Eger - hetilap, 1880
1880-08-19 / 34. szám
XIX. év-folyam. 34. szám. 1880. augusztus 19-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 r Egyes szám — 12 „ EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. [Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi uyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mooserféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése. (Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Első Perencz Tózsef MAGYARORSZÁG APÓST, KIRÁLYA Ő FELSÉGE SZÜLETÉSE NAPJÁNAK FÉLSZÁZADOS ÉVFORDULÓJÁRA. o^° „A legelső magyar ember a király, Érte minden honfi karja készen áll.“ Vörösmarty. A haza ünnepet ül, a béke és\ hódolat örömünnepét! Szeretett királya egy eseménydús félszázad küszöbét lépte át. És e napot ünnepli meg a koronához, királyához mindig hü magyar nemzet. A Kárpátok egeket hasitó ösbérczei viszhangozzák az ünnepi mámorban úszó népmilliók Udvkivánatát: „Éljen a magyar király!“ És az üdv hangja elterjed az Adriáig és azontúl; csendes felszínének kéklö messzeségébe áthatván a nép szava: „Isten áld meg királyunkat!“ A világ pedig ámulva hallgatja s irígyli a szeretet eme magasztos kitöréseit, melyekkel egy mindig loyálisnak ismert nép, uralkodója trónusát körülveszi. Felséges királyunk Európa legszeretettebb, legnépszerűbb fejedelme; a nemzet hálája kiséri lépteit, s kéri az egek urát: áldja meg szeretett uralkodóját. & * * Apostoli királyunk feje fölött egy félszázad viharjai zajlottak el. Súlyos viszonyok közt, nehéz aggodalmakkal terhelten lépett ősei fényes trónjára. Európa lángolt és tombolt.............E vihar is elvonult ............ A z ifjú fejedelem szive telve nemes érzésekkel és magasztos gondolatokkal, nem tiirheté soká, hogy azon nemzet, melynek a történelem lapjain ragyogó betűkkel feljegyzett, és a külbefolyá- soktól mindig menten maradt hűsége, nem egy ízben menté meg a hazát és őseinek trónját, mélyen lealázva, szabadságai- és jogaitól megfosztva tengesse, sokkal nemesebb tettekre hivatott életét: csupán szive magasztos sugallatára hallgatva megvalósitá a Habsburgok ősi jelmondatát: „Justitia est regno rum fundamentum“, mert jobbját nyújtotta félreösmert nemzetének, és a nemzet őszinte lelkesedéssel megragadta azt! Egy szent frigy jött létre ím ! s a szabadság éltető hajnala újra beköszöntött elárasztva jótékony melegét az egész hazára, s boldogítva mindenkit egyaránt! A gazdag palotáiban úgy, mint a szegény gunyhójában a bú egyszerre örömre változott. Az árva hon fájdalmas sorsa okozta hazafias gond lelkes munkásságá vált nagy és üdvös törvényekben lévén kijelölve azon irány, melyben minden egyesnek erejét latba venni kell, ha elérni óhajtja halhatatlan gróf Széchenyi Istvánunk ama örökemlékü mondásának teljesülését: ..Magyarország nem volt, hanem lesz!“ És azóta mi sem háborgatta e szent frigyet. .. Az önkény helyébe a jog, igazság, egyenlőség és szabadság lépvén, a haza népei anyagilag és szellemileg láthatólag boldogultak és emelkedtek rövid idő lefolyása alatt oda, hová más népek csak hosszú idő alatt s nagy megrázkódtatás után érhettek. Nemzetünk önállása és függetlensége kiviva s az államok con- certjében elismerve s biztosítva. ion; s ha néha-néha egyes félreértések előfordultak is, nagy fejedelmünk uralkodói bölcseségével, mindig megtalálta a módot, melylyel azok az igazság és méltányosság alapján kellő elintézést nyertek. Mi egész reményünket Fölséges Urunk magasztos gondolkozása és nemes szivébe helyezve, teljes bizalommal hiszsztik, hogy nincs messze az idő, melyben nemzetünk minden irányban teljes megnyugtatást találand. Fel azért honfitársak, ne mulaszszuk el ez alkalommal legszebb hazafiui kötelességünket : Kérni az ég Urát, hogy áldja meg Királyunkat, a világ legalkotmányosabb uralkodóját, hogy sokáig boldogíthassa azon népeket, melyek jogara alatt csoportosának. Tegye azokat oly boldogokká és [oly hatalmasakká, minők még soha nem voltak; és népe boldogsága és szerencséjében találja föl egyéni boldogságát és szerencséjét, mint azt magasztos érzésektől áthatott nemes szive óhajtja. Ki már eddig is oly nagy, hogy a messze utókor is hálás kegyelettel tekintend fényes és korszakot alkotó uralkodására vissza, melyet arany betűkkel jegyzend fel a történelem múzsája. Adja Isten, hogy alatta érvényesüljön halhatatlan költőnknek, a magyar királyra irt eme fönséges gondolata. „Lelje népe boldogságán örömét, Hir8zerencse koszorúzza szent fejét!“ És végül kívánjuk lelkünk mélyéből, s a lelkesedés legöszin- tébb hevével: „Éljen népei javára soká I. Ferencz József Magyarország apostoli királya!“ Az internationale. III. Czélja és eszközei. (Folytatás.) Az 1872-be n Haagban (Hollandia) összejött congressus alkalmával szakadás állott be az Internationale addigi concentrikus nagy mozgalmában. Alkalmat szolgáltatott e szakadásra az orosz Bakunin. *) Ez a sveiczi Jurában egy „social-demokrata szövetség“- et alapított és nagy számú követőre tett szert; mert r adikalis- musa túlszárnyalta még a Marx-féle elveket és eszméket i%* A föl- tétlen atheismus ; tagadása minden tekintélynek; teljes megsemmisítése minden erkölcsi fogalomnak ; a legföltétleuebb egyenlővé tétele férfinek és nőnek, szóval: az orosz nihilismus legdörébb fana- tismusa nyert általa kifejezést. Ez ifjabb törekvések harczot idéztek elé az Internat ionaleben. A németek, francziák, osztrákok, lengyelek, portugallok, ir-ek Bakunin ellen; — a jurabeliek, spanyolok, s a belgák mellette szavaztak . Az Internationaleba szakadás támadt tehát, mely a szövetséget meggyengiteni látszott. Bakunin a congressus által az Internationaleból kizáratott; Marx pedig 1873. őszén minden további nyilvános szerepléstől visszalépett s a congressus által New-York-ba áttett főtanácsba nem lépett be. Búcsúbeszédjében, melyet az amsterdami osztály delegáltjai előtt tartott, törekvésének végczélját a legvilágosabban imigy fejezte ki: „A munkásoknak egykoron meg kell hóditaniok a politikai suprematiát s a régi politikát, a régi institucziók e föntar- tóját meg kell dönteniök. . . Be kell ismernünk, hogy a continens legtöbb országában forradalmunk emeltyűjét a hatalomnak kell képeznie; annak idején a hatalomra kell ap p e 1 Iái n un k, hogy a munka uralma elvégre létrejöjjön. *) Meghalt 1875-ben.
