekkel viszonozták a főispán jó kivánatait; mire kezdetét vette a közgyü lés tárgyait képezett ügyek fölötti tanácskozás, melyek közül csak a fontosabbakat emeljük ki. Az alispán úr és a megyei árvaszék jelentései észrevétel nélkül tudomásul vetettek. A jövő rendes bizottsági közgyűlés a f. évi april 26-ika és köv. napjaira tűzetett ki. A közigazgatási bizottság választott tagjainak fele kilépvén, a folyó és a jövő évre a bizottságba titkos szavazás útján megválasztattak: Babies István, Begovcsevics Róhert, Beökönyi Viktor, Nánásy Ignácz és id. Samassa János. A megyei Ínség ügyi küldöttség jelentései, a közmunka és köziek, m. k. minisztériumnak ez ügyben kelt rendelete és a kir. főmérnöknek az inségüayi küldöttséghez intézett munkatervét, illetőleg az inségügyi munkálatokra vonatkozó jelentését a közgyűlés helyeslő tudomásul vevén , mi a különös intézkedést igénylő egyes pontokat illeti, éspedig 1. hogy az Ínséges nép munkával való ellátása czéljából a megye közmunka-alapra 10 évi törlesztésre felvett 100,000 frt biztosan visszafizettethessék, határoztatok, hogy az 1881. évtől kezdve 10 évig minden megyebeli közmunkaköteles közmunkájának felét készpénzben tartozik megváltani. 2. Az ínséges nép által kiépítendő útvonaiakúl köz^yülésileg is a következők állapíttattak meg: az eger-debreczeni, a dormánd-hevesi, a heves-fliged-ludasi, a kápolna-parádi, az eger-bakta-pétervásári, az egér-szarvaskői, az eger-szóláthi. 3. A bemutatott főmérnöki munkaterv helyeslő tudomásúl vétetett. ATorontálmegyének az anyaországhoz lett visszacsa- toltatása százados évfordúlójának e megye közönsége által történt megünnepléséről felvett jegyzőkönyvet s a Temesmegye közönsége által ugyanez alkalomból készíttetett emlékérem 1 péidányát kedvesen vette a közgyűlés s megőrzés végett a megyei levéltárba tétetni rendelte. Nógrádmegye közönségének meghívása a Széchenyi- szobornak a jövő tavaszon végbe menendő leleplezési ünnepé- lyéu megyénk képviselésére Almásy S., Babies J., Ivády B., Ka- szap B., Kovács L., Majzik V. és Szederkényi N, biz. tagok, mint e megyéből mogválasztott országgyűlési képviselők, kérettek fel. A számonkérö szék jelentéséből kiemeljük az ügyforgalmat, mely az 1879. év IV. negyedében a következő volt: beiktattatott 13,610 drb közigazgatási, 5567 árvaszéki elintéztetett 13,341 „ „ , 4898 „ hátralék 269 „ „ , 669 „ A m. kir. belügyminiszternek a községi és körorvosok anyagi helyzetének javítását ezélzó tárgyalások megindítására vonatkozó rendelete a törvényhatósági egészségügyi bizottsággal, véleményének nyilvánítása végett, közöltetett. A közgyűlésnek az Egerpatak szabályozása ügyében a kirendelt küldöttség jelentése alapján hozott határozatát, térhiány miatt, csak a jövő számban közölhetjük. Aporoszló-tisza-füredi útvonal kiépítése és az állandó tiszai átkelés biztosítása ügyében kirendelt küldöttség- valamint a m. főügyésznek a poroszló-t.-füredi tiszai átkelésnek létesítése tárgyában tett jogi véleményt tartalmazó jelentése alapján a közgyűlés kimondván, hogy a poroszló-t.-füredi útvonal kiépítése, az állandó bid létesítése s általában e helyen az átkelésnek állandó biztosítása oly fontos, az állam érdekét, különösen hadászati szempontból, oly közelről érintő feladat, hogy annak foganatosítása, még tetemes áldozatok árán is, előmozdítandó, ennélfogva a küldöttség által javaslatba hozott tervezet, mely szerint a töltés és bid felépítésére megkivántató összegek állami vagy a kormány közvetítésével felveendő kölcsön útján szereztessék be és a kölcsön alapjáúl, valamint annak törlesztésére az építendő Tisza-bidon és az ezen útvonalon levő füzes abonyi Laskó-hidon létesítendő vám s azonfelül a tiszajárási közmunka-alap kijelöltessék, elfogadtatott és ez értelemben, heiybenhagyás és közbenjárás végett, a közm. és köziek, m. kir. minisztériumhoz felirat intéztetek. * A jelenlegi bizottsági közgyűlésnek két érdekes és szó nélkül nem hagyható mozzanata volt. Gyöngyös város közmunkája felerészének átengedéséért fo- ! lyamodott, s ez neki minden ellenszólás nélkül meg is adatott, miből azok, kik Eger és Gyöngyös között az egyenetlenséget valóban csak botrányszeretö privat passióból szítják, mert haszna senkinek sincs belőle, megtanulhatják, hogy Eger épen nem ellensége Gyöngyösnek és elhatározásaiban csakis a közügy érdeke s meggyőződése vezeti. — A másik mozzanat egy országos érdekű — régóta országos 8candaiumot képező — már csak az antiquitások lomtárában brillírozó kérdés elintézése volt, s ez a poroszló-füredi híd és töltés kiépítése. Midőn 1849. évben ezen hid leégettetett, a következő 50-nes években örültek a nemzet ellenei, e vidéknek a közutakat illetőleg desperatus állapotán, s meg nem gondolták azt, hogy ezen hid felépítése urok, az osztrák császárnak is életkérdésü érdeke. Ha már országos botrány volt Debreczen s Pest közt direct vasúti összeköttetést nem hozni létre, Tokajtól Szolnokig a Tiszát hid nélkül hagyni: égbekiáltó szamárság. A jelenlegi közös hadügyminiszter végre belátván e szarvas hibát, az út és bid kiépítését szorgalmazta. S ezen kiépítést, egy az állami főmérnök Kovács Kálmán úr által valóban remekül, fáradság és költség kímélése nélkül, rendkívüli szakértelemmel kidolgozott s nem hiába köztetszést aratott terv elfogadásával elhatároztatott, s a munkálat mielőbbi megkezdése végett minden intézkedés megtétetett. A bizottság az összes hazai közönség elismerését vivta ki, hogy elhatározásával egy századokra szánt müvet létesít, Kovács Kálmán állami főmérnök pedig páratlan szép előterjesztésével, melynek a szóban forgó munka létre jöttét egyedül köszönhetni, oly érdemeket szerzett, melyet tőle az irigység sem tagadhat meg. Mi gratulálunk a főmérnöknek, de még inkább a nemzetnek, mert hiszen ö (palócz származású) magyar Kovács, de legjobban magunknak ; mert nélküle aligha volna Tisza-hidunk — ebben a században. —y. Levelezés. Budapest, január 10. Nálunk boldog (?) budapestieknél még egyre a jégsport járja, miután a légmérsékletnek még mindig a fagypont körül tetszik ba- lanceirozni, mi egyrészt szerencse; mert különben aligha meg nem gyűlt volna már a bajunk a szőke Dunával. Bent a városban lucskos, havas, sáros utczák, kint a ligetben szép fehér hólepel és tükörsima jég. Télen a fényt és pompát a salonokban, vagy pedig a jégen keressük, mig nyáron az utczák hullámzó sokasága közt. Tehát a korcsolyázás idényét élik nemcsak Egerben, hol — mint az újságokból olvasom — szintén teljes virulásbán van, hanem Pesten a ligeti tavon is, mely minden rendű és rangú közönséget tart most jégpánezélos hátán. A délutáni órákban valóságos vándorlás van a ligetbe. Fényes kocsik robognak végig a sugárúton az arÍ8tocratia legelőkelőbb tagjaival, kiket a sport e meglehetős különös és még nemis nagyon régen lenézett nemében való részvételtől még az idei tél csontokig ható hidege sem volt képes visszatartani. Ott látjuk aztán a jégen a különben halvány arczú üvegházi csemetéket kipirúlva, meglehetős könnyű öltönyökben tova- sikamlani a tó felületén. Hiába! ki nem a szabad természet ölén nevekedett és él, annak mégis az anyatermészet éltető ölén kell üdülést és erösbülést keresni A kit pedig a sors nem áldott meg fényes határral, borotvált képű, czilindsres, frakkos szolga-néppel, az szépen gyalog sétál végig a síkos aszfalton, börtáskában czi- pelve a korcsolyát; vagy ha épen igen hosszúnak tartja a pár ezer lépésnyi sugárutat: felkap egy társaskocsira, melyen aztán az egész utón alkalma lesz az állatkínzásról elmélkedni, s be fogja látni ennek a közmondásnak: „Annyit húz mint egy fiakerló“ az alaptalanságot, mert ki egyszer lát ily társas kocsit két csont- és bőrből áiló gebéjével végig kotyogni Budapest útezáin, kénytelen megsajnálni e nyomorúlt párákat, melyeket abrak helyett — folytonoB ütlegeléssel tartanak mozgásban, s be kell ismernie, hogy ezekhez képest a fiakerlónak pompás sorsa van. Bizony itt is helyén lenne már az állatkínzás meggátlására, a külföld példáján indúlva, védegyletet alapítani! No de azért mégis nagy ügygyel-bajjal kiérünk a ligetbe, ha ugyan az egyik ló ki nem dől a hámból, mi nem ritka eset. A korcsolyázó-egylet fényes csarnoka körül el van lepve a tér fogatokkal, a tó partja pedig nézőkkel. Képviselve látjuk itt a mulatók közt a felső-, közép- és alsó osztályt, melyek mindegyikének meg
