Eger - hetilap, 1880
1880-10-21 / 43. szám
XIX. év-folyara. 43. szám. 1880. október 21-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . ,2 „ 50 , Negyed évre .1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 , Egyes szám — 12 , EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- 8orhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mooserféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése. Alapítványi új ház a lycenm átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Az Egerpatak szabályozásához. 14016. szám. A közmunka- és közlekedési m. kir. ministeri- um Hevesmegye közönségének. — A megye alispánja f. évi május 10-én kelt 4463. sz. jelentésével, a vonatkozó összes iratokkal együtt, fölterjesztette hozzám az Egerpatak szabályozása tárgyában Eger városának m. é. oktob. 4-én 4888. sz. a., valamint a megye közönségének az ezen városi határozatot részben helybenhagyó, részben pedig módosító f. évi jan. 12-én kelt 25. sz. első fokú határozatát, uem különben bemutattatott az ezen határozat ellen benyújtott két folyamodvány is. Ezen ügy, mint a megye közönsége előtt a f. évi jun. 30-án kelt 8503. sz. a. intézvényemböl ismeretes, helyszíni megvizsgálás és javaslattétel végett Kisszely Károly orsz. középit. felügyelőnek adatott ki előzetesen, ki véleményes jelentését fölterjesztvén, a megye közönsége határozata az annak alapjául szolgáló városi határozattal együtt, valamint a benyújtott felfolyamodványok is felülvizsgáltattak, s immár azou helyzetben vagyok, hogy, a városi határozatnak a tervezett zár gát mily módon leendő létesítésére vonatkozó 1-sö pontján kívül, melyre nézve még további vizsgálatot és felvételeket kell elrendelnem, a határozatok többi pontjai és a felfolyamodványok felett érdemlegesen nyilatkozassam. — Ugyanis a városon keresztülmenö patak medrének rendbe hozatalára, illetve a határozatok erre vonatkozó ezen többi pontjára nézve általános szabályképen kijelentem, hogy a patak feneke a természetes esés szerint kiegyenlítendő és lemélyitendö, a szabályellenes beépítések eltávolitandók, a szorulatok és hidak lehetőleg 12 méter szélességre kibövitendök, az éles, rendetlen görbületek szelid hajlású vonalakkal kiigazitandók, a partok a szabványos fenéken felül legalább 3.8 méterig felemelendök, s ezenfelül a hidak és átjárók is még 40—60 cmterrel magasabb nyílással látandók el, áta- lábau pedig a szabályozás úgy viendő keresztül, amint az a vonalozásra nézve a részletes helyzeti rajzon barna vonallal, a fenékmélységre nézve a hoszszelvény-rajzon veres vonallal ki van jelölve. — Ezen átalános határozat elörebocsájtása után és ennek kapcsán az egyes felfolyamodványokra nézve elhatározásomat a következőkben közlöm a megye közönségével : 1) Samassa János érseki igazgató felfolyamodványa. Ez a megyei határozat által helyben hagyott városi határozat 3., 4. és 12-ik pontját támadja meg. Ezen pontokban az mondatik ki, hogy az érseki belső ma- lom-zttgó fel-szerkezete eltávolitandó, a színzúgó, vagyis a mostani ászokfája olyképen alakítandó át, esetleg szállítandó le, hogy a Czifra-hid most beiszapolt része teljesen kitisztulhasson. Elrendeltetik e pontok alatt továbbá, hogy a zúgó 14 méterre kiszélesítendő ; a zúgó és a Czifra-fal közti téren bejövő viznek megkivántató meder pedig, amennyiben a földbe befelé nem volna elegendő, feltöltés által pótlandó, illetőleg készítendő el. Ezen határozattal szemben a felfolyamodvány nem tartja szükségesnek a szabályozás szempontjából az elrendelt roalom-átalakitást, s ha mégis a malomtulajdonos kárával ez batároztatnék el, teljes kárpótlást kér. Ezen felfolyamodványra és az abban sérelmesnek talált határozati pontokra nézve határozatom a következő: Az érsekség malmának zú- gója a táblák eltávolítása mellett fenékgáttá alakítandó át, úgy, hogy ászokfájának felszíne 0.38 meterrel lejebb legyen szállítva, vagyis helyesebben, a zárfalban levő nyilás fenék-padozatánál 0. 982 mtrrel legyen alacsonyabb, és szekrényének szélessége, nem mint a határozat mondja 14, hanem a szabványos 12 mtrre kibővítessék. A zárfal és a maiom-gát között levő mederszakasz pedig az eredetileg tervezett kiegyenesités elhagyásával, a részletes hely- 8zinrajzon barna vonalakkal kijélölt irányban rendezendő, és partjai a hoszszelvényben vörös vonallal kihúzott szabványos meder-fenéken felül 3.8 méter magasra emelendők. Végül az érseki kert hosszában czélba vett meder- és bid-szélesbbitést a szabványos 12 méternyire a határozat értelmében helyben hagyom. — 2) Jakobo- vics Rupert az irgalmasrend főnökének felfolyamodványa a városi határozat 5. pontját és az ezen pontot kiegészítő megyei határozat azon pontját támadja meg, melyben kímondatik, hogy a meder mélysége 10—12 lábig készítendő, a meder-fenék szélességepedig lehetőleg 12 méterre áliapittatik meg azzal, hogy a Schwarcz Ist- vánféle gőzmalomnál a patak medrében lévő sarkantyú eltávolitandó. A felfolyamodvány az iránt kér vizsgálatot, bogy a szélesítés melyik partból vétessék? Az irgalmas rend főnökének felfolyamodására nézve, a mennyiben az a szabályozás általános elveit érinti, fentebb már határoztam, egyébként pedig a Schwarcz-féle gőzmalomnál létező sarkantyú eltávolítását és a medernek a barna vonal szerint leendő szabályozását ezennel megállapítom. 3) Lengyel Miklós az egri fökáptalan nagyprépostja íelfolyamodványában sérelmesnek találja a városi határozat 6. pontját módosító megyei határozat ide vonatkozó részét, kárpótlást kér. Sérelmesnek tartja a városi határozat helyben hagyott 14. pontját is. Ezen módosított b) pont szerint a patak-meder akként szabályozandó, bogy a káptalani sorház-épületnek, csak felső sarka vágassák el, ezenfelül az ott levő gömbölyű sarok-épitmény is eltávolitandó. A 14. pont határozata szerint a káptalani zugó fél méterrel leszállítandó, továbbá a zúgón alóli anyameder a malom-árok lefolyásáig 12 méter fenék-szélességgel a zúgó pedig 14 méterre kibövitendö. Az egri fökáptalannak a sorháznál lévő mederszabályozását illető kérelme, a megyei határozat értelmében elfogadott és a barna vonalakkal kihúzott irányzattal megfelelő elintézést nyert; a kisajátítás és kárpótlás kérdését illetőleg pedig önkényt következik, bogy a mint általában a tervezett szabályozási munkálatok költségei a szabályozási költségalapból fedezendök , úgy az elfoglalandó területek és épületek is megfelelöleg kárpótiandók ezen alapból. A káptalani malom zúgójának leszállítása magának a városnak elöntése tekintetéből e nagy távolság és esési különbözet miatt nem bir jelentőséggel, és csak abban az esetben volna foganatba veendő, ha a meder rendezése a város külhatárára is kiterjesztetnék; akkoris azonban a határozatnak oly módosításával, hogy a gát kiszélesítése nem 14, hanem csak a szabványos 12 méterre eszközöltessék. — 4) Szokoly Lipót a minorita rend főnöke a helyben hagyott városi határozat 9. pontját fellebbezi, mely szerint a Plank Kálmán- féle háztól a minoriták istállójáig az eredeti tervben X.—Y. betűvel jelölt veres vonal, — a 12 méter szem előtt tartásával — a patak kellőleg kiszélesítendő. A felfolyamodvány a kiszélesitéshez szükséges föld kisajátítását kéri, panaszolja, hogy a helyszíni tárgyalás felületes volt. Kifogásolja, hogy a határozat nem mondja ki, miszerint a patakpart megerősítése a város feladata. A minorita rend ezen fellebbezését illetőleg, minthogy a kérdéses helyen a meder kibővítése múlhatatlanul szükséges, és azt csak az X.—Y. barna szinii vonalban lehet helyesen eszközölni, — ezen vonalat helyben hagyom. — Ami pedig a felvett kárpótlási kérdést illeti az iránt a 3) alatti felfolyamodványnál már nyilatkoztam. 5) Az izraelita hitközség a megye közönsége bátározatának az izraelita iskolára vonatkozó részét felebbezi. Műszaki szempontból támadja meg a határozat czélszerüségét és ha ez mégis helyben hagyatnék, kárpótlást kér. E megye közönsége határozata a kérdéses iskolát szabályozási szempontból is eltávolítandónak jelenti ki. Az izraelita iskola ügyére vonatkozó külön tárgyalások a megye közönsége által f. évi január 12-én kelt 25. sz. a. a belügyminiszter úrhoz felterjesztetvén, általa hozzám átkiildettek, s ezek szerint az iskola épület fen- maradása a megye közönsége m. é. 352. számú határozatával bizonyos feltételek mellett, nevezetesen, hogy az izraelita hitközség többek közt a barátok-hidját egy nyílással megtoldja, s az átelleni
