Eger - hetilap, 1880
1880-07-29 / 31. szám
243 És kész is. Ezt látjuk mindenfelé. Mig a fővárosban az eddigiek mellé egy uj, nagyszerű temploma épül Thaliának, az ország majd minden nevezetesb városa vetélkedve hordja össze áldozatfilléreit azon czélból, hogy bírjon az új kor ezen nagyhatású intézményével. Egerváros polgárai is érzik, hogy ez eszme felkarolásával tovább nem késhetnek ; érzik, hogy egy állandó színház mielőbbi felépítése nélkül messze elmaradna városunk a rangban hasonló városoktól és sokat vesztene hirnevéböl; érzik, hogy ha ez intézményt még sokáig nélkülözni bírná, a miveltség iránti érzék, vagy a hazafias áldozatkézség hiányának gyanújába eshetnék. De midőn mindezt érezzük, azt is be kell vallanunk, hogy a czél elérésére szükséges feltételek megszerzése, tekintve anyagi helyzetünket, nem kis feladat, hogy e téren sok nehézséggel, nagy akadályokkal kell megküzdentink. Azonban azzal kecsegteti magát a mély tisztelettel alulirt egyesület, melynek tagjai a szinház-épités czéljából szövetkeztek, hogy amennyiben az általa kibocsátandó részvények teljes számban el nem helyeztethetnének s igy az ezen utón bejövendő ösz- szeg a czélra elegendő nem lenne: a megye, a város, községek, intézetek, egyletek, társulatok s egyesek hazafiúi adományai a hiányt kifogják pótolni. Bátorkodunk ez ügyben nemcsak a helybeliek, hanem az egész megye s annak minden vidéke rokonszenves érdeklődésére és tettleges segélyezésére számítani, mert tudjuk, hogy a megyei egylivétartozás kegyeletes érzése s hagyományos szelleme még mindig szeretettel csügg minden terven s gondolaton, mely a megye fővárosában magát a megyét emeli, s mert arról vau szó, hogy megyénk fővárosába az állandó színháznak — mint az egész megyére diszt hozó közmivelödé8i intézetnek — felállításával egy szinkerület központjává lehessen s ily módon megyénk e tekintetben más megyétől emancipáltassék, — mi hogy egyszersmind megyei kérdés, nem igényel magyarázatot. így fogván fel ez ügyet s ismervén a czimzettnek a hazafias és közműveltségi törekvések s a megye és székhelye díszére czélzó mozgalmak iránti érdeklődését, van szerencsénk e felhívást, illetőleg aláirási ivet azon hazafiui kérelemmel megküldeni, hogy czé- lunkat akár részvényekre való előjegyzés, illetőleg elöjegyeztetés, akár hazafiui adomány felajánlása, illetőleg gyűjtése által elömoz- ditani s az aláirási ivet, az aláirt összegekkel együtt, folyó évi de- czember hó 1-ig beküldeni méltóztassék. Kelt Egerben, 1880. juliushó 3-án. Gáspárdy Gyula, Csiky Sándor, id. jegyző. az egri szinház-egyesület részvénytársulat id. elnöke. Politikai heti szemle. A politikában folyvást a görög határrendezés Ugye áll előtérben. A porta, a „N. fr. Presse“ jelentése szerint már válaszolt volna az európai hatalmak együttes jegyzékére. Janina, Mez- zovo és Larissa átengedését lehetetlennek mondja, azonban késznek nyilatkozik a görög kérdés új tárgyalásába bocsátkozni. E válasz nem kevéssé lephette meg a hatalmakat. Több tekintélyes angol és franczia lap azon véleményben van, hogy a portát e makacsságra a hatalmak ingadozása s az egyik vagy másik hatalomtól titokban nyert biztatás bátorítja fel. E hatalmak közt Ausztria- Magyarországot és Németországot emlegetik, melyek állítólag elhatározták volna, hogy a török viszonyok rendezését magok veszik kezökbe. Ennél nagyobb valószínűséggel bir a „Daily Telegr.“ azon jelentése, hogy bizonyos, Bulgária- és Kelet-Rumeliára vonatkozó feltételek mellett, Oroszország Ígérte a portának támogatását a görög határrendezés ügyében. E két hír ellentmond ugyan egymásnak; de a lényegre nézve mégis megegyez abban, hogy a porta idegen hatalmasság biztatására adott tagadó választ, mi az európai hatalmak egyenetlenségére és egymás iránt való féltékenységre mutat. A tö r ö k-m o;n t en e g ró i kérdés is mind jobban bonyolódik. Nikita, a montenegrói fejedelem a legutóbbi számunkban jelzett véres összeütközésért az albánokat tette felelősökké s haza hívta a portától követét; most meg a montenegróiak támadásáról érkezett jelentés, mely szerint a fekete hegyek félvad lakói 32 albánt öltek meg s nagy minnyiségü marhát raboltak el. Ez új fordulat Nikita vádjaival szemben nagy elégtételül szolgálhat a portának. Francziaországot jelenleg a görög kérdés és az intran- tigensek üzelmei foglalkoztatják. Az u. n. vöröspárt lapjai szidják | Gambettát, s bárgyúnak nevezik, mert Bismarcktól lépre hagyta magát csalni s a franczia hadsereget a keleten akarja foglalkoztatni, a helyett hogy Elszász és Lotharingia visszafoglalására tartaná készen. E vád egyébiránt alaptalan; mert több mint valószínű, hogy Francziaország a török-görög viszály kitörése esetén nem fog részt venni az ac'ióban. A nemrég száműzetéséből visszatért Rochefort is nagyban izgat Gambetta ellen — hála fejében azon gyújtó beszédéért, melyet a communardok mellett mondott. Rochefort fölött azonban nemsokára napirendre fognak térni a párisiak ; lapja korántsem örvend már oly nagy keletnek mint eleinte, s mig az összes intransigens újságokból naponkint 530 ezer példány kel el, a Gambetta-párti lapokat 1 millió 65 ezer példányban olvassa Francziaország. Maga a „Petit. Journal“ 600 ezer példáuyban jelenik meg. A kabuli dráma, mely Angliának oly sok pénzébe kerüli, végbefejezéséhez közeledik. Az angol kormányzó Abdur-Rhamant (kiről közbevetöleg megjegyezzük, hogy valaha muszka zsoldban állott s attól valószínűleg a jövőre sem fog idegenkedni) elismerte emírnek, s ennek folytán az angol csapatok három hét alatt visz- sza fognak vonúlni. E szak-A meri kában az elnökválasztás van napirenden. Mexico e hó 16-án választotta meg elnökét, Gonzales tábornokot. Az uj elnök azonban csak rövid ideig örvendhetett megválasztatása fölött, mert körútja alkalmával Guanajubetoban, amint a nép ovatioit fogadta, a tömeg közül rá löltek. A tábornok sértetlen maradt, két szomszédját azonban a golyók megsebesítek. A tartományok is forrongnak ; mert nem éreznek rokonszenvet a tábornok személye iránt. x -Á. :e3 c z Népdalok. Ibolya nyílt a gyöngyösi temetőn; Árva vagyok, elhagyott a szeretőm, — Nem szakajtók én már többé ibolyát, Nem szeretek soha többé csalfa lányt. Jaj istenem, de tenger sok sirhalom, De sok könnyű hullhatott el azokon, — Mért nem lehet már itt nekem pihennem, Értem úgysem hullana egy könyű sem. Ha meghalok majd ide temessenek. A fejfámhoz rozmaringot tegyenek, — Húzzák meg a város minden harangját: Hűtlen babám hadd sirhassa ki magát. 2. Piros nyereg, rezes szerszám. Fölteszem rád pej paripám; — Gyors a szélvész, gyorsabb vagy te, Tégy ki rajta, hagyjuk cserbe. Vágtass tüskön, bokron átal, Ne törődj’ a magas gáttal, Ne keresgesd merre az ut — Vár a rózsám, ne várassuk! 3. Fölpillantok a csillagos kék égre, Jaj de kerek, nincs se hossza se vége, Szivemben is végtelen a szerelem, Ne félj, kincsem, nem leszek én hütelen, 4. Csillog az én mándlim gombja, Kalapomon piros rózsa, Kezembe' rézcsákány pereg, Én vagyok a híres gyerek. Ha bemegyek a csárdába, Kiállók nyalkán a tánczba, Minden lány utánnam fordúl — Rózsám könyje meg kicsordúl. V. s. *
