Eger - hetilap, 1880
1880-03-11 / 11. szám
83 zonyúlt be; másodszor abban, hogy a függetlenségi pártot ,radi- calis'-nak tartottuk, azonban kisült hogy — conservativ. Csak a kormánypártban nem csalódtunk most sem. Sokan hitték, hogy mikor az ellenzék a teendőkre nézve a programmját ki fogja fejteni, majd csak előáll ö is s el fogja mondaui a maga szándékait az ország kormányzása dolgában. Nihilo minus! A kormánynak s pártjának tehát mnjd csak ezentúl is az alkalom szabja meg a politikáját. Haladunk tovább is azon az úton, melyen elindúltunk — a meddig el nem esünk. Ez a Tisza-aera vívmánya s evvel be kell érnünk! Azon ténynyel szemben, hogy Tisza Kálmán marad, a ki volt — programúi Délküli kormányelnök, elvesztik érdeköket a költségvitában pro et contra elmondott, költséges beszédek, s azért tudósításunkban a (legalább egy időre) döntő ütközet utolsó napjára szorítkozunk, mely újólag Tiszának juttatta a győzelmi babért. A zárbeszédek sorát a két vezér Appouyi és Tisza szónoklata fejezte be. Apponyi önérzetesen, s habár az eredmény felöl nem lehetett kétsége, méltósággal szólt. Visszatekintett a vita folyamára s nem maradt adós felelettel azoknak, kik előterjesztett irányeszméit kicsinylették a nélkül, hogy saját részükről egyetlenegy termékeny gondolatot tudtak volna az elitéit reformeszmék helyébe tenni. Maró gúnynyal jegyezte meg, hogy az a kormány, melynek politikája nincs, merte azon pártot gúnyolni, mely, meg lehet rossz taktikával (mint Helfy mondotta), de annál nagyobb ügyszeretettel és lelkesültséggel bontotta ki politikájának zászlóját. Hangsúlyozta, hogy a vita folyamában nem merült fel oly incidens, nem tétetett , oly nyilatkozat, mely pártjának a múltra alapított Ítéletét módosit- ! hatná, mely a jövőre jobb reményeket helyezvén kilátásba, elitélési j nyilatkozatának módosítására vagy visszavonására indokúl szolgálhatna, azért határozati javaslatát fentartja, s ha elvettetnék, a Si- monyíéra szavaz, habár indokait nem teheti is magáévá. — Végül kijelenté, hogy nem kíván bársonyszékre jutni, — sőt ellenkezőleg szívesen és egész odaadással fogja mindenkor az egyszerű képviselői padokról támogatni azon kormányt, melynél látja a vezéreszmét, a cenceptiót hazánk szükségleteiről és azon eszközökről, melyek a kibontakozásra vezetnek, melyben látja a komoly törekvést azok alkalmazására. De a mely kormánynál ezt nem látja, melynél ennek ellenkezőjét látja, annál nem a személyek iránti ellenszerv, nem a személyes ambitió, de a haza iránti tekintet múlhatatlanul követeli, hogy megbuktatására törekedjék ; mert nem lehet, hogy személyek iránti tekintet miatt a nemzetnek legfőbb ügyeinél teljesen hiányozzék az öntudatos vezetés. Utána Tisza Kálmán emelt szót. Beszédén meglátszott, bogy nem aggasztja a bizalmi kérdés, sőt jó kedvében még élczelt is. Újat most sem mondott; egy mondása azonbau mégis figyelmet és meggondolást érdemel, az, hogy a Tiszakormányt nem saját ereje, hanem az ellenzék gyengesége tartja fenn. — A közigazgatási re- forma vonatkozólag odanyilatkozott, hogy azt hiszi, mikép a qua- lificátiót, a rendőrség szervezését s államivá tételét s mindazokat, miket Szilágyi szükséges intézkedésekül jelzett, mindenki elfogadja. Csak az a kérdés, ki miként akarja, s itt már úgy gondolja lehetnek nézeteltérések. A qualificátió kérdése a minisztériumban is megbeszélés tárgyát képezte, s nagyon megfontolandónak tartja, szükséges-e szakítani a nemzet történeti fejlődésével, s ép’ ezért, meggyőződése szerint, nem taktika az (a hogyan Szilágyi nevezte) ha meg akarja hallgatni azokat a férfiakat, kik a közigazgatás terén éveken át működve szereztek tapasztalatokat. Ezzel vége szakadt a vitának s következett a szavazás. Az eredményt gyanítani lehetett s azért izgalom nélkül folyt le. A költségvetést a ház, a szélsőbal kivitelével, egyhangúlag elfogadta. Apponyi gr. javaslatát a kormánypárt s a szélsőbal közösen elvetette. A névszerinti szavazásnál igennel szavazott 174, nemmel 222, távol volt 40, elnök s a miniszterek nem szavaztak. A kormány többsége tehát 48 szavazat. Politikai heti szemle. A Limvölgyben még sem oly idylli állapotok vágynak mint a milyeneknek a kormány-lapok hirdetik. Csapataink folyvást fegyver alatt állanak; mert naponkint hire jár, hogy a felkelő bandák majd itt majd ott támadólag léptek tel. Prjepoljében a 25. számú vadászzászlóalj hetek óta nem vethette le ruháit; mert szakadatlanig résen kell állania. Febr. 24-én a város fölötti magaslatokon fel is tűnt egy nagyobb lázadó csapat; de midőn a vadászzászlóalj megtette az előkészületeket és parancsnoka Plevljéböl erősítést kért, valószinüleg értesülvén, hogy bakák és ágyuk vannak utón Prjebolje felé, megint eltűnt. S ez történik a megszállott terület más pontjain is. A Sándor czár jubileumának zavartalan lefolyásából merített remények csakhamar füstbe mentek. E hó 3-án új merénylet hírét hozták a pétervári táviratok. A golyó most Loris- Melikownak, Oroszország dictátorának volt szánva. A mondott napon d. u. 2 órakor egy fiatal ember Loris-Melikow grófra, lakásának bejáratánál, csekély távolságról rálött. A golyó áthatott a gróf ruháin anélkül, hogy sebet ejtett volna. Mondják, hogy a gróf pánczélt hord ruhája alatt s ennek köszönheti megmentését. A merénylő másodszor is akart lőni, Loris-Melikow azonban kiütötte kezéből a pisztolyt és a kíséretében levő kozákok segélyével elfogta a gyilkost. A merénylet borzasztó benyomást tett a czárra. A bűntettes azt vallotta, hogy kikeresztelkedett izraelita s neve Mladeczki Hyppolit. A többek közt azt is mondá, hogy a forradalmi törvényszék halálitéletének végrehajtásával mások is meg vannak bízva, Mladeczki rögtön haditörvényszék elé állíttatott s 5-én felakasztatott. Pétervárott, mint onnan írják, tűrhetetlen állapot uralkodik. A rendőrség oly elbánásban részesíti a közönséget, hogy a társadalmi közlekedés is majdnem teljesen meg van akadályozva. Mint Parisból jelentik, a kormány az igazságügyminiszter előterjesztésére Hartmann kiadását, mert sem személyazonssága, sem bűnössége eléggé be nem bizonyittatott, megtagadta és erről az orosz nagykövetet azonnal értesítette, azonban elrendelte Hartmann kiutasítását. A német birodalmi gyűlés Bismarck katonai javaslatait 21-es bizottság elé utasította, hol azokat a szabadelvű és haladási párt 8 szavazata ellen el fogják fogadni. Londonból érkezett legújabb tudósítások szerint kétségtelen, hogy Afghanisztában legközelébb ismét megkezdődnek az ellenségeskedések. — Oroszország, belzavarai daczára, folytonosan dolgozik a Mérv elleni expeditio titkos előkészítésén. T -A. IE3 C Z Hogyha sors hatalma ........... H ogyha sors hatalma Tőled messze vet, Mondd, o mondd leányka: Hű lesz-é szived? Hogyha évek múltán Vissza nem jövék, Mondd, o mondd leányka : Majd szeretsz-e még ? Hogyha bánat engem Sir ölébe hajt, Mondd, o mondd leányka: Nem feledsz-e majd ? élni vágyom.. . Élni, élni vágyom újra A világnak végéig, Már nem rezg a bánat húrja, Már szivem nem vérezik. [ Lágy habok szelíden hánynak Szerelemnek lágy ölén, Bíbor ajka szép leánynak Uj reménynyel int felém —. Félre búnak zordon árnya! Bánat, érjen a halál! Vigy te, kedvem rózsaszárnya — Szivem újra szűt talál. Hotter Antal. A művészéletből. Rajz. Vaoano E. ffl.-től. Signora Thea Cortesi a W-i udvari színház primadonnája rossz hangulatban volt és nem akart senkit sem fogadni, s így madame Elsternek, a társalkodónönek (ki hajdan szintén mint művésznő, diadalmaskodva járta be a világot, vénségére azonban a duennaságig sülyedt alá) kellett azt a sok mindenféle látogatást elfogadni. Az első, kit mademoiselle Ernestine, a szobaleány, bejelentett egy asszony volt. „Egy asszony?“ sohajtá madame Elster. „Hadd jöjjön. Milyen? Hogy hívják? Mit akar?“ *
