Eger - hetilap, 1880

1880-03-04 / 10. szám

75 a legközönségesebb és legegyszerűbb ebéd elkészítésére sem merne | vállalkozni. — Hja, a modem nevelés a főzést már nem sorozza | a női kötelességek közé, a konyhaszagot nem állja ki az eau de Co- i lognehoz szokott, magasan hordott, finnyás orrocska. — „Hiszen“ * mondják a gyöngéd anyak, „azért vannak a szakácsnők“, kik aztán, nagy bérük mellett, kedvükre lophatnak a fitvet a salátától megkülöraböztetni nem tudó fiatal úrnő mellett. Hajdau összejövetelek alkalmával a háziasszony által minden nagy teketória nélkül feltálalt s mint saját, vagy leánya készítmé­nyét bemutatott egyszerű, de Ízléses magyar étkek elköltése után, orsó pergett az úrnők kezeiben, most, a ezukrász-készitette lucul­lusi ozsonna előtt, alatt és után a nyelvek peregnek, s megesik, hogy egyéb tárgy hiányában (mert beszélni csak kell valamiről) a kósza hírek apró szálaioól szövik azokat a pikáns történetkéket, melyek sokszor valamely boldog család megirigyelt nyugalmát dúlják fel. Hajdan a kisasszony a legparádésabb ruháját is az ügyes anya ollója szabta, most az othon kötött harisnya sem jó, mert a divat a kivágott topán s a piczi lábakkal kaczórkodní engedő rö­vid ruha színes selyemből szövöttet követel, melyet a külföldi ipar emelésére s gazdagítására, ha kontóra is, 10—12 forintért kell meg­venni a kedves gyermeknek. F—y S—r. (Vége köv.) A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet január 5-iki gyűlésének jegyzőkönyve. Jelen vannak Dr. Frantz, Dr. Schwartz, Köllner L., Dr. Schön­berger, Dr. Akantisz Jusztin, Dr. Kohn, Dr. Köstler, Dr. Brünauer Ambró. Elnök Dr. Frantz üdvözölvén az egy begyült tagokat meg­nyitja a gyűlést. 1. A múlt havi jegyzőkönyv hitelesítetik. 2. Meg állapittatik a lefolyt havi kórjárat a következőkben. Elnök előadja, hogy a megye területén a vörheny (scarlatina) járvány szünöben, Sólymoson és Gyöngyös-Tarjánban a kanyaró-járvány jeleggel mu­tatkozott, halálozás nélkül. — Előfordultak a légző-szervek hurutos és lobos bántalmai, különösen torok s mandolalobok, egyes esetben vörheny hö-khatarus (szamár köhögés) kanyaró himlő és bárány himlő (varicella). — Dr. Köstler felemlít egy esetet, melynél agy hártyalobhoz hasonló tünetek léptek fel, azonban bélférgek el­takarodása után a tünetek elmúltak. Felemlittettek egyes esetek a vörhenyröl stb. Egerben jan. 5-én 1880. Dr. Brünauer Ambró, e. titkár. A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet febr. 9-iki gyűlésének jegyzőkönyve. Jelen voltak Dr. Schwartz, Köllner L., Brünauer D., Dr. Kohn J., Dr. Brüuauer Ambró, Dr. Schönberger, Dr. Akantisz J. A múlt havi gyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetik. — Felolvastatott főt. Hor­váth Zs. tanár tagtárs úr észleletei nyomán a január havi me t e rologiai j egy ze te k kivonata: 1. A barometer legma­gasabb állása 736. 6 mm., 28-án. 2. A barometer legalacsonyabb 745. 4 mm., 1-én. 3. A thermometer legmagasabb állása -j- 3. 9° C., 3-án. 4. A thermometer legalacsonyabb állása — 21. 2° C., 22-én. 5. Szél észleltetett 93-szor, ebből 19-szer északi = N. 30-szor éjszaknyugati = V W., 19-szer délnyugoti = SW. 6. Csapadék hó és köd a legnagyobb volt 21-én 2. 25 mm., az egész hóban 5. 95 mm. Alelnök bemutatja a magyar orvosok és természettudó­sok vándorgyülési alapszabályainak egyletünkhöz véleményezés vé­gett beküldött módosítását. Dr. Kohn indítványozza, hogy ezen érdemben egy 3 tagú bizottság küldessék ki, kik egy ad hoc ösz- szehivott gyűlésben ezen módosított alapszabályokra tett észrevéte­leikről referálni fognak. A bizottság áll Dr. Frantz elnöklete alatt Dr. Schwartz és Köllner Lörincz urakból. A magyar orvos könyv­kiadó társulat beküldött 2 munkát: 1. Charcot. Az idegrendszer betegségei. 2) Kunze: Belgyógyászat. A havi kórjárat a következő­ben állapíttatott meg. A légzőszervek hurotos és lobos bántalmai, mandolalobok, egyes esetekben csúz, hagymáz, vörheny, kanyaró — járvány nincs. — Dr. Kohn egy újszülöttet mutat be, kinek egy naevus (anyajegy) úszónadrágszerüleg az alhast borítva térdig terjed, rajta több zsírdag. Dr. Brünauer Ambró tüdölobról szól, melynél folytonosan 41° C láz volt jelen nagymérvű agyvértolulá­sokkal, hányással és hasmenéssel összekötve, s a phisicai tünetek a betegség 6-ik napján voltak 'csak tisztán constatáihatók, és hol a láz csak a 13-ik napon kezdett lassankint alább szállni. Egerben febr. 9-én 1880. Dr. Brünauer Ambró, e. titkár. Ország gyűlési tudósítás. A febr. 24-e óta elmondott beszédek közül, tórszüke miatt, csakis a jelentékenyebbeket említhetjük fel. E napon, a febr. 23-i erős vita bágyasztó hatása alatt, tartotta meg beszédét a pénz­ügyőr, Szapáry gr., főleg Széli támadásai ellen polemizálva. Ki­mutatta, hogy ha ma csak 18 milliónk van belügyi költségeinkre, 1877-ben nem volt több tíz milliónál s így a helyzet ahhoz képest javúlt; igaz, hogy igy is súlyos, de nem kilábolhatlan, csak komolyan hozzá kell látni. — Kár, hogy ö excja elfelejtette meg­mondani, hogy miképen. — A febr. 25-i ülésben Simonyi Ernő beszélt röviden, Grünwald közigazgatási reformjavaslatai ellenében védte a régi megyei intézményt; Apponyi indítványának végét, mely bizalmatlanságot szavaz a kormánynak helyesli ugyan, de nézete eltér annak indokaitól s azért nem fogadja el az indítványt, hanem külön javaslatot terjeszt elő, mely minden indokolás nélkül jelenti ki a ház bizalmatlanságát a kormány irányában. — Ezt ugyan Simonyi úr nem jól tette, mert ezzel hebehurgyán odavitte a dolgot, hogy miután Apponyi pártjával nem fog csatlakozni az ö indítványához, az ellenzék szavazatai kétfelé fognak oszlani — Tisza K. nagy örömére. — A febr. 26-i ülésben többnyire jobbol­daliak beszéltek, közöttük Jókai Mór, ki keserű panaszra fakadt az ellenzék méltatlankodásai miatt. Elismeri, hogy a kormányon nincsenek lángelmék, de vannak lelkiismeretes, jótörekvésü férfiak. Jobb az oly kormány, melyet öt éven át lehet szidni, mint az, melyet öt napig sem szabad szidni. Az ellenzék részéről Tisch­ler. Kada és Eötvös beszéltek. Tischler elitéli az eddigi me­gyei gazdálkodást; tagadja, hogy a megye a szabadság hazája volna, hol egy-két család uralkodik, melyek egész atyafiságukat hivatalokba teszik, hol a szegény nép fia minden tanulmánya da­czára hiába kopogtat kenyérért, Apponyi javaslatát pártolja. Utób­biak a miniszterelnököt és pártját okolják a jelenlegi helyzetért; de elitélik a közigazgatás tervezett reformját, a kinevezési rendszert és Helfy javaslatát fogadják el. — A 27-i ülésben Kautz Gyula tartotta beszédét. Először Széli K. ellen fordúlt, kinek ellenzékies­kedése, mint mondá, rosszúl esik a szabadelvű pártnak. Grünwald- nak azt hányta szemére, hogy eszményi czélokra törekszik, nem államférfi, hanem theoreticus, idealista. Apponyinak pedig a kor­mányzati politikából valóságos leczkét tartott. Utána Irányi D. szólt. Szerinte a bajon csak a közjogi alap megváltoztatása segít, Grünwald reformeszméire pedig azt mondá, hogy nem a rend­szert, hanem az embereket kell reformálni. — A 29-i ülésen Jeszenszky báró párton kívül álló beszélt a ház általános derültsége közt sok furcsaságot. Utána Szende B. miniszter emelt szót, nem a budgetvitában, hanem Graef altábornagyot és Fehérváry államtitkárt védelmezte Degré vádjai ellen. E köz­beszólásra Bujanovics S. vette fel ismét a költségvetési vita fo­nalát s szakszerű bírálata közben sok kellemetlen igazságot mon­dott a pénzügyminiszternek. Csanády monstrosus beszéde után Bánffy B. gr. védte a kormány álláspontját. Utalt a kormány nehéz helyzetére, beteg parlamentarismusunkra s egészséges pártalakulást és loyalisabb harezot kívánt. Hoffmann P. szemére vetette a kor­mánynak, hogy öt év alatt azon czélt, melyet magának kitűzött, nem tudta elérni. Az ilyen kormány nem érdemel bizalmat, annál kevésbbé, mert intézkedései az alkotmányosságra is aggasztók. Ki­forgatja a dualismust lényegéből és a sajtószabadság korlátozását s az egyesületi és gyülekezési jog megszorítását helyezi kilátásba, melyek reactionarius intézkedések. Tisza azonnal felelt e táma­dásra, azonban újabb argumentumokat a kormány védelmére ezúttal sem tudott felhozni. Miután az ellenzéki árnyalatok egyesülése m. va­sárnapon ténynyé vált s Lónyay M. gróf közvetítő indítványát, mely szerint az ellenzék 1. a közjogi alapot elfogadja; 2. rend­szeres pénzügyi és gazdasági politikát követ; 3. a közigazgatást oly képen szervező újjá, hogy a tisztviselők életfogytig áliandósit- tatnak, közigazg. bíróságokat állít, melyek tagjai félrészben kine­veztetnek, félrészben választatnak, — úgy az egy. ellenzék mint a párton kívül álló töredék elfogadta, a ház márcz. 1-i ülésén Szi­lágyi Dezső végre kifejtette az ellenzék progmmjának közigazga­tási részét is. Két óráig tartott beszédet a ház mindvégig feszült várakozással hallgatta, Szilágyi, ki a ház szerencsésebb szónokai közé tartozik, nehéz feladatát pártja megelégedésére oldotta meg. Tisza a hosszontartott helyeslés- és éljenzéssel fogadott beszédre idegesen ugrott fel, hogy rögtön válaszoljon ; de a ház türelmet­lenkedett s igy csak annyit mondhatott el, hogy ö sohasem Ígérte a rögtöni jólétet s ma is azf artja, hogy Magyarország pénzügyei rendezhetők. Szilágyi beszédére még visszatérünk. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom