Eger - hetilap, 1880
1880-03-18 / 12. szám
XIX. év-folyam. 12. szám. 1880. márczius 18-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám — 12 „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mooserféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Felelős szerkesztő: JDx. ITelsete ZETerencz. Főmunkatárs: Xjőrin.czfy’ János. Márczius i5-ike (L.) Emlékeiben él a nemzet. Minél nagyobb tetteket tud dicsőíteni a maga történetében, annál szivósabb élete, annál több joga van örökre fenmaradni a népcsaládok óriás keretében. Márczius 15-ike a mi történetünk legragyogóbb emléklapjainak egyike. Emlékezzünk róla ! Harminczkét éve, hogy megszületett a magyar szabadság első gyermeke: szülőhelye volt egy igénytelen nyomdaház, dajkálói lánglelkű ifjak, temploma a szabadság, keresztvize a záporeső, papja a nép, neve pedig — szabadsajté. Senki sem hitte tán, hogy e nap világeseményeket fog szülni. Pedig úgy van. Ez a nap teremtette a reactiót, a reactió a forradalmat, a forradalom a szabad Magyar- országot. Szabadság a népek örök imádsága, a nemzetek nagy álma te, légy üdvöz általunk ! — Ne hagyd el soha honunk virányait! — Menj s vidd meg a szellő szárnyain az érted elhullott hősök porának a mi lelkünk fájó, de hálás üdvözletét! — Állj oda az édes anyához s ihlesd meg lelkét, hogy csecsemő bölcső-dalán a haza szent nevét tanulja először kimondani. Lepd meg a trónok zsámolyát és tanácsold a népek jogai fölkent őreinek, hogy az ő boldogságuk, azok szabadságában van letéve. Kopogtass a kunyhók ajtaján, s tedd a sápadt szegénység rongyos párnája alá a vigasztaló álmot, hogy be fogod takarni mesztelenségét s enyhíteni fogod nyomorát. Harminczkét év előtt nagy napra viradt a főváros. Itt s hazánk minden pontján föllángolt a honfiúi küzdelem tüze, mely bevilágította az egész országot. — Ha bealko- nyodik a táj, feljön egy csillag, aztán kettő, három, aztán millió meg millió. — Bealkonyodott a hon felett az ég és feljöttek a csillagok, elébb egy, kettő, aztán száz meg százezer. Honvédeknek nevezték el őket. Az ekét, íróasztalt, katedrát, iskolapadot hagyták ott, s egy sorba állottak be honvédőkul, és oly hadsereg lett belőlök, melynek tetteit megbámulta Europa. Nem volt egyebök csak tűz a szívben és erő a karban. Két gondolat lelkesítette őket: Magyarország szabadsága, Magyarország megmentése. E két gondolat tetteikben félistenekké emelte őket. Ott éheztek és fáztak a szabad ég alatt, küzdöttek és győztek hőaileg, tíz annyi ellennel szemben, elhullottak a honért haló hősök sugárzó arczával s ajkukon e két szóval: Haza és szabadság. S most ott aluszszák örök álmukat a jeltelen sirok alatt. . . . Szenteljünk egy könnyet az ő emléküknek, tegyünk koszorút sírjaikra. Könnyebb lesz nekik a hant, édesebb az álmuk, ha megtudják, hogy az ő dicső tetteiken lelkesülni képes az újabb nemzedék. Valami anyagi emelkedésünk eszközei s akadályairól. (J. K.) A nemzetek gazdaságában oly fontos állást foglal el az ipar, hogy úgy a kormánynak, mint a törvényhozásnak kötelességében áll nemcsak figyelemmel kisérni fejlődését, hanem az emelésére és előmozdítására szolgáló intézmények életbeléptetéséről is gondoskodni, azokat az akadályokat pedig, melyek az ipar fölvirágzását nehezítik vagy gátolják, eltávolittani. Lássuk ezeket egyenkint. Az ipar fölvirágoztatásának egyik leghathatósabb rugója és emeltyűje minden előtt a czélszerütörvényhozás, mely megfelelő szakértelemmel és higgadt megfontolással minden törekvését oda irányozza, hogy a nemzeti erők, tőkék és érdekek szabad fejlődését biztosítsa, a vállalkozói szellemet, leleményességet, az üzleti erélyt gyámolitsa, a forgalmat és közlekedést lankasztó mindénnemü akadályokat pedig eltávolítsa. Ezen kívül kötelessége biztosítani az iparosoknak az őket megillető tisztelet és polgári állást a köz- és az államéletben, továbbá kiküszöbölni az egyedá- rus és kiváltságos előjogokat, és végül megadni az iparos-osztálynak a nemzeti kormány és törvényhozásban azon befolyást és jogot, melyre országos jelentősége, gazdasági és társadal mi súlyánál fogva teljes igényt tarthat. Jótékony hatást gyakorolnak az ipar felvirágoztatására az iparegyletek is, melyek a kitünőbb szakemberekből alakult testületet képezvén, egyesitett erőkkel és törekvéssel az ipari haladás számos akadályait elhárítják, a fölmerülő nehézségeket eltávolítják, az elöhaladottabb országok vívmányait az ipar terén a nemzeti földbe átültetni és megismertetni törekszenek, továbbá tanács, példaadás- és utasítással az egyes üzleti köröknek kalauzul szolgálnak, új találmányok meghonosításánál segédkezet nyujanak, az iparoktatás tökélyesbbitését eszközük, s még annyiban is jelentékeny szerepet játszanak, a mennyiben magának a kormánynak tanácsosa) és löl- világitással szolgálnak, s végre a közigazgatási, törvényhozási munkálatokra is üdvös befolyást gyakorolhatnak. Az ipar felvirágzására kiváló befolyást gyakorol még az eszélyes forgalmi és kereskedelmi politika, jelesül a szabad kereskedés és a védvámrenszernek az illő körülmények között és esetekben való ezélszerü alkalmazása. Előmozdítják továbbá az ipart: a virágzó és kitűnő nyersanyagot szolgáltató mezei ipar, élénk forgalmi pontok kifejlése, olcsó kamatokra kölcsönző és elölegzö hitelintézetek, a gyáraknak megfelelő elhelyezése, tökéletes és jól összefüggő közlekedési rendszer s a kiválóbb iparosoknak az államtól adott kitüntetések, dicsérő oklevelek, és végre a találmány-pátensek és szabadalomlevelek oly közhasznú ipartalálmányokra, melyek a közéletre nézve fontosak és nagy horderejűek és a föltalálásra fordított nagy költségek- és fáradságnál fogva a föltaláló- nak ilyképi kárpótoltatását igénylik. Az iparnak nagy hátrányára és terhére vannak különösen a czélszerütlenül kivetett állami adók, melyek vagy a tökét, vagy a
