Eger - hetilap, 1880

1880-01-22 / 4. szám

27 radt aa) előadásra vár 6, bb) nyilatkozatra vár 7, összesen 41 panasz. 4) Fegyelmi eljárási rendelő ügyben felterjesztetett 1 fellebbezés ; a legfőbb itélöszék fegyelmi bírósága által azonban a kamarai határozat helyben hagyatott. 5) Kamara fegyelmi bírósága által tényálladék hiányából beszüntetni rendelt 1 ügyben pedig a legf. itélöszék fegyelmi bírósága a fegyelmi eljárást és vizsgálatot elrendelte. 6) Vizsgálat 3 esetb- n rendeltetett el: a) a kamara fe­gyelmi birói ága által 1, b) legf. itélöszék fegyelmi bírói ága által 1, c) 1878-ik évben hozott, de csak 1879. évben lett jogerejü ha­tározattal 1, összosen 3. E/.en vizsgálatok közül 2 folyamatban van; egy ügyben pedig a panasz vissza vonatván, az eljárás be- szüntettetett. 7) Végtárgyalás 1879. évben 2 ügyben tartatott. Egyik ügyben vádlott irásbelileg niegfeddetett; — a másik ügyben a vizs­gálat folytatása rendeltetett el. * * * Gondnokúl kirendelt ügyvédek száma 2. Pártfogóul kirendelt ügyvédek száma 5. Tartatott a lefolyt évben 2 közgyűlés; — 27 választmányi és 14 fegyelmi ülés. Szoholay Lajos, kamarai titkár. Politikai heti szemle. A delegácziók ülésszaka Bécsben vége felé közeledik. Az utolsó ülés valószínűleg tegnap volt. Az elmúlt hét folyamában a magyar delegáczióban a külügyi költségvetés állott napi renden. Az átalános vitában Andrássy Gyula gr. is szót emelt s Szilágyi támadásai ellen védte a monarchia keleti politikáját, azt állítván, hogy a berlini congressus eredménye a monarchiát Keleten régi ál lásának és jogos igényeinek megfelelő magasságra fogja emelni; a jövő feladata azonban gyakorlatilag is értékesíteni azon előnyöket és érvényre emelni azon állásunkat, mely a berlini szerződésen ala­púi. A 19-iki ülésben a f. évi tengerészeti költségvetés és a bos- nyák menekültek számára (még mindig!) kért póthitelröl szóló ja­vaslat végleg megszavaztatott. A közös hadügyi szükséglet 20-án vétetett tárgyalás alá. Tisza Kálmán állása, mint a bécsi lapok Írják, erősen meg van ingatva, s bukása csak napok, legfeljebb nehány hét kér­dése. Tisza egészen ignorálni akarta a budapesti mozgalmakat; de a minisztertanács táviratilag felkérte, hogy azonnal jöjjön le. A minisz­terelnök ennek folytán e hó 16-án Bécsböl Budapestre érkezett. Az orosz, csapatösszpontositásokról a sz.-pétervári lapok semmit sem akarnak tudni s e tárgyról a „Times“ bécsi le­velezője is a következőket Írja: Az itteni katonai körök értesülése szerint most, mint a háború előtt, 9 gyalog- és 5 lovashadasztály vagyis 108 zászlóalj és 80 lovasszázad áll az osztrák-magyar-orosz határvidéken. Azonban ezen vidékhez tartozik Lengyelország is, és különben is a vagyonos nyugati tartományokban mindig erősebb kelyörségek szoktak állomásozni, mint a keletiekben, hol egyes na­gyobb városok kivételével a lakosság igen ritka. A esapatösszpon- tositásokról szóló nyugtalanító hírek valószínűleg onnan származtak, hogy most az orosz hadsereg újólag szerveztetvén, ez nagyobb mérvti csapatmozgalmakat okoz. Bismarckról, kinek betegségéről nemrég aggasztó hírek voltak forgalomban, egész váratlanul azt jelentik Berlinből, hogy meggyógyúlt s ismét kezébe vette az ügyek vezetését. Ezek a di­plomaták ! A franczia képviselöház új ülésszaka e hó 13-án nyitta­tott meg. Gambetta 300 szav. közül 289-czel választatott meg el­nöknek. A jobboldal jelentékeny része nem szavazott. Az új kor­mány a kamarák előtt 15-én tette meg a rég várt programm nyilatkozatot s mindkét ház helyesléssel fogadta. A montenegrói kormány a hatalmaknak körjegyzéket küldött, melyben panaszt emel a porta ellen Gusinje és Plava áta­dása dolgában tanúsított késedelmes eljárásáért. A csernagorcz kor­mány kívánja, hogy Törökország 2 milliónyi összeg megfizetésé­ben marasztaltassék el a költségekért, melyeket a késedelem által Montenegrónak okozott. Állítólag azt az impertinencziát is tartal­mazza a jegyzék, hogy — tekintettel a porta fizetésképtelensé­gére — hatalmaztassék föl Montenegró a neki átengedett albán területen levő mohamedán vagyon zálogbavételére, ami egyértelmű volna a gusinjei szegény ördögök összes javainak confiskálásával. Montenegró ez eljárása az albánok ellenállási erejét a végső két­ségbeesésig fogja fokozni s képes lesz a Balkánfélsziget egy ré­szét. a mi tőszomszédságunkban ismét lángba boritani. Az angol-török viszály valahára végleges megoldást nyert az ismert bibliás per ügyében. E hó 16-án nyujták át a i portán Layardnak a szultán válaszát Anglia reclamatíójára s abban minden követelésének teljesítése igértetik. Dublinből gyakori zavargások s naponkint előforduló ki- ! hágásokról értesítenek. Ezek okai, mint Írják, a nyomor és a titkos küldöttek izgatása. Az angol kormány elhatározta, hogy az irlan- diakkal szemben a legkíméletesebben fog eljárni s a nyomor enyhí­tésére is a legterjedelmesebb rendszabályokat léptette életbe. Afganistánban ismét roszul megy az angolok dolga. A folkelök megtámadták Roberts tábornok visszavonulási és összeköt­tetési vonalait s elfoglalták Dukka és Landí-Katul helységeket, melyek megannyi erődített helyek. Az Allahabad körül történő moz­galmak szintén aggodalmat gerjesztők. Orosz kezek és rubelek nagy szerepet játszanak e mozgalmakban. Anglia szövetséges tör­zsei sok titkot lelepleztek a muszkák ázsiai tízeiméiről s igy a ver­senyző két nagy hatalom leszámolása nem késhet már soká. T -A. G Z A hársfa. (Müller.) A ház előtt, a kútnál, Ott áll a hársfa még; Hüs árnyában hány édes, Hány szép álmot szövék! Hány édes szót bevéstem Törzsébe — ott nyoma! — Bú és öröm, ah minden Csak oda vont, oda! Bus éjszakán ott vitt el — Ott vitt ma is utam, Lezárt szemmel jövék ott Még éjjel is, busán . . . És suttogott a lomb, ág, Oly hivón suttogott: Ne távozzam, nyugalmat Nem lelhetek — csak ott! A szél arczomba vágott, Az ég hideg szele Elkapta kalapomat — Nem gondoltam vele ! S most is — a kedves helytől Bár oly távol vagyok — Csak az suttog fülembe: Nem nyugszol meg — csak ott! <S. Andor. Ablakaink téli flórája. Ha a költői lelkületű hindú vagy arab először meglátná fa­gyos ablakainkat, talán igy kiáltana fel: „Nagy az Isten, ki a sivatag homokja között zöldelni engedi az oázokat és virágokat hagy virulni az észak lakosának üveges ablakain!“ De az embernek nem kell épen délföldinek lenni, hogy azon szép alakokon, melye­ket télen a viz magára ölt, gyönyörűséget találjon. Meg vagyok győződve, hogy te is, nyájas olvasó, nem egyszeer érdeklődéssel vizsgáltad azt a mulékony müalkotványt, melyet a tél ujja sze­szélyes vonásokkal rajzolt ablakodra. S méltán; mert azon alakok között, melyekben a szervetlen természet a szervest parodizálja, egy sincs, mely szépségre az ablak jegét, fölülmúlná. De kérdés, megelégedtél-e ezen alakok puszta szemlélésével, vagy gondolkoz­tál-e keletkezésökröl is? — Ha nem vagy szaktudós, habár élénk érzékkel bírsz a természet szépségei iránt, e talányt bajosan fogod magadnak megfejthetni, s azért — ha nem fog untatni — figyelmeztetni óhajtalak azon főbb okokra, melyek a jégvirágok képződésére befolyással vannak, annyivalinkább, mert a természettani tan- és olvasmánykönyvek ezen jelenséget többnyire figyelmen kí­vül hagyják. Elörebocsájtom, hogy ablakaink nem fagynak be hamarabb, mig a külső lég hidegsége legalább 4°-ra nem szállott alá; azért a jégvirágok képződése nálunk nem áll be előbb novembernél s nem tart tovább márcziusnál. A jégkárpitok ablakainkon január hóban a leggyakoriabbak és legtömöttebbek, s minél derüHebb a téli éjszaka, annál szebben virulnak ablakaink jégvirágai Először mindig az alsó ablaktáblák fagynak be, valamint az egyes táblákön is a jég- képződés alólról kezdődik; azon egyszerű oknál fogva, mert a szo­bában a levegő lent hidegebb mint fent, mit a légy is igen jói tud, s azért hideg időben mindig a plafondon tartózkodik. Ez a különbség a légmérsékletben pedig onnan van, mert a hidegebb lég, mely nehezebb, leszáll, mig a melegebb, a léggömb módjára, felemelkedik; minek következtében a légnek az alsó ablaktáblák közelében hidegebbnek kell lenni mint folebb. Az első jégrészecs­kék ott képződnek, hol az üvegtábla az ablakkeret alsó keresztlé- czébe van beleeresztve, mint ha ezen gyököreznének ; ha pedig az *

Next

/
Oldalképek
Tartalom