Eger - hetilap, 1880
1880-11-18 / 47. szám
XIX. év-folyam. 47. szám. 1880. november 18-au. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 , Negyed évre .1 ,, 30 . Egy hónapra. — 45 r Egyes szám — 12 „ EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lycennii nyomda,) a szerkesztőség (sóház-uteza Mooserféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése. (Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Közgazdasági viszonyaink. I. Földművelésünk. (Folytatás.) (Sz.) Ezenkívül még más baj is fenyeget bennünket, t. i. hogy a gabonanemüek minősége is, eltekintve az újonnan feltört területektől, minőkkel már nem nagy mennyiségben rendelkezünk, a bánsági búzára nézve megjegyeztük, hanyatlik, holott a müveit külföldön e bajt elhárítani tudják, minek okát külterjes, csak a mennyiségre, de nem a minőségre is tekintő gazdasági müvelésmó- dunkban kell keresnünk. Hiányos nálunk első sorban a föld előkészítése. Említők, hogy a természetes trágya nincs meg a kellő mennyiségben; de a mi van, azzal is okszerütlenttl bánunk; a termékenyítő trágyalé pl. csak igen kevés gazdaságban gyüjíetik össze nálunk; guanóról és vegyészeti utón készített trágyáról pedig, melynek elöföltételeit gazdagon birjuk, alig szólhatunk valamit. Az elültetendő magra mi gondot sem fordítunk, holott a külföldön, nevezetesen Anglia- és Francziaországban, a földbe kiválogatott mag jut; csakis így lévén lehetséges a magnemesi- tés okszerű s következetes művelése, melynek kiváló eredményei a többi közt a párisi világkiállításon is meggyőző módon voltak feltüntetve. Továbbá a természet csapásai, különösen pedig a vizek óriási áradásai, melyekkel megküzdeni gyakran képesek sem vagyunk nem egyszer roppant területeket bontanak be és vonnak el a művelés alól. S mégis vizi építményeink és műveleteink ma sincsenek meg a kellő számban és a meglevők is nem mindig felelnek meg a czélnak. Példa erre Szeged, melyet (mint mondják okszerütlenül készített) gátjai daczára, teljesen elöntettek és tönkre tettek a Tisza hullámai. „Vizeinknek zabolátlanságát megfékezni, és termő erejűket felhasználnunk lenne első feladatunk,“ mondja Keleti s e tanácsot jó lenne követni. Versenyképességünk csökkenése egyik nem csekély okának vehetjük a termelési költségek, főleg a napszám nagyságát, mely termelvényeinket igen megdrágítja más olcsóbban termelő államok hasonló termelvényeivel szemben, kiválólag pedig a napszámnak egyes vidékek és hónapok szerint való nagy egyenlőtlensége azon perturbans tényező, mely a termelvények egyenlőbb piaczi árára károsan hat ki, a maximum és minimum közt folyton mutatkozó roppant nagy hullámzás megzavarván a termelőnek minden cal- culusát. Földművelési érdekeink nem kellő istápolhatásának egyik további okának a töke hiányát s ennélfogva a földhitel megszerez- hetesének nehézségét tekinthetjük; pedig, ha valamely művelési ág olcsó tökét igényel, úgy mindenesetre elsősorban a föld az, kivált nálunk, hol „a föld felszabadulásával, a robot-munka elestével és annak folytán a külterjes gazdálkodásnak a belterjessel szükségessé vált felcserélésével a szükséglet a földhitel iránt folyton növekedett; mert lassan ugyan, de biztosan gyümölcsöző beruházások csak ott lehetségesek, hol a földbirtokos mérsékelt kamat és törlesztés mellett hosszabb időre szóló hitelre tehet szert“ (Dr. Kőnek). Tisztán földmivelés utján tökét tere inteni aligha lehet, kivált oly államban, mint a mienk, hol még igen-igen sokat kell a földbe fektetni, hogy mezei gazdászatunkról elmondhassuk, hogy kifejlett. Az ipart kell tehát meghonosítanunk, mert a töke leginkább munkával, iparos keresettel szerezhe tő meg; látjuk ezt Francziaországban, melynek ipara elsören dü, de mezei gazdászata is mintaszerű. Egy a földművelést rendkívül megbénító oknak vehetjük még gazdaközön8égünk azon meg bocsátbatatlan, megrögzött közönyét, melyet a gazdasági szakképzést közvetítő intézetek, a gazdasági iskolák iránt viseltetik, nem tartván szükségesnek azok látogatását. Tizenhat e czélból létesített felsőbb és alsó intézet alig számit 600 tanulót, s a magyar-óvári akadémiát kivéve, hol a hallgatóság száma 200 körül van, a többi intézet igen csekély (több csak 10—20 főnyi) népességgel bir, pedig a versenyképesség az elöhaladt államokkal csak alapos szakkészültség alapján eszközölhető. Mindezen káros behatások eredménye azután az, hogy kevesebbet és kevésbbé jó minőségűt termelünk, mint a mennyit kedvező viszonyaink mellett termelhetnénk s mint a mennyit hasonló körülmények között más államok termelni szoktak. Nevezetesen egy hectáron átlag termel: N.-Brittania 32 hectolitert Francziaország 17 hectolitert Belgium 29 n Ausztria 15 n Németország 24 n Magyarország 13 Ti Ném.-Alföld 23 V Spanyol „ 13 Y> Dánia 20 11 Portugália 10 11 E számok világosan mutatják, hogy nálunk sokbelyt fele, sőt néhol harmadrésze terem annak mennyinek teremnie kellene. Talán az érintett államoknak földje jobb, vagy talán különös természeti ajándékokkal dicsekszenek, hogy annyival többet produkálni képesek? Koránsem! Egyiknél másiknál sokkal kisebb mértékben vannak meg a kedvező előfeltételek, mint nálunk; de a mit ott a természet mulasztott, helyrepótolja az emberi szorgalom. A mondottakból világos, hogy közgazdasági politikánk megváltoztatandó, s nem arra kell törekednünk, hogy továbbra is minden áron export-állam legyünk, hanem hogy okszerű intézkedések által fejlesztett kereset mellett, tök^-ter meló, iparos állammá váljunk. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy talán szűnjünk meg földeinket művelni, sőt ellenkezőleg, arra kell törekednünk, hogy tőkét szerezvén s mezőgazdaságainkat tökéletesítvén, azt a lehetőleg jövedelmezőbbé tegyük. (Folyt, köv.) A lelánczolt Prométheuszok. Irta II. Kákay Aranyos. *) E czirn alatt jelent meg legközelebb az Athenaeum kiadásában egy 184 oldalra terjedő füzet, mely érdekes tartalmánál, sok helyen pikáns részletezésénél fogva valószínűleg igen sokáig a közönség kedvencz olvasmányát fogja képezni. (* Ara 1 frt 70 kr. Kapható Szolcsányi Gynla könyvkereskedésében helyben
