Eger - hetilap, 1880
1880-12-16 / 51. szám
402 S mindezek mellett hiányzik még a fentebb érintett második feltétel is. Hiányzik az, hogy minden egyéni jog felett támadt perben, úgy az egyes ember az egyes emberrel szemben, mint az egyes az állammal szemben ; úgy továbbá a közjog, mint a magánjog terén, úgy a birói és a közigazgatási hatóságok esetleges illetőségi összeütközéseinél független, rendes, felelős biróságok Ítéljenek. Az adóhivatalok, az egyes miniszteri közegek, a folyami én - dörségek st'b., egyszóval az államrendöri igazgatási hivatalok ellen nincs igazságos ótalmunk! Nincs fórumunk, hol ez egyes igazgatási hivatalok ellen administrativ keresettel élhetHénk, A mai helyzet tűrhetetlen tehát! Reform, határozott reform kell ide! Dr. Fenyvessy F. A Mária-ünnep az egri papnevelőben. Az egri papnevelő intézet növendékei évenkint „Mária-ünnep“ czim alatt szavalati s ének-akademiát szoktak rendezni a végből, hogy a szóló művészetek, s olykor az egyházi irodalom terén való törekvéseikkel s haladásukkal a nagy közönséget is megismertessék. Egy ily igen sikerült évi ünnepnek múlt vasárnap, f. hő 12-én voltunk tanúi, s az ott megjelent közönség díszéből és számából Ítélve, nagy örömünkre szolgál ez alkalommal constatálhatni, hogy ez érdekes, egyházias szellemű ünnepek iránt való érdeklődés közönségünk minden rétegében, a földmives osztálynál épen úgy, mint az intelligentiánál, s ezek közt feltünöleg a nőknél, -- évröl-évre fokozódik. — Az érdekes, és változatos műsorról, a szavalatok s énekkarok sikeréről, mint egyébkor, úgy ezúttal is, csak méltó dicsérettel emlékezhetünk meg. Szavalók és éneklők egyiránt elismerést érdemlő buzgalommal feleltek meg feladatuknak, s a szép számú díszes közönség részéről is kellő méltatásban részesültek. — De a mi speciális érdeklődésünket, már a zene iránt való nagy rokonszenvünknél fogva is, méginkább fokozta az a programm 8. száma. Előkelő családokból származott két növendékpap mutatta be ebben a zongorában való ügyekezetes jártasságát, Herold „Zampa“ dalművének nyitányát adván elé négy kézre, a körülményekhez képest, kielégítő szabatossággal. Nemcsak bennünket, hanem az összes közönséget is kellemesen lepte meg a műsor eme szokatlan változata. S ép' e körülmény ösztönzött bennünket a jelen sorok Írására. Tagadhatatlan, hogy az istentiszteletnek, s a vallásos áhitat- gerjesztésnek egyik leghatalmasabb motívuma az egyházi ének. Semmi sem képes az emberi lelket annyira megszeliditeni, megne- mesiteni, mint a zene. Ez a leghathatósabb féke az indulatoknak és szenvedélyeknek. A dal hatása alatt az ember átszellemül, s az égi sphaerákba emelkedik. Orpheus vadállatokat fékezett zenéjével. F a r i n e 11 i dalával űzte el a király misantropiáját. .. Még fokozottabb a hatása az egyházi zene- és éneknek. De csak az igazi és a jó egyházi zenének. A gregorián-ének, classi- kai szépségében s egyszerűségében, felülmúlhatatlan. Palaestrina, Bach S., Haydn, Mozart egyházi zeneszerzeményeik által lőnek halhatatlanokká. Oda kell törekedni, hogy az egyházi zene és ének eredeti egyszerűségére vezettessék vissza, s végkép megszüntessék az afféle fülsértő, botránkoztató karittyálásokat, minőket (sit venia verbo) nekünk is elég alkalmunk van hallani. Az igazság ily leplezetlen kimondását ne vegyék az érdeklettek zokon. Minden ahhoz értő tudja és belátja, hogy ahol nagyobb szabású egyházi zenemüvek interpretálására a kellő erő hiányzik : ott a bajon sem a csekély számú tagok képessége és buzgalma, sem az nem segít, hogy a choru8nak, — mint például az egrinek — két európai hirü karmestere is van. Egyházi ének tekintetében a községekben még szomorúbban állanak a dolgok. Azt az impertinens czikornyát, melyet némely falusi kántorok — tisztelet a kevés kivételnek ! — a kintornánál is rosszabb orgonáikon űznek ; azt az óbégatást, mit a falusi nép, kivált az asszonyok, a templomban véghez visznek, lehetetlen, hogy egészséges érzékű hallószerv bosszankodás nélkül kiállja. Erős, gyökeres reform kell ide, hogy az egyházi éneklés ismét az legyen, a minek lennie kell: a vallásos ábitatgerjesztés föfactorá- nak. S ezt első sorban keresztülvinni a pap, a falusi lelkész van hivatva. Ha a pap a növelő intézetből kifejlesztett, finomított zene- érzékkel, s némi zeneismerettel távozik, nem szükség egyéb ösztön neki arra, hogy hivatása körében az egyházi népének javítására mindent megtegyen. S ez irányban való munkásságát mindjárt a falusi iskolában kezdje meg. Hiszen saját nemesitett érzéke fogja ezt tőle sürgősen követelni. S ha valaki kétségbe vonná, hogy e részben népünk kellő fogékonysággal bir: nem fogok neki azzal argumentálni, hogy a batzfeldi sváb parasztgyerekek zenekara egész Európát diadallal utazta be; hanem csak egy közelebbi s egyszerűbb példára utalok. Az egri reform, imaház fölavatásának Ünnepén, journalistai tisztem által is hivatva, jelen voltam ; s az ezúttal ott müködö énekkar vegyes népies előadásának szép harmóniája s szabatossága annyira meglepett, mikép azon bitben, hogy valamelyik nevezetesebb reform, tanintézet énekkara érkezett meg az ünnepre, — kíváncsian furakodtam közelükbe. S ime, nagy csudálkozva látom, hogy — sült paraszt suhanczok énekelnek— kótát tartva kezökben. „Hová valók vagytok? kérdém.“— „Az ónodi kántus vagyunk, uram!“ — válaszolt egy 12—13 éves ficzkó nemes önérzettel. — Hja, a reform, theologiai intézetekben nagy gondot fordítanak az egyházi ének mivelésóre. Luther maga sem közönséges egyházi énekszerzö volt. Azt hiszem, e sorokban sükerült némileg kimutatnom azt, hogy a vallásos művelődés szempontjából is, mennyire kívánatos, hogy a papuövelö intézetekben az egyházi ének és zene tanítására az eddiginél több gond, figyelem és idő fordittassék. Már maga a gregorián-éneklésmód tanításában a kellő gondosság hiánya azt eredményezte, hogy a gregorián-ének eredeti jellege s szépségéből j csaknem egészen ki lön vetkeztetve, s manap alig találnak papot, a ki a gregorián szerint szabatosan tudna énekelni. Azaz énektudomány nem valami arcánum?, s az a nővendékpap, aki némi zenehajlammal és érzékkel bir, a köteles gregorián-ének tanulása mellett, rövid időn, játszva fog az éneklés-, az összhangzás-, és a harmoniumon az orgonakezelésböl annyit elsajátítani, a mennyi az ö czéljaira teljesen elegendő. S hogy az ilyen, ügyesen, szakértelemmel, kedvvel és buzgósággal vezetett tanulás egyszersmind a legnemesebb, legképzöbb szórakozás is : — talán mondanom sem kell. Ajánlom ezen, idő és hely szűke miatt csak futólag ide vetett gondolataimat az illetők szives figyelmébe. Szabó Iynácz. Az egri zászló-ügy a képviselőházban, Az országgyűlés decz. 13-ikán tartott ülésében tárgyalás alá vette a kérvényi bizottságnak azon véleményét, melyet az egri zászlósértési ügyben Egerváros képviselőtestületének fölterjesztésére adott. (A kérvényi bizottság véleményét múlt számunkban már közöltük. Szerk.) Lapunk szűk kerete nem engedi, hogy minden egyes felszólalással részletesen foglalkozzunk, csak a tárgyalás lefolyását iparkodunk nagyjában vázolni; mindamellett lehetetlen érintetlenül hagyni a miniszterelnök úrnak hetyke modorát, melyet a parlament- l tel szemben az érdekes tárgyalás első napján tanúsított. A minisz- í terelnök úr, a ki, mellesleg legyen megjegyezve, a mi szerény hir- lapirói mivoltunkat is magas figyelmére kegyeskedett érdemesíteni, ; olyan félvállról beszélt az országgyűléssel, mintha — örök időkre oda volna nőve ahhoz a miniszteri piros bársony székhez! Felhá- í borodik az ember jobb érzülete, ba végig fut a budapesti lapok azon hasábjain, melyek a miniszterelnök úr effajta nyilatkozatait tartalmazzák: „Különben nem érti, miért akarják azon irományokat (a vizsgálati jegyzőkönyveket;) hisz’ az ő eljárását úgy is elitélik. Hát ítéljék el.“ stb. Hogy a miniszterelnök úrnak mindegy akár elitélik akár nem: azt elhiszszük és tapasztaljuk; de hogy a miniszterelnök
