Eger - hetilap, 1880
1880-08-19 / 34. szám
266 Polgárok! emlékezzünk az Internationale alapelvére, —aso- lidaritásra. A nagy czélt, mely után törekszünk el fogjuk érni, ha az összes országok minden munkását ez egybekapcsoló és életet osztó elvet föntartjuk. A forradalomnak solidárisnak kell lennie.. . Mi engemet illet, én feladatomat tovább folytatom — munkálandó ezen, a jövőre nézve oly rettenetes solidaritáson. Nem, én nem fogok az íuternationale-tól elszakadni, s életem hátra levő része, miként lefolyt munkás napjaim, a socialis eszme diadalának leszen szentelve, mely — és erről biztosak vagyunk — egykoron a proletárság uralmát fogja megteremteni.“ A jövő ez új társadalma, külalakjára, az Internationale jelenlegi szervezetéhez fog hasonlítani. Magvát képzendik az önálló, független községek, az úgy nevezett Commune-ok, vagyis: ugyanazon hely minden polgárának egyesülése ; mert a socialista államban minden polgár munkás, és minden munkás polgár. Az egyes önálló községek más községekkel területi és nemzeti szövetkezetekké egyesülnek s ekként elvégre létrejön a főtanács vezetése alatt a nemzetközi nóptestvérület. Az új társadalom megalapítását 1871-ben, Francziaországban tudvalevőleg megkisér- lették, hol is megalakultak a párizsi, lyoni, toulouse-i le creuzot-i stb. „Commune“-ok. A mi a jövő új társadalmának belső berendezését illeti: bajos dolog volna arról, megelőzőleg, teljes képet előállítani. Tudjuk azonban, hogy az Internationale jelszava a „tabula rasa“. „Mi — igy nyilatkozik a „Progres du Locle, 1870. jan. 29-iki számában az Internationale nevében, — mindenkinek szabadságát, egyenlőségét akarjuk; azaz: mi társadalmi forradalmat akarunk. A mit mi akarunk, hasonló az 1879. aug. 13-ának éjjeléhez. A radikálisok még a legmerészebbek is, a társadalom épületét egyszerűen bemeszelni akarják, meghagyva ennek jelenlegi alapjait; mi ellenben, miként az 1879-iki Constituante afeudalismust illetőleg tett: tabula rasat akarunk csinálni s mindent újból fölépíteni.“ E jelszóhoz képest, mint gyűléseiken, közlönyeik által hirdetik az Internationalisták: az új társadalom nem ismer sem k i - rályt, sem császárt s általában semmi tekintélyt. „De Paepe azt mondta tegnap, — igy szólt Dupont a brüs- seli congressuson, — hogy a királyok és császárok nagy szerencsétlenség. Igaza volt. Minden jelenlegi kormánynak meg kell szűnnie. A mit mi ledönteni akarunk, nem egyedül a zsarnok, hanem a zsarnokság.“ Az új társadalom nem ismer hadsereget. „A fennálló hadseregek — Írja az Egalité, — leányai a leg- gouo3zabb despotismusnak. A hadsereg iskolája a rabszolga érzületnek s az erkölcsi romlásnak; elrémitö eszköze a haladásnak ; tör az emberiség mellén; a szabadság feje fölött állandóan lebegő bárd; örök akadálya a népek testvérületének.“ Az új társadalomban minden ember egyenlő; nincs szegény és gazdag, mert a tulajdon közös s a társadalom egyformán munkásokból áll. „A bourgeoise aggódik; — Írja az Egalité, — a félelem hangos kiáltásokban tör ki belőle. Látva a félelmes hatalmat, mely orruk előtt szervezkedik, hogy őket egy napon elnyelje: nem tudják többé hogy melyik szenthez imádkozzanak. Látják a töke kiváltságait elenyészni; mert az Internationale a föltámadás, a munkások közeli győzelme a töke romjain, mely a bourgeoise kezei által monopolisáltatik. Hogy mi történik akkor, ha a társadalmi forradalom a közjó czéljaira kifosztogatja a bourgeoise-t, miként azt ö egykoron a nemességgel és papsággal tette? — erre egész biztossággal nem felelhetünk; a dolgok új rendje azonban egy végtelenül becses jót, — a jól fiztett munkát fogja ajándékozni nekik, hogy ne kelljen mint eddig, idegen munkából táplálkozniok. Ha talán a munkához nem értenének, mely esét gyakori leend, mert tiz körmüket használni nem tanulták — akkor . . ? Akkor bablevest fognak kapni. „Ah! de ez igen csekély“ — fogja kiáltozni a bourgeoise. A munkások válaszolnak: „kevés, igen; de ott van a jól fizetett munka!“ (Vége köv.) Városi ügyek. Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt 1880. évi aug. 1-én tartott képviselői ülés jegyzőkönyve. Olvastatott a m. kir. belügyminister reudelete az 1880. évi XXXVII. t. ez. életbeléptetése tárgyában, az alispánnak erre vonatkozó végzésével együtt. A szerkesztendő javaslat elkészítésével Tavasy Antal polgár, mester elnöklete alatt: Vavrik Béla, Fülöp József, Szederkényi Nán- I dór, Eisenmann János, Grónay Sándor bizottsági tagok, s Dusárdy | József főjegyzőből álló küldöttség azzal bizatik meg, hogy a munká- | latot f. évi augusztus 28-áig ide mutassa be. — Elnöklő polgár- • mester indítványa folytán ő Felségének f. hó 18-áu ünneplendö 50 éves születése napja alkalmából f. hó 17-én esti 8 órakora város kivilágittatni s ö Felségéhez felirat menesztetni határoztatik, utóbbi szerkesztésével a tanács bízatván meg. A 18-án tartandó isteni tiszteletre a képviselő testület tagjai tömegesen jelennek meg. — Olvastatott a német-utezai lakosok nyilatkozata, mely szerint az utczában építendő csatorna építésének költségeit felében viselni hajlandók. Végzés. Tekintve, hogy a város oly pénz alappal, mely erre fordítható volna, ez idő szerint nem rendelkezik, de mert az utcza az esetben is, ha a viz kellőleg levezettetik, jó karban tartható; megbizatik a tanács, hogy a viz kellő lefolyását eszközöltesse, — Kubik Endre főmérnök a kis völgy i ut és vizgátra vonatkozólag jelentését a helyesbített költségvetéssel bemutatja. Végzés: Ezen ut és vizgát elkészítése felette szükséges lévén, s gyors intézkedést igényelvén: felhatalmaztatik a polgármester, hogy e költségvetés szerint 558 frt 68 krt e czélra a fogyasztási adó-pénztárból vegye fel, s illetőleg ezen munkálatot ez összegből készítesse meg s fizesse ki, maga a munkálat árlejtés utján adandó ki. — Olvastatott a közbizottság határozata, melyben a minorita hidra vonatkozó jelentést tudomásúl veszi, s egyúttal felhívja a város közönségét, hogy ezen híd gondos felügyelet alatt tartassák. — Végzés: A híd felügyeletével Petravich Ferencz gazdasági felügyelő megbizatik. — Olvastatott Balogh Alajos kérvénye, melyben a szölö-utak igazítása alkalmával szőleje aljában okozott kárait megtéríttetni kéri. — Végzés: Véleményes jelentéstétel végett a mezei r. kapitánynak 15 napra kiadatik. Politikai heti szemle. A politikailag fontosabb eseményekből kevés jutott ki a lefolyt hétnek. A hatalmak állítólag a török jegyzékre való válaszszal már készen vannak, mely bár igen mértékletes hangon van szerkesztve, de határozottan kijelenti, hogy a berlini conferentián hozott határozatokat fenn kívánja tartani és teljesen lehetetlennek nyilvánítja oly új tárgyalások megkezdését, melyeknek az képezné czélját, hogy a hozott határozatok megváltoztassanak. Egyúttal figyelmeztetik a porát azon veszélyekre, melyeket netaláni halasztgatása maga után vonna, s kijelentik, hogy a komolyabb alakulásokért a felelősség kizárólag a portát fogná terhelni. Montenegro ügye most sincs teljesen legombolyítva, s már csak két hét van hátra azon határidőből, melyet a hatalmak a portának ez ügy elintézésére engedtek. [Nem is lehet tudni a porta szándékát, mert az európai sajtó igen ellentétes híreket közöl ez ügyben. Mindenik a saját pártállása szempontjából indul ki. így mig a párisi lapok azt hiresztelik, hogy a porta titokban nógatja az albánokat ellenállásra, s igy újból kiakarja játszani a hatalmakat, viszont Berlinben a porta legjobb szándékáról vannak meggyőződve. Némelyek szerint a két fél teljesen belenyugodott Dul- cigno átadásába, mások szerint a porta az u. n. „Zem“ területet szeretné e helyett Montenegrónak átbocsátani. Talán legközelebbről már biztosabbról szólhatunk. Görögország folytatja felszerelését, igy egy legközelebb érkezett sürgöny szerint a görög kormány 30 milliónyi hitelt fog kérni a kamarától hadi czélokra. Auglia igen kardoskodik mellette. Maga a angol kabinet szerkeszi a porta válaszára a viszonválaszt, melyet ultimátumszerű jeléggel óhajt ana felruházni, de azt a hatalmak alig fogják elfogadni. — Berlinből pedig azt jelentik, hogy a görögkérdés valószínűleg egy orosz-angol szövetséget fog létre hozni, s nem hiányoznak a biztatások, melyek Görögországot arra nógatják, hogy fegyverrel érvényesítse igényeit, nehogy előre nem látható eshetőségek azokat teljesen megsemmisítsék. — Különben úgy látszik, hogy a görög kérdés a tárgyalások uj periódusába lépett. Konstantinápolyból Írják a „Golos“-nak : Az itteni örmény patriarcha Narses a napokban könnyen mérgezés áldozatául esett volna. A mérget Abeddin pasánál ette. Ez a második eset, hogy a török ministerek ezen tiszteletre méltó örmény érseket megmérgezni (?) akarják. Először Said pasa kioszkjában, hol csakis elö- vigyázata mentette meg. Midőn utoljára Abbedin pasa öt meghívta, ellenmérget vitt magával. Alig hogy Narses az Abbedin pasától kínált kávét megizlelte, azonnal rosszúl lett s haza kellett szállíttatnia. Út közben a patriarcha bevette az ellenmérget s ez által meg
