Eger - hetilap, 1880
1880-11-04 / 45. szám
XIX. év-folyam. 45. szára. 1880. november 4-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 r Egyes szám — 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorkely után 6, liélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lycenmi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mooserféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése. (Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 Irt 80 kr.) Hevesmegye 1880. október 25—27-én tartott rendes bizottsági közgyűlése. (Vége). Tér szlike miatt még csak a kővetkező közérdekű ügyekre vonatkozó megyebizottsági határozatokat foglalhatjuk tudósításunkba. A számonkérö szék jelentéséből kiemeljük, hogy az ügyforgalom a i. év III. negyedében a következő volt: beérkezett közigazgatási 15,232 elintéztetett 14,985, hátralék 247, beérkezett árvaszéki 5930, elintéztetett 5013, hátralék 917. Olvastatott a kir. közmunka és közlekedési miniszter 15925. 8Z. leirata, mely szerint Székely József bpesti lakosnak a Fegyvernek- T.-Füred- Poroszló, esetleg Fegyvernek- Szöllős-Füred és Nagykun-Madaras-Füred községeket összekötő helyi érdekű vasútvonalakhoz az előmunkálatokra egy évi engedélyt adott. —Intézkedés tétetett, hogy a vállalkozó a szükséges hatósági támogatásban részesüljön. Gaál Ferencz, Székfi István jegyzők és Hutter Antal volt jegyző özvegyének felebbezése folytán a nevezettek nyugdíj-igénye megállapittatván, a községi és körjegyzők nyugdíjintézetének igazg. választmánya az illető uyugdijösszegek kirendelésére utasittatott. A Somogymegye közönségének az egri zászlósértési ügyben az országgyűlés képviselöházához intézett s pártolás végett e megyének is megküldött feliratára vonatkozólag a képviselő- házhoz a következő felirat intéztetett: Mélyen tisztelt képviselöház ! Somogymegye közönségének f. é. augusztushó 2-án tartott bizottsági közgyűléséből 201 sz. a. az egri zászlósértés alkalmából a mélyen tisztelt képviselöházhoz az iránt intézett kérvényét, hogy a magyar állam eszméjének, vagy az azt kifejező jelvényeknek megsértői a fölségsértéshez viszonyított büntetéssel fenyitessenek, részünkről is annyival inkább pártoljuk s mély tisztelettel kérjük a Somogymegye által kért törvény megalkotását; mert a nemzeti színt, ősi jogaiba visszahelyező 1848: XXI. t. ez. a nemzeti lobogónak minden középületeknél, minden nyilvános ünnepély alkalmával való használatát elrendeli ugyan, de az ellene vétők ellen megfelelő büntetést ki nem szabván, szükségessé vált ezen hézagot betölteni, s mert itt az ideje törvényes intézkedést tenni, hogy addig is, mig nemzeti zászlónk, mely az alkotmányos magyar király zászlója is, a haza fiaiból álló hadseregben megillető helyét elfoglalja, mindenki előtt oly méltó tisztelet tárgyává váljék, mely ellen vétni a legsúlyosabb büntetés nélkül senkinek se legyen lehetséges. Minthogy azonban a Somogymegye kérvényének benyújtására alkalmat szolgáltatott eset színhelye épen megyénk székvárosa volt, s minthogy az ezen ügyben megtartott vizsgálat eredményéről megyénk alispánjához intézett m. k. belügyminiszteri leirat a kedélyek megnyugtatását már csak azért sem eredményezhette, mert a vizsgálat — a helyett, hogy vegyes, t. i. polgári és katonai bizottság által ejtetett volna meg — kizárólag csak a katonai parancsnokság által foganatositatott: ez indokból bátorkodunk a mélyen tisztelt képviselöház előtt még azon alázatos kérelmünknek is kifejezést adni: hogy ez ügynek, vegyes természetéhez képest, vegyes küldöttség által megvizsgáltatása s jövőben is hasonló eseteknek ily módon való elintézése czéljából a kellő intézkedést megtenni, i lletöleg a kormányt ez iránt utasítani méltóztassék. Kelt Egerben 1880. évi oktob. hó 27-én tartott rendes évne- gyedes bizottsági közgyűlésünkben. Hevesmegye közönsége nevében: Isaák László, alispán. A Budapest főváros közönségének a képző művészetek érdekében kelt s pártolás végett megyénknek is megküldött felhívása tárgyában javaslattétel végett kinevezett küldöttség véleményes jelentése alapján határoztatott: 1) Az országas képzőművészeti társulat részére a nemesi pénztárból 10 éven át évenkint 250 forint adományoztatik, melyből 100 ft évenkint az 1000 ftos pártoiótagsági dij részletébe lesz betudandó, 150 ft. pedig a képzőművészeti társulat rendelkezésére bocsájtatik. Ez össszeg fedezésére azon 5000 forintnak kamatai jelöltetnek ki, raelylyel megyénk a kisbirtokosok országos hitelintézetének alapitó tágjává lett, s ez adományozás helybenhagyásának kieszközlése czéljából a m. k. belügyminisztériumhoz fölterjesztés intéztetik. 2) Azon czélból, hogy megyénk az orsz. képzőművészeti társulattal érdekeltségének megfelelő összeköttetésbe léphessen s e viszonyt a jelzett 10 év alatt alkalmas módon fentarthassa: egy állandó képzőművészeti küldöttség neveztetik ki, mely a megye nevében a társulattal összeköttetésbe lép ; ügyeiről magát értesiteti; elhatározásaira, különösen a hazai történelemből veendő képek választásánál, a társulati ügykezelés keretébe beilleszkedő módon, befolyást szerez, s mindezen működéséről a megyebizottsághoz évenkint legalább egyszer jelentést tesz. E küldöttség elnökéül: Tár- kányi Béla, tagjaiul pedig: Imre Miklós, Kovács Kálmán, Maezke Valér, Pánthy Endre, Sajósy Alajos és Zalár József ezennel megválasztatnak. 3) Kívánatos lévén, hogy e megyéből a képzőművészeti társulat tagjai közé úgy egyesek, mint községek és egyesületek mennél nagyobb számban belépjenek: az e czélból szükséges lépések megtételére, nevezetesen felhivás és aláírási ivek kibocsátására, s ez utón tagok gyűjtésére, és ha a gyűjtés eredménye lehetségessé tenné annak kieszközlésére, hogy a képzöm. társulat Egerben idö- szakonkint képtárlatot rendezzen, szintén az előbbi pontban kinevezett küldöttség bizatik meg, — elváratván ezen eljárásáról is annak idejében benyújtandó jelentése. A mátrajárási szolgabirói irodának Ivádról Pé- tervásárra ez évi decz. 1-ig történendő áttétele elrendeltetett. Olvastatott a m. kir. belügyminiszter 31,034. sz. leirata, melyben elrendeli, hogy a kitelepitett Tisza-Halász község az uj telepen a Lörinczfalva nevet viselje. A magyarországi jogtanodák kérdéséhez. Különös tekintettel a fennálló jogakademiákra s a tervezett egyetemekre. (Vége.) Hogy hazánkban jelenleg több egyén van a jogi pályán, mint a mennyit tisztességesen ellátni képes, ennek okai, a szerző szerint, nagyrészt a törvényhozások s a volt kormányok intézkedéseiben kell keresni. Ezen állításának bebizonyítására felhozza, hogy midőn 1860-ban az absolutismus Magyarországon megszűnt és 1861-ben, az országbírói értekezlet megállapodásai értelmében, a magyar törvények visszaállíttattak, a Bach-rendszer volt hivatalnokai közül igen sokan, miután hivatalnoki praxisuk jogi praxisnak vétetett, letették az ügyvédi vizsgálatot, a nélkül, hogy jogot végeztek volna. Hasonló történt később a törvényhatóságoknál alkalmazott tiszt- viselökkal is. Ez annyira köztudomású tény, hogy egy időben a lapokban többször pengették, hogy e bibát az ügyvédi diplomák felülvizsgálása által kellene belyreütni. Méltán sorolja a t. szerző a baj okai közé, hogy a hatvanas években visszaállított jogakademi- ákon, joglyceumokon és protestáns collégiumokon 1874-ig, sőt ez
