Eger - hetilap, 1880

1880-07-15 / 29. szám

228

így történt ez a jelen ügyben is. Nevezetesen, a midőn a laktanyákat osztályozó vegyes bizottság működött, a gytunasialis laktanya kiépítése f. Iáján Itatott, azonban az erre vonatkozó bizottsági jelentésre még határozat nem érkezett. — Amidőn a megye felhívta a várost nyilatkozzék, hajlandó-e egy, a mesrye által Egervá- ros területén építendő laktanya részére ingyen helyet jelölni ki? a válasz ismét az lön, mikép a város e czélra bármily rendelkezésére álló, használható helyet ingyen átadni kész.

Mindezen dolgok a képviselő testületi gyűlésekben előfordultak, tudja azokat valamennyi a város közügyéiért érdeklődő képviselő, csak Gyubek nr nem, ki ahelyett, hogy választói, s igy a város érdekeit a gyűlésben tehetsége szerint képviselné, szabad idejét inkább arra fordítja, hogy epés czikket ir, avagy mondatoltat magának mások félrevezetésére, és a város ügyeit (elmondhatjuk öndicséret nélkül) az adott körülmények között a város lakossága jól felfogott érdekében vezető elöljáróság ellen.

3-or Szeretnök tudni továbbá, miben hanyatlott Eger ezen magistratus működése idején? Talán a nagyobbszerü építkezések, az utczák burkolása, a fő utczák asphaltirozása és járdával ellátása , az oly áldásos tűzoltó intézmény meghonosítása, rendszeres kisdedóvoda életbe léptetése, a koldulásnak a dolgozóház felállítása következtében megszüntetése, az utczai világítás megkétszerezése, új adósságok nem csinálása, a régiek tetemes törlesztése, a törvényszék és megyei székhely megtartása s mindezek daczára a városi adónak nem emelése — a hanyatlásnak jelei-e ? Pedig mindezek a megtámadt migistrátust hivataloskodásának idejébe esnek !

Végül kijelentjük, hogy nem azért szólaltunk fel, mintha Gyubek ur támadásai ellen védekezni szükségesnek láttuk volna, hanem azért, hogy a közügyekben nem teljesen tájékozott, a Gyu- bekféle czikk által netán félrevezetett közönségnek a kellő felvilágosítást megadjuk, miért is kijelentjük, hogy e tekintetben minden további nyilatkozatot figyelembe nem veendünk.

Eger 1880. julius 10-én. A városi Tanács.

Levél a szerkesztőhöz.

Tekintetes Szerkesztő úr! Azon reményben vetjük papírra e sorokat, hogy becses lapjában azok számára helyet adni méltózta- tik ; mert mint az egri ifjúság tagjai nem hagyhatjuk magunkra száradni a vádat, hogy szótlanúl engedtük elhangzani a támadást, melyet a „Mátra vidék“ múlt heti első számának mosdatlan szájú vezérczikkirója városunk hölgyközönsége ellen intézett.

Nem akarunk azonban félreértetni, mintha maga a czikk ten- dentiája ellen tiltakoznánk; mert nincs forróbb óhajtásunk, mint hogy a magyar ember magyarúl gondolkozzék, a magyar műveltség magyarúl terjesztessék, s a magyar tanítás legyen magyar, ne pedig német. S épen ezért a legöszintébb örömmel fogadjuk a reform, egyetemes tanügyi bizottság azon határozatát, mely szerint a német Dyelvet nem veszi fel a gymnasium rendes tantárgyai közé; s a megelégedés kellemes érzetével látjuk azon örvendetes jelenséget, mely Pozsony, Pécs és Fehérvár magyarosodásában nyilatkozik. És bár nem vagyunk barátjai, csak a legvégső esetben, a retorsióknak, mindazáltal, akkor, mikor a magyar lapok árúitatása Bécsben eltiltatik és a kormány megtűri, bogy a bécsi újság reggelenként ezerszámonként hozatik az országba, hogy ekként is elősegítse a németség becsempészését intézményeink-, nyelvünk- és irodalmunkba, — megrovandók volnánk, ha elitélnök a bátor szót, mely a gyermeknevelés félszegségét tárja fel, főleg ha meggondoljuk, hogy a hazai műveltség tette nagy nemzetekké a rómaiakat, görögöket, épúgy mint ma a francziákat, angolokat sat.

Igaz, hogy Kölcseyvel szólva, idegen nyelvet tudni szép, s fájdalom, a tudományokról nem is szólva, szerencsétlen ipari 8 kereskedelmi viszonyaink következtében nekünk elkerülhetlen, életszükség, de az anyanyelvet a lehetőségig emelni minden müveit névre igényt tartó embernek kötelessége.

De épen a jól felfogott czél tudatában kell sajnálkoznunk az avatatlan kéz botor munkáján, mely a gyermeket a mosdó vízzel együtt önti ki. Jól mondják, hogy egy ügyetlen barát többet árt az általa szolgált ügynek, mint egy kevésbbé élelmes ellenség, — 8 mi is meg vagyunk győződve, hogy a czikkezö alig győzte meg egyébről olvasó közönségét, mint hogy „látott már lángészt, ki csak egy nyelven szólt, de azon aztán nagyon szólt.“

A toll kiesik kezünkből a czikkezö válogatott gorombaságainak olvasásánál, — mert alig akarjuk föltenni, hogy férfi legyen, a szó erkölcsi értelmében, ki az egész város hölgy közönségével szemben ily hangot mer használni, milyent müveit, lovagi as ember sohasem engedhet meg magának; s melyből jellemzőül

elég ismételni e sorokat: „Az egriek menni legfölebb Gyöngyösig szoktak, különösen a növilág. Apropos, ezek tán azért taníttatnak a németre, hogy könnyebben férjhez menjenek? De kihez? kellne- rekhez, verklisekhez s lapos hasú hadnagyokhoz, s csavargókhoz stb.? S miért van ez igy?“ Azt hiszszük, csak azért, mert most lévén az ugorka-idény, ez éretlen korszak megszülte a Scorpiót, s a Skorpió meghozta a németesedés phantomját Eger- város rossz kövezetére. Németesedés Egerben ? Ez már igazán sa- tyra, hiszen akár félnapig eljárkálhat az ember mig lel valakit, ki a hozzá intézett német szót megérti! Igazán nevetséges 8 alig magyarázható másnak, mint hogy a mély tudományú (?) czikkezö tapasztalatait csupán azon hölgyek körében szerezte: „kik még most is kezükben hordják ruhájjok szélét.“

Csak rajta uram, a közönség ezentúl is mulatni fog, ha olvassa efféle stylgyakorlatait, minket pedig csak az maléroz, hogy ÖDnel nem lehet ott találkoznunk, hol hasonló exercitiumokért férfiúval minden más esetre látnók egymást.

S—y G—y.

Politikai heti szemle.

Aus z t r i a-Magy a rorsz ág. Hogy a Balkánfélszigeten a berlini értekezlet folytan bekövetkezhető véres események bennünket is közelről érinthetnek, igazolja a legutóbbi közösminiszteri értekezlet azon határozata, mely szerint a zenicza-szerajevoi és a banjaluka-szerajevói vasútvonalak nagy sietséggel kiépítendők, és a lajtántúli sajtó egy részének harczi riadása, melyet hallat, mielőbb a veszély küszöbön állana. Annyi bizonyos, hogy ha Törökország makacskodása az Európai hatalmakkal szemben komoly bonyodalmakra szolgáltatna okot, a részleges mebilisatiót alig fogjuk elkerülhetni; pedig jelenlegi viszonyaink közt épen nincs okunk azt kívánni.

Francziaország. A képviselöház elfogatta a senatusnak az amnestia-törvényjavaslat fölött hozott határozatát. A hivatalos lap jul. 10-én kelt rendeletet közölt, mely kegyelmet ad mindazoknak, kiket az 1870—71. évi lázadás és a későbbi mozgalmakban való részességök miatt elitéltek. — Páris nagy napot ült julius 14-én, a Bastille szétrombolásának napját, a szabadság ünnepét, melyen a köztársaság az ezredek zászlóit is kiosztotta. Már napok óta e nap elökészöletei foglalkoztatták egész Párist; mindenki zászlókat s lampionokat vásárolt, s ha az idő kedvezett, oly fénynyel ülték meg ez ünnepet, hogy hasonlóra a büszke világváros nem igen fog emlékezni.

Török- és Görögország. Az a kérdés, hogy mit fognak a nagyhatalmak tenni, ha a porta alá nem vetné magát a berlini conferentia határozatainak, még mindig megoldásra vár. A eolle- ctiv jegyzéket csak a hét végén fogják a török kormánynak átnyújtani, s igy nemsokára nyilvánvaló lesz, hogy a porta mily állást fog elfoglalni Europa akaratával szemben. Valószínű, hogy hivatalosan nem fog ellenkezni, de alattomosan mindenképen meg fogja nehezíteni a berlini conferentia határozatainak végrehajtását. Sokan kedvező jelnek veszik, hogy a szultán a harczias Ozmán pasa helyébe hadügyminiszterré Huszni pasát, Skutári volt kormányzóját nevezte ki.

Németország és a vaticán közt újra hidegszik a viszony. Ennek oka állítólag az, hogy a vaticán megczáfoltatta azt a hirt, hogy a májúsi törvények végrehajtását módosító uj törvény kielégíti a pápát. A német kormány, hir szerint, azt is rossz néven veszi, hogy Leo pápára nagyobb befolyást gyakorolt Ledochowski mint Hohenlohe cardinalis, ki a németek érdekei t képviseli.

Angolország. A Bradlauhg ügy olyféle elintézést nyert, hogy az angol parlament elfogadta Gladstone indítványát, hogy az esküt tenni nem akaró képviselők ezután nyilatkozattétel után is elfoglalhassák helyöket. E határozat kimondatván, Bradlauhg nyilatkozattétel végett jelentkezett, s azt letevén, elfoglalta sokáig vitás helyét a parlamentben.

Belgium. Frére-Orban külügyminiszter köriratot intézett Belgium külföldi képviselőihez, melyben értesíti őket a Vatikán és a belga kormány közt kitört viszály phasisairól s befejezéséről, hogy az illető kormányoknak pontos és részletes felvilágosítást adhassanak.