Eger - hetilap, 1880

1880-12-16 / 51. szám

402 S mindezek mellett hiányzik még a fentebb érintett második feltétel is. Hiányzik az, hogy minden egyéni jog felett támadt per­ben, úgy az egyes ember az egyes emberrel szemben, mint az egyes az állammal szemben ; úgy továbbá a közjog, mint a magánjog te­rén, úgy a birói és a közigazgatási hatóságok esetleges illetőségi összeütközéseinél független, rendes, felelős biróságok Ítéljenek. Az adóhivatalok, az egyes miniszteri közegek, a folyami én - dörségek st'b., egyszóval az államrendöri igazgatási hivatalok ellen nincs igazságos ótalmunk! Nincs fórumunk, hol ez egyes igazgatási hivatalok ellen administrativ keresettel élhetHénk, A mai helyzet tűrhetetlen tehát! Reform, határozott reform kell ide! Dr. Fenyvessy F. A Mária-ünnep az egri papnevelőben. Az egri papnevelő intézet növendékei évenkint „Mária-ünnep“ czim alatt szavalati s ének-akademiát szoktak rendezni a végből, hogy a szóló művészetek, s olykor az egyházi irodalom terén való törekvéseikkel s haladásukkal a nagy közönséget is megismertes­sék. Egy ily igen sikerült évi ünnepnek múlt vasárnap, f. hő 12-én voltunk tanúi, s az ott megjelent közönség díszéből és számából Ítélve, nagy örömünkre szolgál ez alkalommal constatálhatni, hogy ez érdekes, egyházias szellemű ünnepek iránt való érdeklődés közönségünk minden rétegében, a földmives osztálynál épen úgy, mint az intelligentiánál, s ezek közt feltünöleg a nőknél, -- évröl-évre fokozódik. — Az érdekes, és változatos műsorról, a szavalatok s énekkarok sikeréről, mint egyébkor, úgy ezúttal is, csak méltó dicsérettel emlékezhetünk meg. Szavalók és éneklők egyiránt elismerést érdemlő buzgalom­mal feleltek meg feladatuknak, s a szép számú díszes közönség részéről is kellő méltatásban részesültek. — De a mi speciális ér­deklődésünket, már a zene iránt való nagy rokonszenvünknél fogva is, méginkább fokozta az a programm 8. száma. Előkelő családokból származott két növendékpap mutatta be ebben a zongorában való ügyekezetes jártasságát, Herold „Zampa“ dalművének nyitányát adván elé négy kézre, a körülményekhez képest, kielégítő szaba­tossággal. Nemcsak bennünket, hanem az összes közönséget is kel­lemesen lepte meg a műsor eme szokatlan változata. S ép' e kö­rülmény ösztönzött bennünket a jelen sorok Írására. Tagadhatatlan, hogy az istentiszteletnek, s a vallásos áhitat- gerjesztésnek egyik leghatalmasabb motívuma az egyházi ének. Semmi sem képes az emberi lelket annyira megszeliditeni, megne- mesiteni, mint a zene. Ez a leghathatósabb féke az indulatoknak és szenvedélyeknek. A dal hatása alatt az ember átszellemül, s az égi sphaerákba emelkedik. Orpheus vadállatokat fékezett ze­néjével. F a r i n e 11 i dalával űzte el a király misantropiáját. .. Még fokozottabb a hatása az egyházi zene- és éneknek. De csak az igazi és a jó egyházi zenének. A gregorián-ének, classi- kai szépségében s egyszerűségében, felülmúlhatatlan. Palaestrina, Bach S., Haydn, Mozart egyházi zeneszerzeményeik által lőnek halhatatlanokká. Oda kell törekedni, hogy az egyházi zene és ének eredeti egyszerűségére vezettessék vissza, s végkép megszüntessék az afféle fülsértő, botránkoztató karittyálásokat, minőket (sit venia verbo) nekünk is elég alkalmunk van hallani. Az igazság ily lep­lezetlen kimondását ne vegyék az érdeklettek zokon. Minden ah­hoz értő tudja és belátja, hogy ahol nagyobb szabású egyházi ze­nemüvek interpretálására a kellő erő hiányzik : ott a bajon sem a csekély számú tagok képessége és buzgalma, sem az nem segít, hogy a choru8nak, — mint például az egrinek — két euró­pai hirü karmestere is van. Egyházi ének tekintetében a községekben még szomorúbban állanak a dolgok. Azt az impertinens czikornyát, melyet némely falusi kántorok — tisztelet a kevés kivételnek ! — a kintornánál is rosszabb orgonáikon űznek ; azt az óbégatást, mit a falusi nép, kivált az asszonyok, a templomban véghez visznek, lehetetlen, hogy egészséges érzékű hallószerv bosszankodás nélkül kiállja. Erős, gyökeres reform kell ide, hogy az egyházi éneklés ismét az legyen, a minek lennie kell: a vallásos ábitatgerjesztés föfactorá- nak. S ezt első sorban keresztülvinni a pap, a falusi lelkész van hivatva. Ha a pap a növelő intézetből kifejlesztett, finomított zene- érzékkel, s némi zeneismerettel távozik, nem szükség egyéb ösz­tön neki arra, hogy hivatása körében az egyházi népének javítá­sára mindent megtegyen. S ez irányban való munkásságát mind­járt a falusi iskolában kezdje meg. Hiszen saját nemesitett érzéke fogja ezt tőle sürgősen követelni. S ha valaki kétségbe vonná, hogy e részben népünk kellő fogékonysággal bir: nem fogok neki azzal argumentálni, hogy a batzfeldi sváb parasztgyerekek zenekara egész Európát diadallal utazta be; hanem csak egy közelebbi s egyszerűbb példára utalok. Az egri reform, imaház fölavatásának Ünnepén, journalistai tisztem által is hivat­va, jelen voltam ; s az ezúttal ott müködö énekkar vegyes népies előadásának szép harmóniája s szabatossága annyira meglepett, mikép azon bitben, hogy valamelyik nevezetesebb reform, taninté­zet énekkara érkezett meg az ünnepre, — kíváncsian furakodtam közelükbe. S ime, nagy csudálkozva látom, hogy — sült paraszt suhanczok énekelnek— kótát tartva kezökben. „Hová valók vagytok? kérdém.“— „Az ónodi kántus vagyunk, uram!“ — válaszolt egy 12—13 éves ficzkó nemes önérzettel. — Hja, a reform, theologiai intézetekben nagy gondot fordítanak az egy­házi ének mivelésóre. Luther maga sem közönséges egyházi énekszerzö volt. Azt hiszem, e sorokban sükerült némileg kimutatnom azt, hogy a vallásos művelődés szempontjából is, mennyire kívánatos, hogy a papuövelö intézetekben az egyházi ének és zene tanítására az eddiginél több gond, figyelem és idő fordittassék. Már maga a gregorián-éneklésmód tanításában a kellő gondosság hiánya azt eredményezte, hogy a gregorián-ének eredeti jellege s szépségéből j csaknem egészen ki lön vetkeztetve, s manap alig találnak papot, a ki a gregorián szerint szabatosan tudna énekelni. Azaz énektu­domány nem valami arcánum?, s az a nővendékpap, aki némi zene­hajlammal és érzékkel bir, a köteles gregorián-ének tanulása mel­lett, rövid időn, játszva fog az éneklés-, az összhangzás-, és a harmoniumon az orgonakezelésböl annyit elsajátítani, a mennyi az ö czéljaira teljesen elegendő. S hogy az ilyen, ügyesen, szakértelem­mel, kedvvel és buzgósággal vezetett tanulás egyszersmind a legne­mesebb, legképzöbb szórakozás is : — talán mondanom sem kell. Ajánlom ezen, idő és hely szűke miatt csak futólag ide vetett gon­dolataimat az illetők szives figyelmébe. Szabó Iynácz. Az egri zászló-ügy a képviselőházban, Az országgyűlés decz. 13-ikán tartott ülésében tárgyalás alá vette a kérvényi bizottságnak azon véleményét, melyet az egri zász­lósértési ügyben Egerváros képviselőtestületének fölterjesztésére adott. (A kérvényi bizottság véleményét múlt számunkban már kö­zöltük. Szerk.) Lapunk szűk kerete nem engedi, hogy minden egyes felszólalással részletesen foglalkozzunk, csak a tárgyalás lefolyását iparkodunk nagyjában vázolni; mindamellett lehetetlen érintetlenül hagyni a miniszterelnök úrnak hetyke modorát, melyet a parlament- l tel szemben az érdekes tárgyalás első napján tanúsított. A minisz- í terelnök úr, a ki, mellesleg legyen megjegyezve, a mi szerény hir- lapirói mivoltunkat is magas figyelmére kegyeskedett érdemesíteni, ; olyan félvállról beszélt az országgyűléssel, mintha — örök időkre oda volna nőve ahhoz a miniszteri piros bársony székhez! Felhá- í borodik az ember jobb érzülete, ba végig fut a budapesti lapok azon hasábjain, melyek a miniszterelnök úr effajta nyilatkozatait tartalmazzák: „Különben nem érti, miért akarják azon irományokat (a vizsgálati jegyzőkönyveket;) hisz’ az ő eljárását úgy is elitélik. Hát ítéljék el.“ stb. Hogy a miniszterelnök úrnak mindegy akár elitélik akár nem: azt elhiszszük és tapasztaljuk; de hogy a miniszterelnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom