Eger - hetilap, 1880
1880-01-22 / 4. szám
28 üveget később fent is jég kezdi borítani, az első jégczikák szintén azon a helyen támadnak, hol a fa az üveggel összeér s befelé növekednek ; mert minden anyag, mely a folyó állapotból a szilárdba megy át, ha csak lehetséges, támpontot keres magának. így a ta- von is a jégképzödés annak szélein kezdődik. Hogy a jegesedés az ablak- széleken ered meg s innen terjed befelé, ennek oka főleg azon körülményben rejlik, hogy az üvegtábla széleit, a meleget tartó ablakkeret közelsége miatt, nem oly sűrűn futja be a szobapárája mint belebb, s igy a kisebb mennyiségű viz azon a helyen hamarabb fagy meg. Hogy a kettős téli ablak külső tábláit nem borítja oly erős jégkéreg mint ugyanazon szobában az egyes ablak üvegeit, a kettős ablak közti térbe zárt lég csekélyebb víztartalmából magyarázhatjuk meg. Minél kisebb viztartalmú a lég, annál nagyobb fokú lehűlésre van szükség, hogy lecsapódásra indíttassák. Anglia nedves légkörében csak nehány fokkal hidegebb légáramlat is elég arra, hogy utána nyomban köd és eső képződjék, ellenben Perzsia g méginkáhb a Sahara sivatagjának száraz levegőjében 20 vagy több foknyi lehűlés sem idéz elő csapadékot; az egyes ablaknál tehát szigeti vagyis oczeani és a ketíösablak közt a szárazföldi kiima uralkodik, mint a hogyan a geographusok nevezik. Fejtegetésem legnehezebb része azonban még hátra van. Ez azon talány megfejtése, melyet a tél az ö virág-nyelvében élőnkbe ad. Mielőtt ezen, mint mondottam, nem könnyű feladat megoldását megkísérteném , előre kell bocsájtanom , hogy a morphologia- vagyis azon tudományban , mely a természeti dolgok formáit kutatja, vannak oly kérdések, melyek még megoldásra várnak s melyeket az emberi véges értelem — úgy lehet — sohasem fog megoldhatni. Hogy a különféle vegyi anyagok különféle szabály- szerű alakokban jelenkeznek a tesmészetben, hogy pl. a konyhasó ésl|az arany miért jegeczedik koczkában, a smaragd és a hegy- jegecz hatlapú oszlopban? az épen oly megfoghatatlan előttünk, mint az, hogy a kotlós tyúk alatt levő tojásban miért képződik az egyik helyen a kis csibének a szive, a másikon meg a szeme. S igy nincs más bátra, mint megfejthetlen tényt elfogadni, hogy a viz a légkörben, ha akadályokba nem ütközik, azon alakokban jegeczedik, melyek a hegyjegecz ismeretes formáival lényegileg megegyeznek. Ama csodaszép hó-csiliagocskák, melyek a hideg napokon a levegőben szállingóznak, a szabályúl felvett alapformát sokféle változatokban tüntetik fel. Mindenikben felismerjük az alapformát, mint akár a zenei variátiókban a themát, csakhogy gyakran mindenféle czifrázatokkal s hozzátételekkel. Az ablak virágos jégkérgén ellenben alig látunk oly alakot, mely a hócsillagocska szigorú számtani törvényéhez egészen hű maradna. Olykor az ablakon is látunk ugyan csillagalakú jégvirágokat, de ritkán páros, hanem páratlan s többnyire hét egyenetlen hosszúságú sugárral. A legszebb s legphaniasticusabb alakú jégvirágokat az oly szobák ablakain észlelh tjük, melynek levegője aráuylag szegény vizpárákban, pl. lakatlan vagy elö-szobákban, folyosókon, a külső téli ablakon stb. Itt találjuk a csillagokat, melyeknek sugaraihoz apró levélkék nőttek, a gyakran egymást átmetsző deres vonalakat, melyek közül némelyik rövidágu feuyiiböz hasonlít, a különféle fü- és nádszárakat, a legyezöalaku harasztokat sat. úgy, hogy kívülről az ablaktáblák téli flórájáról meglehetős biztossággal lehet következtetni, hogy bent mikép áll a dolog a lég melegsége s más minemüsége tekintetében. Hogy szárazabb s kevásbbé meleg helyeken miért képződnek szebb alakok? ennek oka abban rejlik, hogy miután az ablakra pára alakjában jóval kevesebb vízrészecske tapad s ezek is, a hideg behatása alatt, még jobban összehúzódnak, alakjaik szabad kifejlesztésére elegendő tért engednek egymásnak. Minden lénynek, hogy kifejlődhessék szabad térre van szüksége, s ha ez barmi oknál fogva megszükül, az elnyomorodás és elfajzás sorsa éri utó. Ha tehát gőzzel telített szobában az ablaktáblát siirüen vizcsöppek lepik el, a mikor fagyásra kerül a dolog, az azokból keletkező szilárd részek, annálinkább, mert a víz fagyáskor kiterjeszkedik, a kellő tér híjával lévén, egymást akadályozzák alakjaik szabad és szabályos kifejlésében. Ha már most meggondoljuk, hogy a vízrészecskék jegeczedési folyamára azoknak szorongásán kívül, a talaj minősége is, melyen a jégvirágok nőnek, zavarólag hathat, meg fogjuk érteni, hogy alakjaik miért oly szabálytalanok. Az üvegtábla vékonyabb helye hamarabb meghűl, hamarabb is jeged; egy másik pont zsírosabb, ehhez nehezebben tapad a víz s igy el is marad a másik mögött. A karczolások, melyek az üvegtáblák törölgetésénél könnyen támadnak, a deres szalmaszálak- és rövid galyú fényükhöz hasonló jégképzödméuyek előidézői. A megkarczolt hely vékonyabb, s nyomain csakhamar deres sáv képződik, melyből oldalt ágacskák nőnek ki. Nem lehet azonban mondani, hogy az ablakjég alakulása egészen az üveg minőségétől függ, miután ugyanazon a táblán egy napon át külöuféle képződményeket észlelhetünk. Az oly üvegtáblákon, melyeken — mielőtt a fagypontig meghűltek volna — harniatcseppek képződték, a tülltiöz hasonló jégszövedék szokott támadni a széleken nád vagy fenyüalakú ágazattal, vagy pedig sürü jégkéreg lepi el ruta-alakú rajzokkal, melyek halványan fénylenek, olykor a gyöngyház színeiben ragyognak s nem ritkán bizonyos ruhakelmék moire-jáboz hasonlítanak. — Az oly szobákban, melyeknek levegője, száraz, gyakran egy és ugyanazon az abíaktáblán több különböző időszak jégképzödményeit is tisztán elkülönítve Iái haljuk, s ekkor azt veszszük észre, hogy a késöbbeu keletkezett övék vékonyabb jégrétegekből állanak mint az elsők, a régiebbek, azon oknál fogva, mert a szoba levegője víztartalmának nagy részét már az első, második lecsapódásnál elvesztette s igy a későbbi jégképzödés jóval kevesebb anyaggal ment végbe. A mondottakból könnyen kiviláglik, hogy az ablak- jég minősége mennyiben függ a külső lég hidegségi foka- és a szobalevegö nedvtartalmától. Minél kisebb a légkör hidegségi foka és minél szárazabb a szoba levegője, annál több, részleteikben is szabadon képződött, tehát szabályosabb alakok fedik ablakainkat; ellenben minél hidegebb a külső és minél gözösebb a szobalég, annál sűrűbb fátyol borítja azokat, csakhogy ezen már nem igen fordulnak elő egyes alakok, hanem rendetlenül egymásba folyó rajzolatok. Innen van, hogy a tél elején és végén az első helyen felemlitett alakok, januárban pedig a zsombékíü- és zuzmófélék vannak leginkább napi renden. íme, t. olvasó, egy fejezet ablakaid évi történetéből. Megengedem, hogy száraz szavakba foglalt előadásom untatott s te érdekesebb dolgokat kívántál volna tőlem hallani, de viszont annyit neked is be kell ismerned, hogy az ilyen házi pbysicában mégis van vallami, mi a szellemet gyönyörködteti s a gondolkodásban gyakorolja, Dr. —. —. '"Ö" ZÉB. * Érsekünk ö nagyméltósága nemesleiküségének s — mikor a nyomor enyhítéséről van szó — kifogyhatatlan áldozatkészségének egy újabb jelét adá, midőn a folyton tartó nagy hideg miatt sokat szenvedő egri szegények között kiosztandó 200 meter tűzifát bo- csájtott a polgármester úr rendelkezésére. — Névsora (folytatólag) ezon t. uraknak és úrhölgyeknek, kik a karácsonyi ünnepek alkalmától a bevesmegyei jótékony nöegylet gondozása alatt lévő árvákat adományban részesíteni kegyeskedtek: Barsy József 20 kr., Kánitz Sugár Róza 40., Mészáros Istvánná 50., Plank Géza 40 kr., N. N. 30 kr„ N. N. 10., N. N, 20 kr., Zsendovics József 2 frt, Begovcsevicb Robert 2 frt, N. N. 1 frt, Lieb Károly 1 frt, Skopecz János 50 kr., Vavrik Béláné 1 frt. Fógel Ágostonná 50 kr., N. N. 20 kr., N. N. 20 kr., Eötvös Jó- zsefué 40 kr., Burián Jánosné 40 kr., Pánthy 1 frt, Györgyényi 1 frt, Kovac8oczy István 2 frt, Szele Gábor 5 frt, Okolicsanyiné 50 kr., Kliegl Anna 50 kr., Szuhányi Jánosné 1 frt, König Endre 30 kr., özv. Altorjayné 30 kr., Altorjay Ilona 40 kr., Marzsó Ig- uáezné 50 kr., özv. Trnovszkyné 40 kr., Nánásy Gyuláné 50 kr., Lévay Jánosné 20 kr., Sirk Jánosné 30 kr., Ilováth Józsefné 30 kr., Danilovichné 1 frt, Kosa Györgyné 50 kr., Rózsa Gusztávné 30 kr., Rosenberg Wessely Fáni 30 kr., Roth 20 kr., Bernekkerné 50 kr., Schvarcz Nina 20 kr., Sugár Samu 20., N. N. 20 kr., Lázár 20 kr., Buzáth Lajos 1 frt, N. N. 20 kr., Neuman Julia 10 kr, Kösztlerué 20 kr., Markovics Mária 50 kr., Sir Antalné 50 kr., Matékovies Mérné 50 kr., Sir Lajosné 50 kr., Fischer Lajos 10 kr., Bideskúthy Gyula 1 frt, Szmrecsányi 1 frt, Szvorényi 1 frt, Gariup P. 50 kr., N. N. 10 kr., Blay Ferenczné 20 kr., Sztupka János 20 kr. Reiner Mór 20 kr., Polátsik Herman 30 kr., N. N. 10 kr., Littman 10 kr., Nánássy 50 kr. — Fogadják e nemes adakozók az árvák örök háláját. — Gyászhír. Részvéttel jelentjük, hogy Bajzáth József az egri kereskedői kar egyik kiváló tagja f. hó 16-ikán életének 81. évében elhúnyt. A boldogúit hült teteme 18-ikán délutáni négy órakor élénk részvét mellett a fájdalmas Szűzről nevezett sirkertbe tétetett nyugalomra. Az örök világosság fényeskedjék néki! * Adakozás. Folyó hó 10-én az egri jogász-segélyzö egylet javára rendezett tánczvigalom alkalmával felülfizetni szíveskedtek: Babies János 10 frt, dr. Kiss István 10 frt, Kovacsóczy István 10 frt, Szele Gábor 10 frt, Balázs László 8 frt, Imre Miklós 8 frt, Martinovics József 9 frt, Chalaupek Domonkosné 5 frt, Gröber Ferenczné 5 frt, Begovcsevics Róbert 6 frt, Beöthy Lajos 5 frt, Tát- ray Lajos 5 frt, Ferenczy Imre 5 frt, Hartl Ede 5 frt, Isaák László 5 frt, Pázmán Alajos 5 frt, Zeleznay Miklós 5 frt, id. Samassa János 4 frt, Gyulay Pálné 3 frt, Babies Aladár 3 frt, Babies Béla
